Farkas Bertalan és Simonyi Károly után harmadik magyar űrhalós is a kozmoszba emelkedik: jelenleg négy jelölt készül e „kiemelkedő” feladatra.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Schlégl Ádám, Kapu Tibor, Cserényi Gyula és Szakály András, a HUNOR – Magyar Űrhajós Program űrhajósjelöltjei a Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztossal és Sztáray Péter biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkárral tartott budapesti találkozón 2023. szeptember 12-én. Az év végére a közvélemény számára is kiderül, a négy magyar űrhajósjelölt közül ki lesz az a kettő, aki az Egyesült Államokban folytatja majd a kiképzést, azonban az, hogy végül melyik űrhajós repül fel harmadik magyarként a világűrbe, majd csak a program vége felé tudható meg. MTI/KKM
A magyar űrhajósprogram döntő szakaszába lép – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára.
Sztáray Péter kedden azt követően nyilatkozott a közmédiának, hogy Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztossal közösen Budapesten meglátogatták a négy magyar űrhajósjelöltet.
Az államtitkár a kezdeményezést Magyarország számára korszakos programként jellemezte, mivel mind gazdasági, mind tudományos, mint biztonsági szempontból komoly előrelépést jelent.
Remélik, hogy ezzel a programmal az új generációkat is inspirálhatják majd, és amikor a Farkas Bertalan és Simonyi Károly után harmadik magyar űrhajós is visszatér a világűrből, sokan akarnak majd az ő nyomdokaiba lépni.
Sztáray Péter azt mondta, hogy a HUNOR űrhajósprogram egyben szuverenitási kérdés is, tekintettel arra, hogy azok az országok, amelyek jelen vannak a világűrben, sok szempontból erősítik szuverenitásukat.
Az államtitkár a program egyik fő céljának azt nevezte, hogy „a repülés során magyar műszerekkel, magyar űrhajóssal szerezzünk minél több tapasztalatot”, és ezeket később az űrkutatásban kamatoztathassák.
Ferencz Orsolya tájékoztatása szerint várhatóan az év végére a közvélemény számára is kiderül, a négy magyar űrhajósjelölt közül ki lesz az a kettő, aki az Egyesült Államokban folytatja majd a kiképzést, azonban az, hogy végül melyik magyar űrhajós repül fel a világűrbe, majd csak a program vége felé tudható meg.
Közölte, hogy cégek és kutatók egy nyílt felhívás részeként még elküldhetik a space.kormany.hu oldalra esetleges további kutatási javaslataikat, ahogy azt korábban már többen is megtették.
A miniszteri biztos megfogalmazása szerint egy ilyen nemzeti program a benne részt vevő felsőoktatási intézményeknek, kutatócsoportoknak, kutatóhálózatoknak és cégeknek óriási katalizáló erő, hiszen az űrtechnológia, az űripar a 21. század legfejlettebb gazdasági ágazatának alapja. Ezért ez a program, amelyben „nemzeti szuverén hatáskörben dönthetjük el”, hogy a magyar tudós, a kutató mivel foglalkozik harminc napig a nemzetközi űrállomás fedélzetén, hatalmas lendületet ad a felsőoktatásnak és a tudományos kutatásoknak is.
A második magyar űrhajós Madách-idézettel köszöntötte a BME diákjait a kozmoszból
A négy magyar űrhajósjelölt felkészítésében olyan szakemberek is részt vesznek, akik háromig sem tudnak számolni. Csökönyösen a „második” magyar űrhajós felkészítéséről beszélnek. Annyira tájékozatlanok a témában, hogy nem vették észre: eddig két magyar űrhajós is járt a kozmoszban, közülük a második már kétszer is.
Simonyi Károly 2009. április 3-án az űrből Madách-idézettel köszöntötte a BM diákjait. A Blikk leírása szerint ezt mondta:
– Sok kérés volt, hogy magyar szó is elhangozzon a Nemzetközi Űrállomásról, és ezért szeretnék néhány szót mondani Az ember tragédiájából. A 13. jelenet az űrben játszódik, Ádám mondja a következőt: A cél voltaképp mi is? A cél, megszűnte a dicső csatának, a cél a halál, az élet küzdelem, s az ember célja e küzdés maga. – Mindenkit, aki magyarul beszél, tiszta szívemből üdvözlök a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről – zárta köszöntőjét Simonyi.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
