A határon túli pályázati rendszerek egyszerre jelentik a Kárpát-medence vérkeringését és ideghálózatát, hiszen a vérkeringés jelenti azt, hogy a pályázati rendszereken keresztül támogatást tudunk nyújtani a magyar szervezeteknek, az idegrendszer pedig azt, hogy ha egyik pillanatban történik valami, az a másik helyen már érzékelhetővé válik. Mind a kettő nagyon fontos. Egyik a másik nélkül nincsen – jelentette ki portálunknak Potápi Árpád János a Gondoskodó Nemzet Program pályázati eredményeiről szóló sajtótájékoztatóján. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár kiemelte: a nemzetpolitika tekintetében “amikor egy intézményi struktúrában, fejlesztésben gondolkozunk, az lebeg a szemünk előtt, hogy mennyire lehet a magyar intézményrendszert egységesíteni a Kárpát-medencében”, ahol a magyar szülő úgy érezheti, hogy szinte egy magyar világba került az ő gyereke; magyarországi minőséghez, magyarországi viszonyokhoz hasonló szolgáltatásokat, lehetőségeket kapnak a gyerekek.
Összesen kétmilliárd forint értékben részesülnek támogatásban a külhoni magyar szervezetek a Gondoskodó Nemzet Program keretében – jelentette be Potápi Árpád János keddi, budapesti sajtótájékoztatóján. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár példaként említette a felcsíki műjégpálya fejlesztését Csíkkarcfalván, Erdélyben, a felvidéki Csákányházán az iskola felújítását, a felsőhegyi templom tetőszerkezetének felújítását a Vajdaságban, Kárpátalján a Szent Panteleimon Karitász részéről szociális konyhák üzemeltetését, a Bocskai Rádió működésének támogatását az Amerikai Egyesült Államokban. Hozzátette: részesül a forrásból többi között a Főtér Fesztivál megszervezése Nagybányán, Erdélyben, a Harmónia – Szlovákiai Magyar Zenei Díj megvalósítása Felvidéken, Délvidék első Kárpát-medencei asztalitenisz találkozójának megszervezése Tóthfaluban, a Kárpátaljai Keresztyén Diakóniai Jótékonysági Alapítvány beteggondozói képzés megvalósítása, a kanadai néptáncfesztivál megszervezése.
AZ IMPONÁLÓ SZÁMOK MÖGÖTT EMBEREK ÁLLNAK
“Az elmúlt több mint tíz évben nagyon nagy gondot fordítottunk arra, hogy különböző hálózatokat építsünk ki”
– jelentette ki a sajtótájékoztatót követően portálunknak Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, kifejtve: ez nemcsak régiók közötti kapcsolatot jelent, de ilyen hálózatok jöttek létre intézmények, egy-egy foglalkozási szektor – amilyen a pedagógusszövetség, vagy akár a gazdasági szektor – szereplői, vállalkozók között. Hozzátette: a Határtalanul program elsődleges célja a fiatalok közötti kapcsolatrendszer kialakítása, akik ennek köszönhetően a tapasztalatok szerint már napi szinten tarthatják a kapcsolatot. Potápi Árpád János úgy vélte, a pályázati rendszerek egyszerre jelentik a Kárpát-medence vérkeringését és ideghálózatát, hiszen
“a vérkeringés jelenti azt, hogy a pályázati rendszereken keresztül támogatást tudunk nyújtani a magyar szervezeteknek. Az idegrendszer pedig azt, hogy ha egyik pillanatban történik valami, az a másik helyen már érzékelhetővé válik. Mind a kettő nagyon fontos. Egyik a másik nélkül nincsen.”
Az államtitkár kiemelte, ebből a szempontból kiindulva lényeges, hogy az idei június 5-éig a 2 milliárd forintos keretösszegű Gondoskodó Nemzet programhoz beérkező pályázatok közel kétharmadát támogatni tudta a magyar állam, számszerűen a Kárpát-medencéből, illetve a diaszpórából összesen 2571-et.
“Ez egy imponáló szám, de emögött mind emberek vannak, és legtöbb esetben pedig gyerekek és fiatalok. És ezt a számot sokszor tízzel vagy százzal meg kell szorozni, hogy felmérhessük, mennyi embert is érint valójában”
– hangsúlyozta. Potápi Árpád János kitért arra: a keretösszeg úgy oszlott meg, hogy 500 millió forintból kisebb-nagyobb rendezvényeket, programokat támogattak, a fennmaradó másfél milliárd forintból pedig eszközbeszerzéseket, fejlesztéseket, felújításokat támogattak.
TŐLÜNK TANULTÁK AZ UTÓDÁLLAMOK…
Az interjúban Potápi Árpád János arra is kitért, hogy ha megnézzük a magyar szociális gondoskodás színtereit – amely nemcsak a szociális intézményeken keresztül valósul meg, hanem ide sorolhatóak például az oktatási intézmények –, sem a környező országokban, sem Európában máshol nem nagyon találni hasonlót. Az államtitkár hozzátette: éppen ezért
“amikor egy intézményi struktúrában, fejlesztésben gondolkozunk, az lebeg a szemünk előtt, hogy mennyire lehet a magyar intézményrendszert egységesíteni a Kárpát-medencében.”
Kifejtette: az utódállamok nagyon széttagoltak, más törvényekkel, más viszonyokkal, eltérő intézményrendszerrel és infrastruktúrával rendekzenek.
“Ezt próbáljuk úgy alakítani, hogy a magyar óvodákban, a magyar iskolákban, amit mi újítunk fel, vagy amit mi építünk, abban nagyjából a magyar viszonyok meg tudjanak jelenni. Például kapjanak ebédet a gyerekek, legyen napközi ellátás már óvodás kortól, hiszen a legtöbb országban az ovisoknál, iskolásoknál eljön a dél és mehetnek haza”
– fogalmazott, hozzátéve: a magyar szülő úgy érezheti, hogy szinte egy magyar világba került az ő gyereke; magyarországi minőséghez, magyarországi viszonyokhoz hasonló szolgáltatásokat, lehetőségeket kapnak a gyerekek.
“Ha mi nem csinálnánk a magyar óvodafejlesztési programunkat, ami bölcsődét is jelent, gyakorlatilag a legtöbb régióban bölcsőde se lenne”
– hangsúlyozta az államtitkár, megjegyezve: most már az utódállamokban is, például Szlovákiában vagy Romániában is elindítottak hasonló programokat, de ez annak volt köszönhető, hogy megismerték a magyar rendszert, és felismerték, hogy a magyar bölcsődék, óvodák, ahová a magyar gyerekek járnak, magasabb színvonalúak, és a szlovák vagy a román gyerekek hátrányt szenvednek emiatt. Mint az államtitkár megjegyezte, Romániában ilyen ösztönzést jelentett például, hogy a magyar párt is a kormánykoalícióba jutott, hiszen ott az RMDSZ-nek köszönhetően indultak hasonló programok, de a Magyar Falu programot is ennek köszönhetően vették át. Potápi Árpád János kiemelte: a nemzetpolitikát tekintve természetes, hogy az egyes országok tanulnak egymástól. Mint kifejtette, Magyarország sokat tanult Izraeltől vagy Írországtól, például a diaszpóraprogramok tekintetében. Hozzátette:
“ha valami jó és jól működik, nem kell kitalálni, hanem adaptálni kell a mi rendszerünkhöz”.
Forrás: PestiSrácok.hu
The post Potápi Árpád János a PS-nek: a magyarországi támogatások a Kárpát-medence vérkeringését és idegrendszerét működtetik appeared first on Külhoni Magyarok.
Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »
