Vilmos Sándor holland király esélyegyenlőséget hirdet Kulcsár Péter2023. 09. 23., szo – 08:36
Hollandia erős és virágzó nemzet, de továbbra is tennie kell az esélyegyenlőség elérése érdekében, közölte Vilmos Sándor holland király az új parlamenti ülésszak megnyitása alkalmából a hágai trónbeszédében.
Miután a királyi lovas őrség tagjai már az előző napon látványos főpróbát tartottak a Soldaat van Oranjestrand nevű strandon, több ezer érdeklődő jelenlétében lezajlott a közbeszédben csupán a költségvetés napjaként ismert hagyományos állami ünnep a dél-hollandiai Hágában szeptember 19-én. A parlamenti év kezdetét jelző ünnepségsorozat, amelyet hivatalos „hercegnapnak” (Prinsjesdag) neveznek, szeptember harmadik keddjére esik, és a mindenkori holland kormány ezen a napon ismerteti a következő évi terveit és előterjeszti a költségvetést.
A szenátus, a képviselőház és a kormány már délután fél egykor beléptek a Királyi Színház épületébe. (Az ünnepséget hagyományosan a Ridderzaalban, a Binnenhof vár főépületében tartják, de az uralkodó trónbeszédének helyszínéül szolgáló műemléket jelenleg felújítják.) Amikor Vilmos Sándor holland király és Maxima királyné leányuk, Katalin Amália koronahercegnő társaságában elhagyta a hágai Noordeinde-palotát a kora délutáni órákban, az uralkodócsalád és a monarchia intézményének tucatnyi pártolója már fél napja várakozott a 17. században épített, hivatali palota főbejárata előtt. Habár mindig jelentős érdeklődés övezi az ünnepséget, ezúttal nemcsak a katonai tiszteletadással és díszkísérettel, valamint katonazenekari fellépéssel megtartott „királynéző” vonzotta a tömeget: most először vett részt az ünnepségen a királyi pár másodszülöttje, a tizennyolc éves Alexia hercegnő, aki felnőtt életében a királyi család kötelékében vállal reprezentatív feladatokat. A nemzetközi bulvármédia által „lázadó hercegnőként” elkönyvelt királyi sarj a Zhivago ausztrál divatmárka egyik málnaszínű ruhakölteményét viselte, gyémánt fülbevalóval, édesanyja egyik brossával és virágos hajdísszel; oldalán először volt látható a Királyi Oroszlánrend kitüntetése és díszszalagja. (Nővére választása a Safiyaa nemzetközi luxusmárka egyik ruhájára esett.)
Az uralkodópár – a trónörökös jelenlétében – az 1821-ben rendelt, a 20. században mindössze kétszer használt üveghintón tette meg a palota és az épület közötti mintegy 800 méteres távolságot, Alexia hercegnő – nagybátyja, Konstantin herceg és annak házastársa, Laurentien hercegné társaságában – egy másik, fekete színű hintón érkezett a Királyi Színház főbejáratához. A királyi rezidenciáról a Ridderzaalba vezető kocsiutat eredetileg történelmi aranyhintóján teszi meg az uralkodó, de az udvar már múlt év elején bejelentette, hogy a gyarmatosításra emlékeztető oldalképei miatt előrelátható ideig nem fogja hivatalos megjelenésekhez használni a Vilma királynő számára, 1200 ember munkájával készült díszhintót. Az út során hágaiak és turisták tömege integetett a királyi párnak, akik mintegy fél órán keresztül voltak láthatók.
Az udvaroncok a teátrum bejáratánál fogadták a királyt és a királynét, valamint a királyi ház tagjait. A parlamenti szezonnyitó esemény elnöke ezután bejelentette az államfő érkezését.
Az uralkodó a kormány formális vezetőjeként bejelentette az új parlamenti év terveit, majd felolvasta trónbeszédét. Vilmos Sándor mintegy húszperces beszédében leszögezte: Hollandia erős és virágzó nemzet, de továbbra is tennie kell az esélyegyenlőség elérése érdekében. „Hollandiában nem minden gyermeknek adatik meg ugyanaz a lehetőség a jövőre nézve. Országunkban nem mindenki érzi úgy, hogy látják és meghallgatják, társadalmunk pedig még mindig nem vetkőzte le a diszkriminációt és a faji kirekesztést” – hangsúlyozta. Az uralkodó egyebek mellett arról is beszélt, hogy az északnyugat-európai állam továbbra is támogatja Ukrajnát, az Európai Uniónak erősnek és függetlennek kell lennie, és kormányának – ügyvivői státusza ellenére – fontos döntéseket kell hoznia a migrációval és a migránsok integrációjával kapcsolatban.
A „hercegnap” a holland politikai élet egyik legfontosabb eseménye, amely nem számít nemzeti ünnepnek, mégis legalább akkora pompával és körültekintéssel rendezik meg, mint a legrangosabb állami ünnepeket. Eredetileg V. Vilmos orániai herceg születésnapjának megünneplésére hozták létre, még az 1700-as években. Később, miután az alkotmány kimondta, hogy a parlamenti ülésszakot egy meghatározott napon nyissa meg formálisan a mindenkori koronás fő, előbb minden év novemberének első hétfőjén, majd október harmadik hétfőjén tartották a „tündérmesebeli” elemekkel tarkított ceremóniát.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
