Dugovics Titusz legendája az 1456-os nándorfehérvári diadalhoz köthető, amely során a bátor hős saját életét feláldozva rántotta a mélybe a lófarkas zászlót kitűzni akaró török katonát.
1. Dugovics Titusz alakja a mai magyar társadalom kollektív emlékezetében a hősi önfeláldozás és hazaszeretet egyik legismertebb szimbólumaként jelenik meg. Legendája az 1456-os nándorfehérvári diadalhoz köthető, amely során a bátor hős saját életét feláldozva rántotta a mélybe a lófarkas zászlót kitűzni akaró török katonát.
2. Titusz önfeláldozó tette – még névtelenül – a kortárs történetíró, Bonfini munkájában jelent meg először, de csak a 19. század első harmadában kezdett el szélesebb körben is elterjedni.
3. Mátyás udvari krónikása történeti munkájában Jajca 1464-es ostromakor is említ egy hasonló esetet, amely azt bizonyítja, hogy a középkorban oly népszerű vándormotívumnak lehetett valamiféle valós alapja.
4. A magyar írók közül Döbrentei Gábor volt az első, aki nevet kölcsönzött az ismeretlen hősnek. Az országos visszhangot kiváltó, és a Tudományos Gyűjteményben megjelenő 1824-es cikke korabeli nemesi oklevelek és levelek segítségével igazolta Dugovics Titusz származását és dicső tettét.
5. Bár Döbrentei felvetéséről mindig is folytak a viták, csak a rendszerváltást követően sikerült érdemben bizonyítani, hogy a 19. századi író által bemutatott dokumentumok valójában hamisítványok, és egy Vas megyei nemesúr kreálmányai.
6. Dugovics Titusz hőstettének mind az irodalom, mind a képzőművészet méltó emléket állított. A nemes cselekedetet a legtöbben mégis Wagner Sándor festményéről ismerhetik, amelyet a művész a szabadságharc leverését követően, 1859-ban készített el.
7. Az 1838-ban, Pesten született festő korai munkái a magyar történelem drámai eseményeit dolgozzák fel. Ez idő tájt keletkezett alkotásai közül az Izabella búcsúja Erdélytől című alkotását Bartók Béla a valaha volt legszebb magyar történelmi témájú festménynek nevezte.
8. Wagner Sándor közel négy évtizeden át az Európa-szerte méltán híres müncheni Képzőművészeti Akadémiának volt a tanára. Tanítványai között olyan későbbi hírességeket találunk, mint Stefan Matejko, Alfred Wierusz-Kowalsky, Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál vagy Vágó Pál.
9. Wagner Sándor festészete a széles spektrumon megjelenített spanyol témaválasztás miatt is egyedülálló a magyar művészettörténetben: 1877-es ott tartózkodásakor készült 250 rajza és számos festménye mutatja be a korabeli Spanyolország mindennapjait.
10. A magyar történelmi romantikus festészet egyik legismertebb remeke, Wagner Dugovics Titusza jelenleg a Magyar Nemzeti Galéria C épületének első emeletén tekinthető meg.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
