Népszerű templomok a Gótikus úton

Népszerű templomok a Gótikus úton

Nagy érdeklődés mellett zajlott a Megnyitott gótikus út elnevezésű programsorozat idei évfolyama. A látogatók ezúttal a tematikus túraútvonal úgynevezett Rozsnyói körútja ismert és kevésbé ismert templomainak titkait fedezhették fel.

A gótikus út egy tematikus, kulturális-ismeretterjesztő túraútvonal, amely Gömör és a Szepesség legjelentősebb történelmi műemlékeit köti össze. A csaknem 650 km hosszú út 33 településen, 9 városon és 24 falun keresztül vezet. Az útvonal főként a szakrális műemlékekre koncentrál, a látnivalókat négy különálló körútra osztották (Rozsnyó, Csetnek, Jolsva és a Rimai körút).

Tavaly a gömöri és kishonti régió tizenkét templomának egyedülálló középkori falfestményei Európai örökség címet kaptak. Ebből az alkalomból Besztercebánya és Kassa megyében 2023-at a Falfestmények éve címmel tematikus évvé nyilvánították, melynek keretében ezeket a látnivalókat számos programmal népszerűsítik. Ezek közé épült be a már hagyományosnak mondható, általában augusztusban tartott rendezvény is, amely során megnyitják az érdeklődők előtt a gótikus út templomait, kísérő programokkal párosítva, mindig egy-egy körútra fókuszálva.

Kulturális örökségünk megismerése

A programsorozatot a Gótikus Út Polgári Társulás szervezi, amely 2007-ben jött létre a rozsnyói műemlékvédők és a Rozsnyói Regionális Fejlesztési Ügynökség együttműködésének eredményeként. A kulturális örökség védelmével és helyreállításával foglalkozó szakemberek összefogtak az érintett települések képviselőivel, illetve a műemlékek tulajdonosaival, az egyházakkal azért, hogy helyreállítsák, népszerűsítsék és elérhetőbbé tegyék ezeket a templomokat.

Tulajdonképpen ez az éves nagy rendezvényünk, amikor Gömör és Kishont egy-egy részére fókuszálunk, ugyanis ebben a térségben értékes középkori templomok maradtak fenn.”

Ezek igazi ritkaságok, nemcsak szlovákiai, hanem közép-európai viszonylatban is megállják a helyüket. A legtöbb templomban falfestmények, freskók találhatók. Az a célunk, hogy ezt az örökséget hozzáférhetővé tegyük a látogatók számára, hogy minél többen megismerkedhessenek kulturális örökségünkkel – mondja Michal Augustovič, a Gótikus Út Polgári Társulás tagja.

Csak itt található falfestmények

A Gömör-Kishont régióban mintegy két tucat történelmi jelentőségű, középkori falfestményekkel díszített templom van. Ezek közé tartozik a kultúrtörténeti szempontból egyedülálló hárskúti Keresztelő Szent János-templom. A templombelsőben, a sekrestye bejárata fölött 15. századi gótikus falfestmények láthatók, amelyek Jézus születését és fürösztését ábrázolják.

Hírdetés

– Ez egyedi, máshol nem látható, mert a tridenti zsinat ezt az ábrázolást betiltotta – magyarázza Mics Imre hárskúti plébános. Az északi oldalon további falfestményeket is sikerült feltárni, Jézus születésétől a háromkirályokig, az utolsó vacsorától a Pilátus előtti jelenetig.

Egyre több a látogató

Úgy tűnik, lassan valóra válik a Gótikus Út Polgári Társulás célja, a templomok népszerűsítése, hiszen a programsorozat idei évfolyama rengeteg érdeklődőt vonzott. Nemcsak környékbelieket, sokan jöttek az anyaországból is. Budapestről érkezett Vári Kovács József, aki dicsérte a szervezőket.

Annak idején ezeket a templomokat egy maroknyi ember kezdte látogatni, mostanra viszont úgy látszik, tömegrendezvénnyé válik. Ennek megvannak a hátrányai is, de rengeteg új ismeretet kapok, és számomra ez legfontosabb”

– mondja.

A losonci Puntigán József rendszeresen látogatja a gömöri templomokat. 

– Nagyon fontosnak tartom, hogy a Gótikus Út Polgári Társulás szívén viseli, hogy itt több nyelven beszélnek, a templomokban magyar, szlovák és angol nyelvű füzetecskéket osztogattak, ebből sok mindent megtud, aki eljön. Az idén láttam, hogy a térképüket is aktualizálták, és ez is elérhető magyar nyelven – mondja. 

A templomok mellett az idén a látogatók az alsósajói Etelka nagyolvasztót is felfedezhették.

Az egyedülálló ipari műemléket 1867-ben építette a vasipar, a Sajó menti vasművek, a vasércbányászat és a kohászat fejlesztésében jelentős szerepet játszó, Vasgrófként is emlegetett Andrássy Manó, aki a nagyolvasztót édesanyjáról, Szapáry Etelkáról nevezte el.

Megjelent a Magyar7 hetilap 35. számában.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »