Október 6-án emlékeztek meg szülővárosában, Zalaegerszegen a Szombathelyi Egyházmegye fiatalon elhunyt papjáról, Kováts Ferenc egykori gencsapáti káplánról. A Mindszentyneumban tartott megemlékezésen felidézték életét, lelkiségét, a kort, amelyben élt és halálának körülményeit.
Az 1956-os forradalmat követő megtorlásoknak, egyházüldözésnek számos egyházi mártírja is van. Sokan az életüket adták Krisztusért, másokat hosszú évekre börtönbe zártak, megvertek, eltiltottak papi hivatásuktól.
Kováts Ferenc vallásos családból származott; Zalaegerszeg Ola városrészében éltek. Szülei harmadik gyermeke volt. Zalaegerszegen kezdte meg tanulmányait, majd Szombathelyen és Győrben végezte el a szemináriumot.
1956. június 17-én szentelték pappá. Első és egyetlen szolgálati helye Gencsapáti volt, ahol nagybátyja, Herold József volt a plébános.
A zalaegerszegi megemlékezésen Kapiller Ferenc, a káplán unokaöccse a Kováts család mély hitéről, a családnál egy évtizedet eltöltő Marton Boldizsár Marcell kármelita szerzetesről és Kováts Ferenc életéről, lelki fejlődéséről beszélt, családi visszaemlékezések, illetve a mártír naplója egyes részleteinek felidézésével.
Kereszthordozó, Krisztus-hordozó – ezt mondták Kováts Ferencről győri szemináriumi társai. Ifjúkorától papnak, szerzetesnek készült. „A mártírságra, lelkek megmentésére érzett hívást” – mondta Kapiller Ferenc. 1958-ban, húsvét előtt érte az a brutális támadás amely megrendítette egészségét. Egy helyettesítésből kerékpáron hazatérve a karhatalom emberi elfogták, megverték. 1958. október 2-án mutatta be otthonában utolsó szentmiséjét, október 7-én halt meg.
Rétfalvi Balázs, a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár vezetője előadásában felidézte a kort amelyben Kováts Ferenc élt, a körülményeket amelyben papi szolgálatát végezte. Kiemelte: szemináriumi tanulmányai során egy évfolyamba járt Brenner Jánossal, később Seregély Istvánnal. A bemutatott dokumentumok között kézzel írt felszentelési kérelme és fogadalmi nyilatkozata – melyben az engedelmességre, a nőtlenségre tesz ígéretet – is látható volt, ahogy elsőéves szemináriumi fotóját is láthatták a megjelentek, valamint a szentelési emléklapját és a püspöki rendelkezést a helyezéséről. Érdekesség, hogy a Gencsapáti Plébánián is őriznek egy fotót Kováts Ferencről. Ezt Gombos Tibor Bálint gencsi plébános hozta magával az ünnepségre. Rétfalvi Balázs kiemelte: a gencsapáti hívek ma is őrzik káplánjuk emlékét: szülei ugyanis egy gyóntatószéket készíttettek gyermekük halála után, mert Kováts Ferenc legfőbb vágya volt, hogy legyen a templomban még egy hely, ahol az atyák a gyónók rendelkezésére állhatnak.
Soós Viktor Attila előadásában elmondta: az államhatalom a Vas és Zala megyében szolgáló egyházi személyekkel szemben különösen is erélyesen lépett fel, többek között a határsáv és a vallási aktivitás, az élénkebb hitélet miatt. Köszönetet mondott a családnak, akik összegyűjtötték, megőrizték Kováts Ferenccel kapcsolatos dokumentumokat, naplókat, illetve a Kapiller Ferenc jóvoltából megjelent Szeretetből szenvedni című könyvet, mely a fiatal káplán életéről szól. A történész elmondta: míg idősebb Kováts Ferencről sok dokumentumot talált az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának aktái között, az ifjabb Kováts Ferencről sem itt, sem az Állami Egyházügyi Hivatal aktái között nincs fellelhető anyag. Utolsó szentmiséjét otthon, már súlyos betegen az ágyában mondta el, Kovács Bánk ferences pap volt mellette.
A megemlékezés után a résztvevők – köztük Kováts Ferenc családtagjai – az olai temetőben helyeztek koszorúkat, virágokat a káplán sírjára. A Szombathelyi Egyházmegye nevében Fekete Szabolcs Benedek segédpüspök koszorúzott és gyújtott gyertyát.
Kapiller Ferenc előadása ITT, Rétfalvi Balázsé IDE kattintva, Soós Viktor Attila előadása pedig ITT visszanézhető.
Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
