Kistérségi összefogásra, turisztikai programcsomagokra, önmegvalósításra van szükség Száz Ildikó2023. 08. 07., h – 17:02 Kamocsa |
A Régiók Ízei sátorban a 21. Nemzetközi Gasztronómiai Fesztivál keretében tájékoztató, ismeretterjesztő és továbbgondolásra érdemes beszélgetéseken vehettünk részt a rendezvény nyitó-, illetve főnapján. Önkormányzati képviselők, vállalkozók, programszervezők, projekt menedzserek és életmód tanácsadók kaptak szót, megválaszolva a vendégek kérdéseit.
Megpróbáltuk a teljesség igénye nélkül kiragadni a legérdekesebb beszélgetéseket és gondolatokat, amelyek más települések számára is követendő példát nyújthatnak a turizmus fejlesztése, a csapatépítés, valamint az önfejlesztés terén.
Kamocsai kezdetek
A Jövőépítés a covid és a háború után elnevezésű kétrészes panelbeszélgetésben és a másnapi Hálózatos turizmus fórumon is szót kaptak a vendéglátók, Lukács Imre, Kamocsa polgármestere és Lukács Tibor, a gasztronómiai fesztivál megálmodója, főszervezője. A község tulajdonában lévő kemping bérlője a fesztivál szervezője. „Végre normális körülmények között valósulhatott meg a járványhelyzetet követően a fesztivál, mindenkinek nagy köszönettel tartozom, aki ehhez hozzájárult. Jó kezekben van a kemping, az emberek szeretettel járnak ide. Arra kérem a fesztiválra látogatókat, vigyék el a jó hírünket, hogy még többen látogassanak el Kamocsára” – kérte Lukács Imre. Annak idején, fiatal fejjel egy valamit szeretett volna Lukács Tibor: az akkor és ma is közkedvelt Vág partján kempinget létesíteni a hazai és a határon túlról érkező üdülni vágyóknak. „Szerettem volna, ha Kamocsán történne valami, ezért úgy gondoltam, megpróbálom vállalkozóként üzemeltetni a kempinget. Azelőtt villanyszerelőként dolgoztam. Már az első évben minden megtakarított pénzemet befektettem az elképzelésbe. Rájöttem, hogy meg kell ismeretetnünk a helyet, úgy láttam a legésszerűbbnek, hogy a kulturális rendezvényekkel idevonzzuk a közönséget, így jött létre a gasztronómiai fesztivál, és teret adunk más hazai és külföldi településeknek a bemutatkozásra“ – fejtette ki Lukács Tibor. A község szorosan együttműködik a közeli településekkel, Szímővel és Andóddal, így az ide látogatók a helyi érdekességeken kívül eljuthatnak a szímői születésű Jedlik Ányos kutató, feltaláló, bencés szerzetes és az andódi születésű Czuczor Gergely papköltő, nyelvtudós, bencés szerzetes szülőfalujába, az ottani múzeumokba, tájházakba. Bób János, Szímő polgármestere ezzel kapcsolatban már most invitálta a vendégeket a közelgő Fröccsnapokra, ahol ismét bekeverik az ország legnagyobb, rekord méretű Jedlik-féle fröccsöt.
Kis községek nagy tervei
A kamocsai fórumokon bemutatkozott továbbá a magyarországi Kaposszekcső és Halászi község, a csehországi Žlutava, az erdélyi Csíkpálfalva. A vendégeket Őry Péter, Csallóközcsütörtök polgármestere faggatta. Az erdélyi Csíkpálfalva kapcsán megtudtuk, Csíksomlyó felől, Mária köténye mellől érkeztek és rendkívül hálásak a határon átnyúló projektek kidolgozóinak, aminek köszönhetően részt vehettek a fesztiválon. Szó volt az általuk szervezett turisztikai és családi programokról és a neves székelyföldi verstáborról. A csehországi vendégek elmondták, 1208 fős községük egyik különlegessége, hogy a lakosság átlag életkora 43 év, ami lehetővé teszi számukra, hogy nagy csapatokkal vegyenek részt a fesztiválokon. Žlutava csapata 13. alkalommal érkezett a gasztronómiai fesztiválra. A Dél-Dunántúl közepén fekvő Kaposszecső küldöttsége harmadszor vett részt a főzőfesztiválon, az 1530 lakosból álló községet a fiatalodó települések egyikeként tartják számon, ahol tavaly 24 gyermek született. Sváb és felvidéki gyökerű településként őrzik a múlt hagyományait. A vendég önkormányzatok képviselői számára rendkívül fontosak a településen élők közti békés kapcsolatok, véleményük szerint nagy szükség van olyan találkozási helyekre, központokra és rendezvényekre, ahol erősödnek a kapcsolatok. A legnagyobb kihívás közösséget építeni, de még nehezebb megtartani azt, a fiatalok lendületével, az idősebbek tapasztalatával. A hagyományos ételek, termékek bemutatásával népszerűsítették településeiket a vendégek.
Hálózatos turizmus
A Hálózatos turizmus: a helyi közösségek kohéziós eszköze panelbeszélgetést Bódis Gábor, a Hungary NEXT ország-márka-műhely alapító-vezetője, egyetemi adjunktus vezette. A beszélgetésben részt vett Halász Béla, Gúta polgármestere, Bób János, Szímő polgármestere, Bögi Pathó Melinda, Zalaba polgármestere, valamint Csókás Judit, a Grantconsult társaság ügyvezetője, projektmenedzser, Kárpáty Ernő Gúta alpolgármestere és a Hajómalom Fesztivál főszervezője. „Gyertek el Zalabára, amelynek 138 lakosa van. Számunkra a turizmus elsősorban azt jelenti, az a célom, hogy maradjunk meg ilyen kis falunak, annak természetes szépségével, élő természetével. Jöjjön a turista, érezze jól magát és pihenjen egy jót. Fontos, hogy megszeressék a falut, ismerjék meg a zalabai életérzést és legyen kedvük visszatérni. Riczo Dániel, Ipolypásztó polgármestere is csatlakozott a beszélgetéshez azzal, hogy az Ipoly az egyik legszebb folyó, vadregényesen gyönyörű, bár nem teljesen érintetlen területről van szó. „Nem is tölthetne itt több napot a látogató, mert nincs erre kapacitás, de van egy gyönyörű park, ahol már most elidőznek a látogatók. Ipolypásztóról három irányba lehet elindulni, és ha lenne hidunk, át lehetne menni Magyarországra. Aki a községen áthalad, kellemes pihenőhelyet találhat az Ipoly partján. Van két gyönyörű holtágunk, ahol kempinget létesíthetnénk, vannak terveink, szállásokban is gondolkodtunk. Zalaba község vezetésének jóvoltából nagyon jó csapat alakult ki a térségben, a tervek megvalósítása ilyen kis településeken csakis összefogással lehetséges!” – mondta Riczo Dániel. Csókás Judit projekt menedzser, aki Kondé Nagy Mónikával közösen dolgozta ki a Town Twinning pályázatot elmondta, vannak olyan projektek, fejlesztések, amelyek ha sikeresek lesznek, Vág mente további fejlesztését garantálják. Bódis Gábor utalt arra, hogy Csókás Juditnak már most sokat köszönhetnek az érintett régiók. „Fontos egy csomagkínálat, mert ha a látogató megérkezik a régióba, tudnia kell, hol lakhat, hol étkezhet, mit tekinthet meg. Látogató útvonalakat kell kidolgozni a térségen belül. A dolgozó embernek nincs ideje kitalálni, hogy hová menjen, mit nézzen meg, tálaljanak neki egy csomagot, hogy mindenről értesüljön, ami figyelemre méltó az adott térségben. A régiófejlesztési irodák, helyi akciócsoportok feladatának tartanám, hogy olyan turisztikai fejlesztési tervet, átfogó koncepciót dolgozzanak ki, amelyek a már ismert és népszerű városokhoz köthetők, mert vonzzák a turistákat. Nekik kellene tudni ajánlani olyan látnivalókat, amelyek még az adott kistérségen belül elérhetők, és 1-2 óra alatt megtekintők. Egy-egy községben turisztikai-fejlesztési szakemberek kellenének” – hangsúlyozta Csókás Judit.
