A külgazdasági és külügyminiszter szerint a kontinens sokat veszít, mert azon versenyzik az Egyesült Államokkal, hogy ki ad nagyobb katonai támogatást Ukrajnának.
A tárcavezető a Tranzit fesztiválon mondott beszédében leszögezte, hogy óriási hiba volt belemenni ebbe a versenybe a világ első számú katonai hatalmával, és ennek nyomán ma az Egyesült Államokban hetedannyiba kerül a földgáz, mint Európában, míg Kínában az áram ára egyharmada az európainak.
Aláhúzta: a kormány nem azért képviseli ezt az álláspontot, mert egyik vagy másik fél ügynöke lenne, hanem pusztán azért, mert ez a nemzeti érdek. „Azok próbálnak minket oroszbarátsággal vádolni, akik karba tett kézzel nézték négy évtizeden keresztül, hogy a kontinens keleti fele kommunista diktatúrától szenved” – mondta.
„A kelet-nyugati együttműködés nem politikai ízlés kérdése, nem gusztus kérdése, hanem a nemzeti érdek kérdése, nemzetbiztonsági érdek kérdése” – tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy Kína tavalyi előzésével az EU gazdasága már csak a harmadik helyen áll globálisan, részesedése csökkent a világ bruttó hazai termékéből (GDP). Aláhúzta: Európának ezért minél szorosabban együtt kellene működnie Kínával, ezzel szemben azonban komoly törekvések vannak a kapcsolat elvágására, ami súlyosan ellentétes lenne a kontinens és benne Magyarország érdekeivel.
Fontosnak nevezte, hogy Magyarország, a világgazdaságot meghatározó autóipar forradalmi átalakulásából, minél nagyobb részt hasítson ki magának. Kiemelte, hogy a világ legnagyobb elektromos akkumulátorgyártói keleten vannak, így az ágazat nyugati cégei erős függőségi helyzetbe kerültek.
Szerinte ez jelenti az életbiztosítást Magyarország számára,
ez jelenti a garanciát arra, hogy az elkövetkezendő években Magyarország a nagy világgazdasági átalakulásnak, amit az autóipari forradalom diktál, a győztese lesz” – mondta.
„Ma Magyarországon a világ negyedik legnagyobb elektromos akkumulátorgyártó kapacitásával rendelkezünk, és amint befejeződnek a már folyamatban lévő beruházások, másodikak leszünk. Kína után mi leszünk a másodikak, és ez jelenti a biztosítékot arra, hogy a magyar gazdaság a következő években is növelési pályán tud maradni” – szögezte le.
A Tranzit festztiválon ugyancsak előadást tartott Kövér László is
Az országgyűlés elnöke egyebek közt arról beszélt, hogy szerinte a nyugati államok megpróbálnak egy „rendes kommunizmust” felépíteni. A marxizmus nyugati újjáéledéséről szólva azt mondta: „Mi kipróbáltuk már egyszer, ezért most elkerülnénk” A házelnök a legfontosabb feladatnak a fiatalok megóvását nevezte az új szélsőbalos eszmék csapdájától, amely szerinte a többi között a genderizmusban és a woke-ban ölt testet.
Véleménye szerint ehhez erős családok kellenek, mert csak azok tudják megvédeni a gyerekeket, illetve ezek gyengesége esetén az oktatási rendszernek kellene belépnie és felvállalnia a szocializációs funkciókat, átadni az értékeket, és megmutatni, hogy lehet élni közösségként.
A ’90-es évek után azonban új erőre kapott nyugaton, főleg az értelmiség körében, így jöhettek létre a BLM vagy az LMBTQ mozgalmak, amelyek ugyanolyan agresszívak, mint a cancel culture, amely a „leképezése a Kínában megtapasztalt kulturális forradalomnak”, ezek az előző évezredek kultúráját igyekeztek teljesen megsemmisíteni.
Schmidt Mária úgy fogalmazott: ma Isten nélküli tökéletes társadalmak épülnek, a világ a totális diktatúra felé halad, ahol „mindent lát, mindent ellenőriz egy nagyon szűk kör, s „e receptért még Kína is sorba fog állni”.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
