A demográfus, szociológus szerint nincs szoros összefüggés a fiatalkori gyermekvállalás és etnikai hovatartozás között.
„Továbbra is lesújtóak a tinédzserkori gyerekszülés statisztikái Magyarországon” – fogalmaz a Népszava. A lapnak Husz Ildikó demográfus, szociológus a Társadalomtudományi Intézet főmunkatársa és a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója nyilatkozott, aki elmondta: itthon ezer tinédzser lány közül évente körülbelül tizenhétnek születik gyermeke, miközben az uniós átlag hét körüli.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2022-ben a 15–19 éves korúak körében 16,7 ezrelék volt a szülők aránya. (Vagyis ezer 15–19 éves fiatal közül 16,7 szült, ami 1,67 százaléknak felel meg.) A cikk szerint a rendszerváltás utáni időszakhoz képest már kifejezetten jó adatnak számít, hiszen az évek alatt felére esett vissza a tinédzserkori szülések száma.
Csakhogy egyes nyugati országokban ma 2–4 ezrelék ez a ráta, az uniós átlag pedig 7 ezrelék
– teszik hozzá.
A kutatások alapján egyértelműen az alacsonyabb társadalmi státuszhoz kötődik a korai gyermekvállalás, főként az alacsony iskolai végzettségű, falvakban élő, rossz anyagi helyzetben lévők nőkről, lányokról van szó – mondta Husz Ildikó, azt is megjegyezve, hogy mindez nem roma kérdés. Utóbbi állítást a lap szerint a KSH Kohorsz ’18 vizsgálata támasztja alá, ami szerint a fiatalon szülő anyák 29 százaléka vallotta magát romának, 55 százalék nem.
A hivatal adatai szerint a fiatalkorú anyák döntő hányada (65 százalék) leszakadó térségekben, 84 százalékuk 20 ezer főnél kisebb településeken él.
A szociológus arról is beszélt, hogy bár a fiatalok közül sokan nem szándékoltan esnek teherbe, és a kutatások szerint ezeknek az eseteknek a döntő többsége abortusszal végződik, a többség azonban szándékoltan vállal gyereket, aminek
a hátterében gyakran a családi minta áll,
még akkor is, ha ennek ma már nincs meg az a támogatottsága, mint korábban.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
