Szélesen elterjedt téves hit a finnugor nyelvcsalás azonosítása valamely indoeurópai nyevcsaládon belüli ággal. Lásd “finnugor nyelvek” és “germán nyelvek”.
Innen a hihetetlenkedés, hiszen a germán nyelvek hasonlóságát mindenki észleli, míg a finnugor nyelvek esetében ehhez szakember kell.
Az indoeurópai nyelvtörténet sokat lett kutatva. Ott a többségi álláspont az, hogy az indoeurópai egység az i. e. V. évezred közepén szűnt meg. Aztán a ma is létező nyelvek közül legkorábban az albán, a görög és a kaukázusi nyelvek váltak ki az i. e. IV. évezredben, majd lett a maradékból egy keleti ág (a mai iráni és indiai nyelvek), s egy nyugati ág (balti, germán, itáliai, kelta, szláv). Innen az egyes részek még később differenciálódtak. Az ősgermán és az ősszláv alig az i. e. I. évezred elején kezdődhettek el.
Az uráli (vagy uráli-altáji) nyelvek esetében máig nincs többségi konszenzus. De nagyjából az a fő verzió, hogy uráli egység az i. e. VII. évzeredig volt, finnugor egység pedig az i. e. V. évezredig.
A finnugor egység előbb egy nyugati (finn) és egy keleti (ugor) részre szakadt. Majd a nyugati részből lett egy permi és egy volgai ág. Majd a volgai ág ketté szakadt, a nyugati ágból lett a finnségi és a lapp. A finnségiből a mai észt és finn, ezek csak 2000-2500 éve váltak el egymástól.
Ez szabad szemmel látható ma is: egy észt és egy finn ma is képes nagyjából megérteni egymást, pont ahogy két szláv. Ez teljesen érthető: a nyelvek közti távolság szintje azonos.
Ezzel szemben az ugor egység megszűnt már 3000-3500 éve, a magyar azóta önálló.
Azaz a magyarnak nincs nyelvrokona a szó köznapi értelmében, azaz ahogy két szláv vagy germán vagy újlatin nyelv egymással. A legközelebbi magyar nyelvrokonok is túl messziek. Persze ha az ember kiválaszt direkt egyes hanti/manysi szavakat, akkor azokat felismeri, de egy folyamatos hanti/manysi beszédből nagyjából nullát ért meg egy magyar anyanyelvű. Ami teljesen természetes, egy orosz se érti a spanyol beszédet.
Jelenleg 3 uráli nyelv van, mely nincs veszélyeztetve a kihalástól: ész, finn, magyar. Ezeket érdemes tehát nézni.
Szóval ami a magyar és finn/észt közti viszonyt illeti, ez a távolság kb. 7000 év. Azaz mint az indoeurópai egység első megbomlása. Tehát a magyar és a finn közti rokonság foka kb. mint az albán és az angol közötti. Azaz – meglepő, de tény – az orosz és a spanyol közelebbi rokonnyelvek, mint a finn és a magyar.
S persze az elvileg a finnhez képeset rokonabb finnugor nyelvek se érthetőek magyartudással. Egyes oroszországi nagyobb finnugor népeknél (komik, marik, mordvinok, udmurtok) van valamiféle próbálkozás, hogy ne halljon ki a nyelv, bár ez erősen csak a művészetben van meg, de azért valami van. Egyik kedvencem a modern mari könnyűzene:
Nem vagyok a téma szakértője, de szerintem ezek a mari énekesnők is oroszul beszélhetnek éneklés után. Nem tudok mari nyelven, de kizártnak tartom, hogy mariul palatális lenne minden “e” és “i” előtti mássalhangzó, szóval ez szerintem inkább orosz akcentus. De legalább énekelnek!
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
