Moszkva hosszú háborúra készül

Moszkva hosszú háborúra készül

Mintegy 60 ország vett részt azon a napokban tartott nemzetközi biztonsági konferencián, amelyet a Moszkva melletti kubinkai Patriot katonai kiállítási központban és gyakorlótéren immár hagyományos Nemzetközi Katonai és Műszaki Fórum kapcsán tartottak. A kiállításon megszokott módon felvonultatják az orosz haderő büszkeségeit, fejlesztéseit, jelen esetben mindenek előtt a tüzérségi rendszereket mutatták be. A kiállítás idején fontos megállapodásokat és exportszerződéseket is aláírtak.

Jelzésértékű, hogy a fórumra Moszkvába, ezt követően pedig Minszkbe látogatott Li Csangfu kínai védelmi miniszter is, aki előbb orosz kollégáival tárgyalt, majd felszólalt a moszkvai nemzetközi biztonsági konferencián, amelyen a résztvevők többek között megvitatták a konstruktív nemzetközi együttműködés helyreállításának módjait.

A fórum résztvevőihez videó üzenetet küldött Vlagyimir Putyin elnök is. Beszédében kiemelte, hogy Oroszország nyitott a katonai-technikai együttműködés elmélyítésére mindenkivel, aki megvédi a független fejlődési útját. Putyin meghívta a külföldi vállalatokat, hogy fejlesszék az együttműködést a katonai-technikai együttműködés területén. Oroszország javasolja az együttműködés fejlesztését a személyzet és a katonai személyzet kiképzése és a gyakorlatok szervezése terén. Putyin reményét fejezte ki, hogy a hadsereg fóruma lehetővé teszi a katonai és haditechnikai partnerség megerősítését a világ biztonságának garantálása érdekében.

Az orosz elnök, a külügy- és a védelmi miniszter beszédeiből kirajzolódott a jelenlegi világpolitikai helyzet orosz értékelése, és a politikusok felvázolták a jövő Moszkva által elképzelt útjait is.

Putyin rámutatott arra, hogy a világ különböző régióiban régóta fennálló és új konfliktusokat szítanak, a cél pedig a vazallusi alávetettség kikényszerítése, valamint az erőforrások felhasználása. Az orosz elnök ennek kapcsán rámutatott, hogy a NATO folytatja potenciáljának kiépítését, katonai és nem katonai nyomásgyakorló eszközöket alkalmaz, az Egyesült Államok pedig megpróbálja a maga számára kedvezően átalakítani az államközi együttműködés rendszerét az ázsiai-csendes-óceáni térségben.

Az egy ország, vagy akár egy államcsoport dominanciájának lehetősége is a feledés homályába vész. Ma már létfontosságú, hogy egy valóban demokratikus, többpólusú világrendet építsünk ki, amely az általánosan elismert nemzetközi jogi normákon, elsősorban az ENSZ Alapokmányának elvein alapul.

Erről már Szergej Lavrov külügyminiszter beszélt, rámutatva, hogy az ENSZ Alapokmányát megsértve az amerikaiak és NATO-szatellitjeik megpróbálják megmondani más országoknak, hogy milyen szövetségeseket válasszanak, és mely országokat kerüljenek el. A nyugatiak Lavrov szerint égbekiáltó intoleranciát tanúsítanak a másként gondolkodókkal szemben, és igyekeznek kisajátítani a globális napirend alakításának előjogát annak minden aspektusában. Washingtont és szövetségeseit – figyelmeztetett az orosz külügyminiszter – nem hozza zavarba az a tény, hogy tetteikkel veszélyeztetik a globális stabilitást, új kockázatokat teremtenek, és aláássák az ellátási láncokat, valamint az élelmiszer- és energiabiztonságot. (Ugyanezzel vádolja egyébként a Nyugat és Ukrajna Oroszországot.) Az Egyesült Államok, a NATO és az EU az „Oroszország megfékezésére”, és az orosz világ megosztására irányuló geopolitikai projektjük megmentése érdekében egyre nagyobb mennyiségű modern fegyverrel árasztják el Ukrajnát, ezzel Lavrov szerint szítják a konfliktust, és provokálják a fegyverek ellenőrizetlen terjedését a világban.

Lavrov szerint mindenkinek le kellene vonnia a tanulságokat az Egyesült Államok és szövetségesei által kirobbantott háborúk tragikus következményeiből.

Hírdetés

Az orosz külügyminiszter fontosnak tartja, hogy az ENSZ, amely az utóbbi időben meglehetősen csendes volt e tekintetben, proaktívan lépjen fel, és fokozza erőfeszítéseit a terrorizmus elleni küzdelemben anélkül, hogy kettős mércére támaszkodna. Oroszország – húzta alá a külügyminiszter – továbbra is konszolidálni fogja a nemzetközi közösség erőfeszítéseit a globális és regionális kihívások és fenyegetések leküzdésére, a pozitív napirend előmozdítására, a nemzetközi biztonság és stabilitás megerősítéséhez való hozzájárulásra.

Kemény hangot ütött meg Szergej Sojgu védelmi miniszter is, aki kijelentette, hogy Oroszország felülvizsgálhatja a kazettás lőszerek használatának mellőzésével kapcsolatos döntését a nemzetközi humanitárius jog Kijev általi megsértésével kapcsolatban.

