Augusztus 13-án Spányi Antal mutatott be szentmisét Ercsiben. Az ünnepi alkalom körmenettel indult az egyházmegye megjelent papságával és az egyházközség képviselőivel, akik a főpásztort kísérve vonultak át a plébániáról a Nagyboldogasszony-kegytemplomba, ahol a hagyományokhoz híven a szentmisében a jegyespárokért is imádkoztak.
A szentmise elején Szeleczky Csaba plébános köszöntötte paptársait, Ugrits Tamás pasztorális helynököt, Mojzer György érdi plébánost, és örömét fejezte ki, hogy a főpásztor évről évre együtt ünnepel a helybéliekkel. Köszöntötte Mészáros Lajos országgyűlési képviselőt és feleségét, valamint Szabó Tamás ercsi polgármestert, aki ugyancsak feleségével érkezett az ünnepre. „Nagy szüksége van a jegyespároknak erre az imádságra, amit itt értük mondunk, hogy megerősítsük őket a keresztény házasságban, amely megalapozza életre szóló kapcsolatukat” – hangsúlyozta a plébános. Majd Klaibán Sándor egyházközségi képviselő-testületi elnök is köszöntötte „Mária Duna-parti hajlékában” a főpásztort, és Isten áldását kérte apostoli szolgálatára, Mária segítségét pedig életének minden napjára.
Hangolódásként Hekman Teréz előadásában Schubert Ave Maria című műve csendült fel Mihály Péter karnagy kíséretével. A liturgikus zenei szolgálatot a Cantus Domino Kórus látta el, még szebbé és emlékezetesebbé téve a búcsús szentmisét.
A főpásztor Nagyboldogasszony ünnepéről mint a legnagyobb Mária-ünnepről beszélt, amely a világon mindenhol, az első időktől kezdve a keresztény emberek tudatába ivódott. Máriára úgy tekintettek, mint arra az asszonyra, aki nemcsak világra szülte, felnevelte és segítette az Isten Fiát földi életében, hanem életének végén a Mennybe vétetett, hogy ha együtt volt Fiával a földön, legyen együtt vele az Égben is. „Ezt ismerte fel Szent István király is, és látva a nemzet sorskérdéseit, a veszélyeket, amelyeket már nem tudott megoldani; és látva környezete hitetlenségét, az országot és koronáját erős hittel és bizalommal Máriának ajánlotta.
Ettől kezdve a Szűzanyát mi nemcsak Boldogasszonynak, hanem a Magyarok Nagyasszonyának is hívjuk. Ide, a Duna menti Ercsi kegytemplomába hosszú évszázadokon keresztül sokan zarándokoltak el imádkozni, felajánlani az életüket, oltalmat kérni a bajban, illetve hálát adni Istennek mindenért, amiben jóságát és közelségét megtapasztalták – mondta a főpásztor, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy az Ercsi búcsúnak sajátos vonása az, hogy kötődik a jegyesekhez. „Szeretettel hívjuk őket Ercsibe, imádkozzanak Máriához, hogy tisztán és hűségben tudják megélni jegyességüket, hogy felelősen tudják egymást megérteni, egymás közelségét elmélyíteni, és megélni az önátadás szépségeit. Ebben a szoros kapcsolatban egymásért felelősséget vállalnak, egymás kiteljesedésében tudnak élni. Az Isten és egymás közelségének csodálatos megnyilvánulása ez, amelyet az Egyház kész áldásával megerősíteni, megszentelni, kísérni. Hogy a jegyesség ne egy kaland legyen, ne csak egy szokás legyen, hanem fontos szakasza a közös útnak, amely mindig Isten felé tart” – fogalmazott a püspök.
A főpásztor beszédét azzal zárta, hogy
Ezt nemcsak az ünnepi alkalmakkor, hanem a hétköznapokban is, napról napra tettekre kell váltanunk. „Mária a mi Nagyasszonyunk, a pátrónánk, az ő imádságának erejét látjuk nemzetünk történelmében, de saját egyéni életünkben is, ahogyan a hozzá fohászkodók imáját Isten meghallgatja. Kérjük tehát bizalommal Máriát, érezzük közel őt magunkhoz, és
Hogy egyszer majd Máriával együtt Krisztus közelségében az égi dicsőségben élhessünk.”
A szentmise végén Spányi Antal püspök átadta Harsányi Györgyné Piroskának a Szentatya áldását az egyházközségben végzett több évtizedes áldozatos munkájáért.
A főpásztor a szentmise záróáldása előtt a fiatalokért is imádkozott és megáldotta őket, majd a Szűzanya kegyelmi segítségét kérte az egyházmegye területén élő minden jegyesre, hogy váljék belőlük az első szent családhoz hasonló család, akik egymást mindig hűségben és áldozatosan tudták szeretni.
A főpásztor a szentmise után a Szent József mellékoltáron látható Ercsi Máriája kegykép előtt imádkozott, mialatt a hívek az ercsi Mária-éneket énekelték: „Ercsí Máriája, fogd meg a kezünket, / Fiad bölcsőjéhez vezess el bennünket. / Bízón Reád vetjük könnyes szemeinket, / Ne nézd hűtlenségünk, csak szeretetünket. / Ne hagyd el, ne hagyd el, ne hagyd el népünket” – hangzott el az énekben.
Szöveg: Berta Kata
Fotó: Berta Gábor
Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
