A szerbek felett aratott bravúros szombati magyar győzelem után divatossá vált a magyar nyelvterületen, a Felvidéken is szögediesen beszélni, mert minden úgy lött, ahogy lönnie köllött: győzött a magyar válogatott, és már csak egy paraszthajszál választja el az Európa-bajnokságtól!
Bárcsak a szurkolók által a mérkőzés felvezetésében kifeszített molinótartalom határozna meg mindent a földi létben! A Rózsa Sándor élőkép szövege, miszerint „ha mindenki úgy tösz, ahogy tönni köll, akkó minden úgy lössz, ahogy lönni köll” könnyű álmot ígér, de az igazságtartalma kétségtelen!
Szerintem csattanós és eredményes kampányhúzás lehetett volna, fűszerezve esetleg a friss magyar Nobel-díjasokkal. De semmi sincs elveszve, félre kell tenni a Rózsa-szlogent, talán használható lesz legközelebb, lehet, most sem fog eltelni négy év a következő parlamenti választásokig.
Mindenesetre el kellett volna menni szavazni mindenkinek! Így utólag most úgy tűnik, hogy csak a jó belátásban, valamint a Felvidéken végig hordott véres kardban bízni már nem lehet! Csak a magyarságunkra hivatkozva már nem vonulnak el az urnákhoz a magyarok, és ha el is mennek, válogatósak, keresgélnek a pártok között. Van, akinek a nemzeti-konzervatív a jó (hál Istennek ők vannak még többen), de sokan már a konzervatív irányvonalat inkább a Smerben látják, elhagyva a nemzetit. Persze akadnak olyanok is, akiknek a napjainkban divatos szabadelvű és sokszínű, magát európaibbnak tartó irányzat a megfelelő.
Viszont elszúrtuk, nem akadt olyan festőművész, aki kordában tartotta volna a színeket, közülük a szivárványosak önálló (de milyen?) életre keltek, bármennyire is igyekezték ezt cáfolni. A választók pedig jól látták, hogy magyar oldalon az egységes pártból kiválók teljesen esélytelenek, nem képesek betölteni azt az ideológiai hiányt, amire ők gondoltak, ezért az etnikai párt helyett inkább kerestek maguknak egy ideológiai szempontból nekik megfelelő és esélyes szlovák pártot. A rebelliseknek ez nem tűnt fel, még akkor is nagyképűen bíztak magukban, amikor már a vak is látta, hogy ez egy veszett fejsze nyele.
Azt ugye nem jelenthetik ki, hogy az előbbi Dzurindával elért 0,26%-os, az utóbbi tömörülésként elért 0,11%-os kudarca a véletlenek szerencsétlen összejátszásának tudható be. Rigó Konrád megszólalt ugyan, szerinte a Smer-Hlas-SNS kormány ellen az ellenzékben kell építkezni. Szavai hiteltelenek a Smerrel való korábbi közös kormányzásuk miatt. A választási kudarcukkal mind a Híd, mind a Magyar Fórum a jövőben megszűntek bármilyen nemű vetélytársai lenni a Szövetségnek.
A Puskás Arénába a labdarúgó mérkőzésre nagyon sok határon túli településről érkeztek szurkolók, ez mára megszokottá vált, ha a nemzeti tizenegy lép pályára.
Természetes már, hogy a Felvidékről, Délvidékről, Erdélyből vagy éppen Kárpátaljáról is útra kelnek a drukkerek, mostanra eljutottunk odáig, hogy a magyar nemzeti válogatott iránti rajongás nem ismer határokat. Ausztriában, Németországban és Angliában élő magyarok is kocsiba ültek, repülőre szálltak, hogy jelen legyenek „a” meccsen. A nemzeti összetartozás ünnepnapja volt a szombati mérkőzés!
Vajon hány olyan felvidéki magyar szurkoló volt jelen a mérkőzésen, akik választani nem voltak, illetve szlovák pártra szavaztak? Soha nem tudjuk meg….
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
