A Csemadok a legnagyobb kulturális szervezetünk, ezért is tartották fontosnak, hogy központi ünnepséggel tisztelegjenek István király, az államalapító emléke előtt. 2017-ben ezért a Csemadok országos elnöksége elindította a Szent István-napi ünnepséget, méltó helyszínen, Deáki katolikus templomában, ahol a mai templom legősibb része éppen a Szent Istvánról elnevezett kápolna, melynek freskóján az látható, ahogy államalapító királyunk felajánlja országát Boldogasszony anyánknak.
A Csemadok Országos Tanácsa, Galántai Területi Választmánya és Deáki Alapszervezete valamint Deáki önkormányzata rendezvényét az idei évben augusztus 19-én tartották meg, hagyományos helyszínen, Deákin.
A rendezvény a kultúrházban kezdődött, a bevezetőben Bukovszky Dorottya Szuhanics Albert Államiságunk ünnepe című versét adta elő, majd Jakócs Krisztina, Deáki polgármestere mondott köszöntőt.
A polgármester kifejtette: augusztus 20-a minden magyar ünnepe. Köszönettel tartozunk Szent István királyunknak, hogy felvállalta az államalapítást, tekintsük őt példának és építsünk úgy, mint ő, tartsuk szem előtt a nemzet érdekeit.
A köszöntő után Neszméri Tünde, a helytörténeti kiadványokat bemutató szakmai konferencia levezető elnöke elmondta,
A konferencián három település kiadványait mutatták be. Elsőként Bukovszky László és Bodri Eleonóra beszélgettek a Vízkelet története a legrégibb koroktól című könyvről.
Bukovszky László kifejtette: sajnos a múlt rendszer próbálta velünk elfelejtetni a régmúltat, de szerencsére ma már sokan kutatják szülőfalujuk, városuk múltját, ami nagyon fontos. Kiderülnek például olyanok, amikről eddig nem tudtunk, Vízkelet esetében ilyen volt, hogy hányan végeztek jogtudományt a községből. Így derült fény arra is, hogy 58 nemesi család élt 1848-ig Vízkeleten, 11 országgyűlési képviselő volt Vízkeletről.
A könyvbemutató kísérőrendezvénye volt Bognár Hajnalka fellépése, aki a János vitéz operettből adott elő két éneket, és a vízkeleti Harmónia női éneklőcsoport csodálatos előadása is.
A templom a szántóföld közepén című kötetet Varga Ferenc írta, vele Hontvári Ferenc, Kismácséd polgármestere beszélgetett. Kismácsédnak van egy Árpád-kori temploma, ma ez a határban van, de valamikor település volt körülötte és van egy érdekes, a régióra nem jellemző harangláb is a faluban.
Kismácséd színmagyar és színkatolikus község volt, ám a második világháború után teljesen megváltozott, hiszen rengeteg családot kitelepítettek Magyarországra és rengeteg személyt deportáltak csehországi kényszermunkára, így a község őslakosságának kétharmadát elveszítette.
A könyvbemutató után a Kismácsédi Gyékényes Tánccsoport mutatkozott be a Báta vize ziheg-zuhog a gáton című műsorukkal.
A harmadik kötet a jókai olvasókönyv volt, aminek a Mélységes mély a múltnak kútja címet adták a szerkesztők. A jókai kiadványról Görföl Jenő és Neszméri Tünde beszélgettek, akik azt is elmondták, kiemelten fontos a helytörténet kutatása, hiszen feltárja múltunkat, őseink szokásait, de fontos az elbeszélt történelem is, tehát meg kell kérdezni az idősebbeket.
Görföl Jenő arra kérte a közönséget: ha tehetik, menjenek el régi templomainkba, érezni fogják ott azt a kisugárzást, amit őseink is érezhettek, mikor Isten színe elé járultak a szentmisére. Jóka három részből áll, de itt van a sokat emlegetett Ilka szigete is, a jókai sziget, ehhez kapcsolódnak a közismert Tündér Ilona-történetek is.
A helytörténeti kiadványokat bemutató konferenciát a Jókai Hagyományőrző Tánccsoport műsora zárta, akik a közismertté vált A pozsonyi sétatéren kezdetű népdalt és táncot is előadták, amelyet szintén Jóka-Újhelyen gyűjtöttek.
A Csemadok országos ünnepsége Szent István király köztéri szobránál folytatódott, ahol Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke mondott ünnepi beszédet.
Ebben kiemelte Szent István nagyságát, tevékenységét.
ezért mindenkit kért, szeptember végén mutassuk meg, hogy össze tudunk fogni és be tudjuk bizonyítani, hogy a magyar nemzet egységesen ki tud állni érdekeiért.
A koszorúzási ünnepségen közreműködött a Csemadok Deáki Alapszervezetének Nefelejcs vegyeskara G. Bukovský Zsuzsanna vezényletével, akik Szent Istvánról szóló népénekeket is előadtak, valamint a közönséggel együtt a magyar himnuszt is elénekelték.
A koszorúzás után a Nagyboldogasszony római katolikus templomban mons. Tóth László kanonok, érseki helynök és nt. Édes Ákos deáki református lelkipásztor szolgáltattak ökumenikus istentiszteletet.
Mindkét lelkipásztor István király nagyságát méltatta, és kérték közreműködését a magyarság érdekében, valamint kérték a híveket, fogjanak össze közös ügyeink érdekében. Az istentiszteleten közreműködött a Jókai Keresztelő Szent János Születése Plébániatemplom Scholája. Az istentisztelet himnuszaink eléneklésével ért véget.
(Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