Biztosat a bizonytalanságban
A vállalkozókkal folytatott beszélgetésekből kiderült, a koronavírust megelőző és a mostani helyzet azért alapvetően más-más terheket ró rájuk. A cukrászdába, vendéglőbe járás, a rendezvények látogatása nem alapvető szükséglet egy-egy család életében. Elsősorban a mindennapi kiadásokra, a lakhatásra, ételre, iskoláztatásra kell pénzt elkülöníteni a családi kasszából, csak ezt követően gondolhatnak kikapcsolódási, kirándulási lehetőségekre. Ez mind többletkiadással jár. Kiderült, hogy sokan inkább becsomagoltatják a süteményt, mert ha leülnének beszélgetni, a kávéért és az üdítőért is pénzt kellene kiadni, és manapság már a gyerekeket sem viszik olyan gyakran cukrászdába, mint régen, holott a szocializáció egyik korai formája volt az ilyen családi program. A Szily Nóra pszichológussal folytatott beszélgetés során kiderült, nehéz a nőnek az élet minden terén megfelelni a mai túlzott elvárásoknak. A szakember szerint a nő korának, helyzetének megfelelően kell törekedni a tökéletességre. Gasparik Maja volt a háziasszonya annak a női sátorban történt beszélgetésnek is, amelyen az újjáépítés volt a téma. N. Varagya Szilvia kommunikációs szakértő és executive business coach, valamint Viola Melinda, a Violinda Design alapítója volt a vendég. N.Varagya Szilvia elmondta, a koronavírus helyzetben kezdte doktori tanulmányait, és az utolsó szemesztert Olaszországban töltötte, nehéz volt összehasonlítani az ottani és a szlovákiai viszonyokat. „Észak-Olaszországban az egész turizmus bedőlt, az olaszoknak nagyon mélyről kellett helyreállniuk, de sokkal több életszeretettel és pozitivitással állnak a mindennapokhoz. Nehéz félévem volt, nagy volt a hajtás, mégis az ott kapott pozitív életszemlélettel tértem haza, amit itt három másodperc alatt sikerült hátrahagynom. Megosztanék egy élet tapasztalatot: az olaszoknak van egy alapvető elvük, ha valakivel először találkoznak, mindig valami szépet mondanak egymásnak üdvözléskor és búcsúzáskor. Az a legfontosabb, hogy mit viszünk a beszélgetésből magunkkal” – mondta N.Varagya Szilvia. Gasparik Maja szerint a lelkesedés ne múljon el, ne legyen csak egyfajta fellángolás. Viola Melinda sem titkolta, hogy vannak olyan időszakok, amikor nincs ihlete, de ezt is el kell tudni fogadni, mert nem lehet folyton azonos szinten izzani. Mégis egy találkozás, egy váratlan történés is vissza tudja hozni és adni a lelkesedést. N. Varagya Szilvia és Viola Melinda korábban a Felvidéki Mentorprogram keretében a legkitartóbb páros díjat nyerték el. A Violinda 2017-ben kezdett el az értéknövelő újrahasznosítás, upcycling művészetével foglalkozni, minden termékük kézi készítésű, vízálló és szemrevaló. A siker kapcsán N. Varagya Szilvia találóan fogalmazta meg a lényeget, véleménye szerint a siker illékony, mégis mások életében mindig csak a sikert látjuk, az eredményekhez vezető utat, annak küzdelmeit, áldozatvállalását és nehézségét már sokkal kevésbé érzékeljük. Rendkívül tanulságos, építő jellegű beszélgetések zajlottak a szabad ég alatt, a megannyi ízletes étel mellé ki-ki vihetett magával megfelelő, továbbgondolásra alkalmas szellemi útravalót.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
