A híd második világháború utáni újjáépítését követő avatóünnepségen Rákosi Mátyás volt a díszvendég. Haynau és Rákosi után Karácsony egy jó beszéddel köszörülhetett volna a csorbán, ehelyett zsarolni próbálta a kormányt – leplezi le a szélsőséges politikus erőlködését Bánó Attila publicista.
Az extrém politikus a látványpropaganda elemeként átadja a Lánchíd egyik csavarkulcsát Fazekas János hídmesternek. MTI/Szigetváry Zsolt
A Lánchíd volt az, amely elindította Budapest, a nemzet fővárosa megszületését − pukkasztott szét egy léggömböt Karácsony Gergely főpolgármester a felújítási ünnepségen. Bánó Attila publicistát kérdezte a Gondola.
– Szerkesztő úr, Karácsony kiemelte, a Lánchíd a megszületésének pillanata óta a haladás szimbóluma volt. Csakhogy a hidat osztrák táborszernagy avatta és ő haladt át elsőként rajta. Az a személy, aki a cári sereggel vállvetve harcolt a márciusi ifjak és a magyar honvédség ellen, majd a megtorlást irányítva halálba küldte az Aradi Tizenhármakat. Egy mai városvezetőnek miért kell történelemhamisításba süllyedni egy valóban ünnepi alkalommal?
− Karácsony Gergely csak azt nyújtotta, ami várható volt tőle. Nem a Lánchíd indította el Budapest megszületését, viszont abban az értelemben valóban a haladás szimbóluma volt, hogy műszaki megoldásaival a korabeli világ egyik technikai csodájának számított. Átadásának módját és pillanatát azonban nem a haladás szimbólumának, hanem a magyar nemzet megalázásának nevezném, hiszen a hivatalos átadás főszereplője báró Haynau, a hírhedt császári-királyi táborszernagy volt. A híd 1849. november 20-án történt átadásán ez a kegyetlen és becstelen figura részesedni próbált abból a dicsőségből, amely elsősorban a híd megálmodóját, gróf Széchenyi Istvánt, továbbá a tervezőjét, William Tierney Clark angol mérnököt, a finanszírozóját, báró Sina György bécsi bankárt, valamint a kivitelezés vezetőjét, Clark Ádámot illette meg. Némi párhuzamot vélek felfedezni a régi és a mostani történetben. Karácsony Gergely ugyanis a felújított Lánchíd átadásának dicsőségében fürdik, miközben a felújítás tervei még Tarlós István főpolgármester idejében készültek.
– A főpolgármester nagyon örül annak, hogy a budapestiek nagy többsége tudott igent mondani arra, hogy a régi normák helyett a jövőbe vezető új normákat keressük. A Lánchidat az angol mérnök új felfogásban, de a mesterség „régi normái” szerint tervezte, és a skót építésvezető is a „régi normák” szerint irányította a munkát, ezért tudott a híd eddig több mint 170 éven át szolgálni. Mi a véleménye a főpolgármester kijelentéséről?
− Tudjuk, hogy a balliberális politikusok értelmezése szerint mit jelentenek az új normák. A hagyományosan bevált és jól működő rendszerek tagadását, az elmaradottnak kikiáltott nemzeti-keresztény világnézettel szembeni ádáz harcot, az idegen érdekek gátlástalan kiszolgálását. Nem tudom, hogy a budapestiek többsége mikor mondott igent a jövőbe vezető új normákra, s hogy azok mi fán teremnek, de ha például a Lánchíd lezárása a személyautók előtt is része ennek az új normának, akkor azt én inkább a főpolgármester politikai bűvészmutatványának nevezném.
– Hogyan jelenítheti meg önmagát az „új normák” vezérének olyan személy, aki a posztkommunista gyurcsányi politikát szolgálta politológusként, s most is abban a személyi körben ügyködik?
− Úgy, hogy az „új normák” emblematikus alakjának jövője nagyban függ Gyurcsány Ferenctől. Karácsony nem olyan régen szigorú dorgálást kapott a DK-vezértől amiatt, hogy túlságosan puha, nem elég harcos az Orbán-kormánnyal szemben. Azóta bekeményített. Élesen szembemegy a magyar kormány békét szorgalmazó törekvéseivel és keresetet nyújtott be a Magyar Államkincstár ellen, hogy a közigazgatási per megnyerése esetén ne kelljen megfizetni a szolidaritási hozzájárulás 25 milliárd forintos mértékét. Vagyis tengelyt akaszt a kormánnyal, hogy megfeleljen a hazai balliberálisok erős emberének.
– Történelmünkben a Lánchíd-avatások mindig méltatlan emberek szerepeltetésére adtak alkalmat. A felújítás kapcsán vajon nem lehetett volna egy jó beszéddel felnőni a feladathoz?
− Valóban, a híd második világháború utáni újjáépítését követő avatóünnepségen Rákosi Mátyás volt a díszvendég. Haynau és Rákosi után Karácsony egy jó beszéddel köszörülhetett volna a csorbán, ehelyett zsarolni próbálta a kormányt, amikor közölte, hogy az autósok továbbra sem vehetik birtokba a Lánchidat. Hozzátette, hogy a felújítás miatt még mindig várják a kormány hatmilliárd forintos támogatását. Szerencsére nem ment odáig, mint Hentzi tábornok, a budai Vár osztrák parancsnoka. Ő ugyanis azt üzente Görgei Artúrnak, ha a honvédsereg nem hagyja abba a Vár ostromát, akkor saját kezével röpíti a levegőbe a csaknem kész Lánchidat, amelyet egyébként a világ nyolcadik csodájának tartott. Görgei hajthatatlan volt, Hentzi pedig valóban parancsot adott a robbantásra, amely – mint tudjuk − nem sok kárt tett a hídban. Karácsony Gergely szerencsére nem merészkedik ilyen messzire.
Molnár Pál
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
