A román jogszabályok szerinti, a kisebbségi nyelvek közigazgatásban való használatára vonatkozó 20 százalékos küszöb túl magas, veszélyezteti a nyelvi charta teljes körű végrehajtását – közölte a strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács (ET) kisebbségvédelmi szaktestülete csütörtökön.
Az Európa Tanács felügyelete alatt működő nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény tanácsadó bizottsága (FCNM) jelentésében mindenekelőtt azt írta, a Romániában elismert húsz nemzeti kisebbség nyelve közül tíz – bolgár, horvát, cseh, német, magyar, orosz, szerb, szlovák, török és ukrán – részesül magasabb szintű védelemben. Oka, hogy Bukarest kötelezettségeket vállalt használatuk biztosítására különösen az oktatásban, az igazságszolgáltatásban, valamint a közigazgatás, média, gazdasági és társadalmi élet, a kultúra és határokon átnyúló kapcsolatok területén.
Az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának betartását ellenőrző szakbizottsága megjegyezte, a dokumentum az albán, az örmény, a görög, az olasz, a macedón, a lengyel, a roma, a ruszin, a tatár és a jiddis nyelveket is védi.
Kiemelték, hogy Románia kisebbségi nyelveket védő jogrendszere általános védelmi keretet biztosít, és jelentős anyagi támogatásban részesít 19 nemzeti kisebbséget, kultúrájuk népszerűsítésére és nyelvük használatára. Aggodalmuknak adtak hangot azonban amiatt, hogy a jogszabályokban a kisebbségi nyelvek közigazgatásban való használatára vonatkozó 20 százalékos küszöb túl magasnak tűnik, és rugalmatlan alkalmazása esetén megfosztja a kisebbségi nyelveket beszélőket a nemzeti jog által biztosított teljes védelemtől.
A 2021-es romániai népszámlálást illetően – amely a nemzeti kisebbségek lélekszámának csökkenését tükrözte – a szakértők arra kérték az illetékes hatóságokat, hogy tekintettel az országban elő, legalább 199 ezer roma nyelvet beszélő emberre, támogassák továbbra is ezen kisebbség jelenlétét a közéletben, különösen az oktatásban.
A jelentés a német és a magyar nyelv helyzetét az oktatás területén „nagyon kedvezőnek” ítélte, a szakértők ennek ellenére felszólították Romániát, hogy mielőbb kezelje a cseh és a roma kisebbséget is súlyosan érintő tanárhiányt.
Egyes kisebbségi nyelvek használatát a bírósági eljárások területét illetően a szakbizottság sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a polgári és közigazgatási eljárások során a kisebbségi nyelven írásos dokumentumokat benyújtóknak kell viselni a fordítás többletköltségeit. Ez ellentmond a kisebbségi charta rendelkezéseivel – hívták fel a figyelmet.
A jelentés végezetül méltatta a kisebbségi nyelvű kulturális tevékenységek „erőteljes és átfogó” kínálatát, a rádióműsorok kielégítő számát, valamint azt, hogy a román köztelevízió külön műsorokat sugároz magyar, német és más kisebbségi nyelveken.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
