Hosszú vihart kavart Kőszeg interjúja a Partizánon a múlt héten.
Kőszeget ismerem személyesen is. Többször jártam a lakásán a 80-as évek végén. Persze ma már rég nem értek vele egyet kb. semmiben, de a tiszteletem azért megmaradt iránta. Különösen, hogy a 90-es években képes volt a sajátjai ellen is fellépni, ezt értékelni kell. Már a híres címervita esetében 1990-ben is – amikor a koronás címer és a “Kossuth-címer” között kellett választani -, az SZDSZ azon kisebbségének volt a része, mely kimondta: nincs semmi “fasiszta”, “horthysta”, “elavult” a koronás címerben, s marhaság ideológiai kérdést csinálni ebből. Végülis úgy nyert a koronás címer a parlamenti vitában, hogy az SZDSZ egy része is megszavazta.
A vélemények most vele szemben kb. ezek a kategóriák:
- Kőszeg pedó, de legalábbis védi a pedókat,
- Kőszeg demens vénember, össze-vissza beszél,
- a csúnya Gulyást a Zorbán fizeti, ezért most csőbe húzta az idős Kőszeget, ahogy a választások előtt MZP-t.
Pedig eléggé egyértelműen fogalmaz Kőszeg. S Kőszeg hiába meggyőződéses liberális, azért képes gondolkodni is, akár az éppen uralkodó liberális eszmékkel is ellentétben.
Egyrészt aki ismeri valamenyire is Kőszeget, tudja, 101 %-ban heteroszex, kifejezetten nőcsábász típus. Szóval semmi köze a pedósághoz.
Gulyás mint nyíltan homokos személyesen érintett. A homoklobbi egyik fő célja valahogy bizonyítani azt a hazugságot, hogy a homoszex az nem deviancia, míg minden más nem-hagyományos szexualitás meg az. Kőszeg tulajdonképpen ezt fogalmazza meg udvariasan: pedóhiszti van, boszorkányüldözés, mintha a pedofília valami rendkívül elterjedt valami lenne. A valóságban a pedofil nemi orientáció aránya az emberiségben 0,1 %, miközben egyes liberális médiákat nézve az embernek az a benyomása lehet, mintha minden sarkon állna 3-4 pedó.
Szóval egyedül ez áll Gulyás hihetetlen keménykedése mögött. Megint sulykolni kellett, hogy a homoszex és a pedóság között szakadék van, az egyiket ünnepelni kell, a másikat meg a legkisebb gyanú esetében is akasztással jutalmazni. A valóságban mindkettő betegség, deviancia, csak egyszerűen a homoszex 50-szer gyakoribb, a társadalmi károkozása pedig sokszorosan több, hiszen pedó propaganda elég ritkán hallható, míg a homoszex propaganda meg ma már nyugaton része a kötelező magatartási normáknak.
Gulyás még abba a demagógiába is belemegy, hogy azonosítja a pedofíliát a 18 éven aluli serdültek iránti nemi vonzalommal. Lásd amikor a 16 éves fiút megkörnyékező férfit pedofilnek nevezi. Közismert: a pedofília a serdületlenek iránti nemi vonzalom, azaz nem létezik pedó, akit érdekelne egy 16 éves.
Tulajdonképpen Kőszeget csak liberalizmusa gátolja meg abban, hogy kimondja a nyilvánvalót: a homokosság normatívába emelése után el fog jönni a pedóság normatívizálása is. S ez az, ami ellen ma a homoklobbi ennyire harcol. Mert még nem jött el az ideje ennek, hogy ezt ki lehessen mondani.
Kőszeg azt mondja, amit a keresztények, csak persze fordított értékítélettel. A keresztények szerint is elkerülhetetlen, hogy a homoszex normatívizálása ne jöjjön el a pedóság normativizálása is. S a magyarázat teljesen azonos lesz: így születtek, nem tehetnek róla, a szexualitás természetes, az erőszakot kell csak elítélni, nem a kölcsönös beleegyezésen alapuló kapcsolatot, stb. A 20-30 évvel későbbi jövőbeli perinták majd találnak bőven bibliai álérveket is: a szeretet mindent kivált, meg hát Jézus is mondta “engedjétek hozzám a gyerekeket” – előre látom a cikkeket erről a 2050-es évekből.
Tulajdonképpen az egyetlen eltérés Kőszeg és a keresztények között, hogy míg a keresztények számára ez egy negatív folyamat, addig Kőszeg számára pozitív, mégpedig nem azért, mert őt ez az egész személyesen érintené, sőt akár tetszene is neki, hanem egyszerűen mint az egyén felszabadulásának, a felvilágosodás eszméjének tovább gördülése folyamataként.
Ennyi az egész.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
