A BÁV 69. Művészeti Aukciója nem volt híján a meglepetésszerű szereplőknek a műalkotások világából. Az aukción, amelyre 2016. november 10-én került sor, egyéb ritkaságok mellett Aba-Novák Vilmos (1894–1941) egy több mint fél évszázada lappangó alkotása, a feleségét ábrázoló Olvasó nő is kalapács alá került. A kép – különösen datálását tekintve – némileg titokzatos, ám kompozíciója szempontjából egészen egyedi.
1927 februárjában Aba-Novák Vilmos a budapesti Ernst Múzeum 88. tárlatán a nagyteremben állította ki 24 művét, míg társai a kisebb helyiségeken voltak kénytelenek osztozni. E kiállítás betonozta be a művész hírnevét hosszú távon is, mivel a megelőző két év „termésének” legjavát mutatta be a műértő közönségnek.
A kritikusok szuperlatívuszokban áradoztak Aba-Novák tehetségéről, kifejező színhasználatáról és merészségéről. A képek nagy része jó hangulatú családi, illetve társasági pillanatokat örökített meg, amelyek Felsőbányán, illetve Aba-Novák zugligeti otthonában születtek.
Habár ez a lakás voltaképpen egy kiskocsma – a Csillaghegyi út 3. szám alatt található – melléképülete volt, a környék páratlan hangulatán ez nem ejthetett csorbát, és az addig lakhelyül használt néhány négyzetméteres pesti mosókonyhához képest így is nagy előrelépést jelentett életminőségben. A vendéglő kertjét és Aba-Novákékat gyakran látogatták a fővárosi művészvilág jeles korabeli képviselői.
A művész önarcképe 1930-ból
Sokan az itt készült, éppen a 2016-os aukció előtt nem sokkal újra megtalált Olvasó nőt tartják az 1927-es kiállítás, és egyben Aba-Novák zugligeti munkássága leggyönyörűbb darabjának.
A hangulatos otthon melegében született festmény Aba-Novák feleségét, Vulkovic Katót és a művész körül gyülekező bohém társasághoz tartozó Mattioni Eszter festőnő egyik kedvenc dobermannját ábrázolja – az eb egyébként több ekkoriban készült festményen is látható.
Aba-Novák Vilmos: Olvasó nő
Némi ellentmondás fedezhető fel a művön látható 1927-es dátum, az 1927. eleji, téli kiállításon való szereplés és az ábrázolt nyári jelenet között, ám a magyarázat egyszerű: a mű érdemi elkészítése még 1926 nyarán történt.
Aba-Novák 1925-ben elnyerte a Szinyei Merse Pál Társaság ötmillió koronás utazási ösztöndíját, melyet a következő év első felében váltott be, körutat téve Itália, Svájc és Franciaország érintésével.
Aba-Novák Vilmos: Borlopó
Az 1926-os év második felében viszont már bizonyosan Budapesten tartózkodott, ezért készülhetett olyan sok zugligeti témájú festmény ebben az időszakban. Az Olvasó nő ötlete, első változata és java része biztosan ekkor, 1926 nyarán-őszén született; feltehetően csak az utolsó, befejező ecsetvonások miatt kerülhetett rá az 1927-es dátum.
Az egészen kimagasló kvalitású képen, Aba-Novák egyenrangú fontosságot tulajdonított a fénytelített színek és plasztikus formák egyensúlyának. A virtuóz ecsetkezeléssel pedig mesteri módon fogta egységbe a kompozíciót. A mű egyik legközelebbi analógiája, az ugyancsak 1927 februárjában bemutatott, szintén az előző, zugligeti nyáron készült Borlopó című remekmű.
Keletkezésének körülményeit és művészi értékét figyelembe véve az Olvasó nő nemcsak a BÁV 2016-os aukciójának, hanem az utóbbi évek magyar műkincskereskedelmének szempontjából is kiemelkedő alkotásnak tekinthető.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
