Az orosz–ukrán háború okozta infláció ellenére a baloldal érdemben nem tudott erősödni, míg a jobboldal megőrizte, sőt növelte támogatottságát. Ennek oka, hogy elmaradt az ellenzéki megújulás, továbbra is túl sok baloldali párt van, az Orbán-kormány válságkezelésébe vetett bizalom pedig töretlen. Egy évvel a következő választások előtt a baloldal rosszabb állapotban van, mint a tavalyi voksolás előtt. A gazdasági mutatók és az inflációs kilátások lassan, de folyamatosan javulnak, így a dekonstruktív politikát folytató baloldalnak az ősszel tovább fog szűkülni a mozgástere – olvasható a XXI. Század Intézet oldalán megjelent cikkben.
A XXI. Század Intézet elemzése a közelmúltban napvilágot látott közvélemény-kutatások tanulságait vizsgálja, rámutatva arra, hogy a kormánypárti szavazótábort meghaladó témák, illetve az Orbán-kormány stabilitása miatt erősödve jöhet ki a Fidesz a válságból.
Továbbra is túl sok a baloldali párt
Az elmúlt hónapok során a politikai erőviszonyok érdemben nem változtak: a kormánypártok népszerűsége továbbra is kiemelkedik a mezőnyből. Sem a háború okozta infláció, sem pedig a kormányellenes akcióvá szélesedett úgynevezett pedagógussztrájkok nem változtattak negatív módon a megítélésükön. A Demokratikus Koalíció – habár népszerűségének növekedése megtorpant – továbbra is dominálja a baloldalt, míg a Momentum hátránya behozhatatlannak tűnik. A kispártok, a Jobbik, az LMP és az MSZP helyzete jelenleg kilátástalan: amennyiben nem tudják magukat markánsan megkülönböztetni, illetve tovább mélyül szervezeti válságuk, úgy szeptemberben nem lesz esélyük az erősödésre. Ha most lennének a választások, akkor – a legnagyobb közvélemény-kutatók eredményeinek középértékét tekintve – összesen öt párt jutna be az országgyűlésbe.
A Fidesz 44, a DK 18, a Momentum 9, a Mi Hazánk Mozgalom 6, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt szintén 6 százalékot érne el; az LMP, a Jobbik és az MSZP viszont egyaránt csak a küszöb alatt, 3 százalékon áll a biztos pártválasztok körében. A Párbeszéd – egyes kutatások szerint – mérhetetlen, gyakorlatilag médiapártként működik, amelynek mondanivalója a botránypolitizálásban fullad ki. A baloldal problémáját jól szemlélteti az a tanácstalanság, hogy az elmúlt hónapokban tapasztalható dekonjunktúra és a háború okozta infláció ellenére sem tudtak erősödni.
Ennek okai a következők: 1. az ellenzék gyengesége és a megújulás elmaradása, 2. az Orbán-kormány válságkezelésébe vetett bizalom, 3. a jobboldal másfél évtizedes intellektuális és közösségépítési előnye, amely stabilitást és kormányzóképességet biztosít és 4. a Fidesz szavazóbázisát meghaladó nemzeti blokk (Békés Márton) fenntartása. Számos olyan ügy van, amelyben a kormánypártok túlterjeszkednek a saját szavazóbázisukon, ami egyfajta „tartalékot” jelenthet. Ilyen a békepártiság, a bevándorlás kérdése és a gyermekvédelmi törvény.
Egy évvel a következő választások előtt továbbra is túl sok baloldali párt van, ennyi szervezetet az ellenzéki választópolgár nem tud és nem is akar eltartani. A többi szervezetről jelenlegi súlyuknál fogva nem érdemes beszélni, ám számszerűségük jól mutatja a nagyfokú fragmentáltságot. Márki-Zay Péter, Mesterházy Attila és Jakab Péter pártot alapított, de az önkormányzati választásokon számolni kell még a Gattyán György által vezetett Megoldás Mozgalommal, illetve a Szanyi Tibor fémjelezte ISZOMM szervezettel is.
Elmélyülő politikai válság a baloldalon
A baloldali pártok ma nehezebb helyzetben és rosszabb állapotban vannak, mint egy évvel ezelőtt. A történelmi kudarccal végződött választások után a megígért megújulás elmaradt, így továbbra is hitelességi problémákkal küszködnek.
A baloldalon számos probléma továbbra is fennáll: 1. történelmi töredezettség figyelhető meg, azaz túl sok ellenzéki szereplő van, 2. a baloldali pártok szervezeti, szellemi és személyi válságban vannak (egyedül a Demokratikus Koalíció mutat szervezeti stabilitást), 3. nincs olyan koherens mondanivalójuk, ami mögött társadalmi többség állna, 4. a háborúpártiság miatt tovább romlik a népszerűségük, és végül 5. a rendszerváltoztatás óta legsúlyosabb pártfinanszírozási botránya tovább rontja a hitelüket. Formálódó politikai mozgás, illetve helyezkedés egyedül Budapesten figyelhető meg, ahol Karácsony Gergely megítélése sokat romlott az elmúlt hónapokban kirobbant kampányfinanszírozási botrány miatt. Ameddig azonban nincs jobboldali kihívó, addig nem lehet érdemi megállapításokat tenni.
Kilátások az őszre
Összességében elmondható, hogy a baloldali pártok továbbra is a saját válságukkal, nem az ország problémáival vannak elfoglalva, így a gazdasági dekonjunktúra és a háború okozta infláció ellenére nem tudtak erősödni. Tovább nehezíti a helyzetüket, hogy az ország lassan túl van a válságon, a nyugdíjak megőrizték értéküket, a családi jóléti intézkedések és a rezsitámogatás igazságos formája megmaradt, miközben a foglalkoztatottság továbbra is rekordmagas szinten van. Számos beruházás újra indult, a GDP-kilátások jók, az uniós források jelenleg nem hiányoznak a gazdaságból. Mivel az inflációs adatok gyorsan javulnak, így a dekonstruktív politikát folytató baloldalnak az ősszel várhatóan tovább fog szűkülni a mozgástere.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