A védelmi miniszter rámutatott arra is, hogy a „különleges katonai művelet” hátterében Ázsia, Afrika és Latin-Amerika országainak szerepe megnőtt a világrendszerben, a „különleges hadművelet” során pedig az Orosz Fegyveres Erők leverték a nyugati katonai szabványok felsőbbrendűségének mítoszát. Sojgu magabiztosan kijelentette, hogy a harctéren ma nincs semmi sebezhetetlen az orosz fegyverekkel szemben, a nyugati felszerelések sok esetben még a szovjetekkel szemben is alulmaradnak. Sojgu Lavrovhoz hasonlóan kifejtette,

a Nyugat lokális konfliktusokat provokál szerte a világon, hogy fenntartsa az erőforrások feletti ellenőrzést és előmozdítsa saját életszabályait.

Példaként erre felhozta, a Nyugat ugyanúgy súlyosbítja a helyzetet Tajvan körül, mint ahogy aláásta az Ukrajna körüli helyzetet. Sojgu beszélt arról is, hogy az Oroszország és Kína közötti kapcsolatok minden tekintetben meghaladták a stratégiai kapcsolatok szintjét, és Moszkva megerősíti a katonai együttműködést az ázsiai-csendes-óceáni térség országaival. Az orosz védelmi minisztérium – megismételve Putyin szavait – rámutatott, Moszkva átfogó együttműködést kíván kiépíteni mindazokkal, akik független hatalmi központok kialakítását szorgalmazzák egy többpólusú világban. Ennek kapcsán felvetette, hogy válaszul a NATO katonai tevékenységeinek növekedésére Oroszország és Belarusz megerősíti az uniós államot, és köszönetet mondott Kubának, Venezuelának és Nicaraguának a „különleges művelet” támogatásáért. Egyúttal felajánlotta, hogy megosztja a hadsereg harci hadműveletekhez való hozzáigazításával kapcsolatos tapasztalatait, de beszélt arról is, hogy Oroszország kiterjeszti az afrikai államokkal az együttműködést a katonai és haditechnikai együttműködés terén. Korábban Sojgu az orosz védelmi minisztérium elnökségi ülésén arról is beszélt, hogy megszaporodtak az Oroszország katonai biztonságát nyugaton és észak-nyugaton fenyegető veszélyek.

A védelmi miniszter kijelentette, Finnország és Svédország NATO tagsága veszélyeztető tényezővé vált. Kockázatot jelent Lengyelország militarizálása is, amely az amerikai oroszellenes politika fő eszközévé vált. Mint Sojgu megjegyezte, az Oroszország katonai biztonságát fenyegető veszélyek időben és megfelelő választ igényelnek. A védelmi miniszter azt is kijelentette, hogy a leningrádi és moszkvai katonai körzetek létrehozásával Oroszország megerősíti a nyugati határain lévő csapatcsoportokat. Sojgu megismételte azt az orosz politikai körökben nem minden alap nélkül elterjedt nézetet is, hogy Lengyelország tervei között szerepel a lengyel-ukrán kapcsolat erősítése, amelynek a vége akár Nyugat-Ukrajna megszállása is lehet. Sojgu rámutatott arra is, hogy mintegy 360 ezer katona állomásozik az orosz-belarusz uniós állam határainak közvetlen közelében, Ukrajna pedig 2022 februárja óta több száz harckocsit, több mint 4000 páncélozott járművet, több mint 1100 tüzérségi löveget és több tucat MLRS-t és SAM-et kapott Nyugatról.

A NATO, az EU és partnereik által Ukrajnának nyújtott támogatás teljes összege meghaladta a160 milliárd dollárt. A betiltott kazettás lőszerek Ukrajnába történő szállítását amerikai háborús bűncselekménynek nevezte, és mint rámutatott, azt az ukrán fegyveres erők növekvő deficitje diktálja. Úgy vélte, hogy a Nyugat hajlandósága arra, hogy a rendelkezésre álló források jelentős részét Ukrajnába fektesse annak érdekében, hogy a harctéri helyzetet megfordítsa, a konfliktus eszkalálódásának komoly kockázatát hordozza magában.

Az orosz álláspont ismertetésekor érdemes felidézni Dmitrij Peszkovnak a napokban a békeesélyek kapcsán tett, a fentieket megerősítő kijelentését. Az orosz elnöki szóvivő hangsúlyozta,

jelenleg nincs alapja az Ukrajnával kötendő békemegállapodásnak, a "különleges katonai művelet" folytatódik.

Peszkov egy kérdésre válaszolva jelezte, hogy Oroszország nem fog további területeket annektálni Ukrajnától, és az országnak csak azon területeit akarja ellenőrizni, amelyek hovatartozását az orosz alkotmányban rögzítették. Peszkov egyébként még július végén hangsúlyozta, hogy most már lehetetlen a konfliktus békés rendezése a kijevi rezsimmel. Mint megjegyezte, hogy Ukrajna nem akar, és nem is akarhat békét mindaddig, amíg kizárólag eszközként használják az országot a Nyugat és Oroszország összecsapásában.

Stier GáborMoszkva tér


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »