Rendhagyónak tekinthető kettős könyvbemutató helyszíne volt múlt pénteken a Bod Péter Megyei Könyvtár olvasóterme, ahol Garda Dezső történész, kutató, tanár, volt parlamenti képviselő, valamint S. Király Béla politológus, író ismertette frissen megjelent köteteit, egyúttal alapos betekintést nyújtva munkásságuk, életútjuk főbb állomásaiba. A találkozón a nyugat-európai és azon belül a franciaországi aktuálpolitikai kérdésekről, ideológiai trendekről, globalizmusról, a közbirtokosságok és a magánerdészetek létrehozásáról és az erdő-visszaszolgáltatás kálváriájáról, ellenszélben végzett parlamenti munkáról, székelységkutatásról, a magyar nyelvű közép- és felsőoktatás rendszerváltás utáni kezdeteiről, az RMDSZ-ről, területi autonómiáról, román–magyar viszonyról egyaránt szó esett.
Amint azt Szonda Szabolcs házigazdaként jelezte, két forrásértékű kiadvány bemutatójának ad otthont a könyvtár. „Mindkét könyvben több kapcsolódási pont mellett az is közös, hogy élményalapú szövegek adják a tartalmat, illetve külön említést érdemel, hogy alapos, részletes áttekintés után születtek, számos érdekes információt, részletet tárva az olvasó elé” – tette hozzá ízelítőként a házigazda. A közel kétórás bemutató során mindkét szerző alapos betekintést nyújtott nem csak az esemény apropóját adó kiadványok – Garda Dezső: Közbirtokosság és magyar nyelvű főiskola, Képviselői tevékenységem a romániai magyar sajtóban (1997–2000); Király Béla: Sárgamellényben. Esszék, interjúk – létrejöttének történetébe, azok hátterébe, de korábbi munkáikat, könyveiket is felmutatva igen széles témaskálát sikerült bejárniuk.
Garda Dezső könyve kapcsán elhangzott, hogy nem memoár jelleggel született, összeállítására inkább az sarkallta, hogy kiderült, a magyar sajtó viszonylag nagy figyelemmel kísérte parlamenti tevékenységét, kiemelten a közbirtokosságok visszaállítása, az erdő-visszaszolgáltatások és a magyar tannyelvű oktatás intézményeinek megteremtése érdekében vívott harcát. Úgy gondolta, ezeket a forrásokat érdemes kötetbe rendezni. Garda Dezső a bemutató során nem fukarkodott az RMDSZ akkori vezetését és a román politikai osztályt illető bírálattal. Előbbiről mai napig úgy gondolja, hogy az érdekvédelmi szervezet vezetői több esetben árulókként léptek fel lényeges kérdésekben, így az autonómia, a székely közvagyon vagy éppen az anyanyelvi oktatás egyes elemei kapcsán. Garda Dezső azt is hangsúlyozta, hogy a politikában eltöltött évei kapcsán született munkáiban is a kutatói, történészi szemléletet érvényesítette, a tényekre szorítkozott, írott forrásokkal támasztva alá a közölteket.
Király Béla esszé- és interjúkötete, mint kiderült, különleges csemegének tekinthető, hiszen francia, magyarországi, erdélyi és székelyföldi szerzők, alanyok gondolatai egyaránt megjelennek a lapjain, és ennek megfelelően a feldolgozott témákat illetően is igen színes kínálatot nyújt. A kötetben kapott helyet a Garda Dezsővel készült második, a parlamenti tevékenységéről szóló interjú is, de Bíró Bélával, a Székely Mikó Kollégium volt igazgatójával készült, Benedek Elekről szóló beszélgetés is olvasható. Király Béla elmondása szerint az írásnak, fordításnak, interjúk készítésének hosszú pedagógusi pályát követően viszonylag későn szentelhette idejét. A Magyar Szemléhez kerülését (2014) követően kiemelkedő oktatási, tudományos, közéleti munkásságú székelyföldi személyiségekkel kezdett el interjúkat készíteni, így jutott el Garda Dezsőhöz, akivel két beszélgetést is jegyeznek. Az első a Magyar Szemlében jelent meg és Garda tudományos munkásságáról szól, emellett nyilván a közbirtokosságok, a magyar nyelvű oktatás, valamint az autonómia vonalán kifejtett parlamenti tevékenysége is megragadta érdeklődését – részletezte. Király Béla továbbá kimerítő modorban ecsetelte a francia – és egyben a nyugat-európai – kultúrához, társadalomhoz, közélethez való kötődéseit, mely könyvfordítások, esszék, interjúk formájában öltött testet. A Sárgamellényben című kötet esszéinek egy része is ebbe a vonulatba tagolódik, de anyaországi témájú írás is helyet kapott a kötetben.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
