Szlovákiában nem ritka, hogy időközi választásokat tartanak, a belpolitikai stabilitás nem túlságosan jellemző az országra. Arra a területre, amelyet mi, magyarok Felvidéknek neveztünk, annak nevezünk ma is, és a jövőben is annak fogunk. Időközi választásokat tartanak tehát szeptember 30-án, és égetően fontos volna, hogy legyen magyar képviselet a szlovák törvényhozásban. Ugyanis most nincs. De vajon lesz-e?
Legutóbb 2020 februárjában tartottak választásokat. Akkor a jobboldalinak mondott, Egyszerű Emberek és Független Személyiségek elnevezésű párt nyert 25 százalékkal.
2020-ban tehát nem jutott be magyar képviselet a pozsonyi parlamentbe. A Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) néven indított közös magyar lista a voksok 4,1 százalékát szerezte meg. Az MKÖ eredménye és a rájuk leadott voksok száma is magasabb, mint amennyit a választási párt legerősebb tagja, a Magyar Közösség Pártja (MKP) négy éve kapott, de ez a bejutáshoz – részben a viszonylag magas választási részvétel miatt – nem bizonyult elégnek.
Azonban gyengíthette a magyarság politikai képviseletének pozícióját, hogy nem volt egységes, ugyanis a Bugár Béla vezette "szlovák-magyar vegyes párt", a Most-Híd sem jutott be a pozsonyi törvényhozásba. Ők a voksok 2,1 százalékát kapták, ami kevesebb mint egyharmada négy évvel korábbi eredményüknek.
De milyen esélyekkel számolhatnak idén szeptember végén?
– A várhatóan alacsony részvétel mellett a felvidéki magyar pártnak, a Szövetségnek van esélye arra, hogy bejusson a szlovákiai parlamentbe a szeptember 30-án tartandó előrehozott választáson – mondta Lánczi Tamás politológus a Kossuth rádióban.
Mint a neve elárulja, a Szövetség több magyar párt együttes választási listája, okulva a 2020-as eseményekből. A Magyar Közösség Pártja, Összefogás Mozgalom, Most-Híd összefogása révén jött lére 2021. október 2-án. S én magam is azt gondolom, egy etnikai, kulturális és nyelvi alapon szerveződő politikai erőnek kisebbségi létben valóban illene egységre törekednie, ám – sajnos – az látható, ez a mostani választásokon sem lesz így. Van még ugyanis két kisebb magyar párt.
A Szövetség elnöke, Forró Krisztián szerint egyértelmű a képlet, a másik két pártnak fel kellene adnia a küzdelmet a Szövetség javára, hogy biztosan meglegyen a bejutáshoz szükséges 5 százalék.
– Mindkét pártnak meg kellene fontolni, hogy visszalép a választástól – mondta a pártelnök. Más esetben ugyanis szerinte elveszik a magyar választók szavazata, még akkor is, ha olyan szlovák pártra adják a voksukat, amelyik bejut a parlamentbe. Forró Krisztián érvelése szerint ugyanis csak magyar párt képes képviselni a szlovákiai magyarság érdekeit.
Kotleba pozíciója megingott?
Nacionalista szemmel érdemes megvizsgálnunk azt is, mi a helyzet a szlovák radikálisok háza táján. Előbb kezdjük a soviniszta Szlovák Nemzeti Párttal (aki nem ismerné, ez volt korábban a magyargyűlölő Jan Slota pártja), akik immár Slota nélkül, de indulnak, van is esélyük megugrani a küszöböt. Ennél több szót rájuk nem érdemes fecsérelni sem.
Magyarországon talán kevésbé ismert, a Mi Szlovákiánkért Néppárt (szlovákul Ludová strana Nase Slovensko, LSNS) berkein belül 2021-ben jelentős változások mentek végbe. Ez a Marian Kotleba nevével fémjelzett formáció. Kotleba bár a 2000-es évek elején kétségkívül egyáltalán nem tűnt ki a hagyományos szlovák soviniszta vonalból, emlékezzünk, ők köpködték Kossuth Lajos szobrát, ám ez még mozgalmi korszakában volt, majd mikor pártot alapított, fokozatosan más retorikát vettek fel a magyarság kapcsán. Hogy ez mennyiben volt őszinte vagy taktikai, azon mindenki elvitatkozhat.
Az azonban tény, hogy főleg a 2015-ös migránsválság után kifejezetten igyekezett megszólítani a magyarokat, a közös problémákra hívta fel a figyelmet, ilyen volt a migráció problémája, de a cigánykérdés is. Stabil parlamenti párt voltak (legutóbb 11%-os eredménnyel), ám Kotlebát koncepciós perbe fogták, amiért egy családnak 1488 euró támogatást ajánlott fel, ezt Szlovákiában "neonáci gesztusként" fogták fel, megfosztották mandátumától, sok időt töltött előzetes letartóztatásban is.
Innentől kezdve válik kissé homályossá a történet, ugyanis a párton belüli riválisai arról számoltak be, hogy Kotleba olyan alapszabálybéli megkötéseket akart bevezetni, amely gyakorlatilag leválthatatlanná tette volna, és ezt többen nem fogadták el. A párt több vezető arca, köztük képviselők hagyták ott Kotlebát, és alapítottak (pontosabban szólva léptek át és formáltak a maguk képére egy addig is létező mikropártot), új pártot, amely a Republika névre hallgat.
Azt mondják, arculatában és megjelenésében ez egy visszafogottabb párt, ám tartalmában lényegében ugyanazokat az elveket képviselik. Vezetőjük Kotleba korábbi híve, Milan Uhrík. Egyébként átböngészve alapvető célkitűzéseiket, programjukat, a magyarság szempontjából leginkább egy semleges álláspont rajzolódik ki. Én nem találtam egy magyarságot érintő mondatot sem.
Ettől függetlenül Kotleba és a Mi Szlovákiánkért Néppárt még talpon maradt, ám kétséges, hogy bejutnak-e újra a parlamentbe, 2-3%-ra mérik őket, ellenben az új pártot 9-11% körül, így nagy valószínűséggel lesz egy őrségváltás a szlovák nacionalisták politikai térfelén.
Egyébként a győzelem legfőbb várományosa úgy tűnik, Robert Fico pártja, a SMER.
Lantos János – Kuruc.info
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
