A Magyarországihoz hasonló családpolitikára és otthonteremtési támogatásra van szükség Szlovákiában is

A Magyarországihoz hasonló családpolitikára és otthonteremtési támogatásra van szükség Szlovákiában is

Mennyibe kerül egy gyermek felnevelése? Bármilyen furcsa is, ezt a kérdést manapság egyre többen teszik fel maguknak, vagy kérdeznek rá azoknál, akiknek már kirepültek a családi fészekből a gyermekeik. Egyre dráguló világunkban bizony anyagiak függvénye is, ki és mennyi gyermeket vállal. Miközben jól tudjuk, a jövő hordozói a családok. Ezért végképp nem mindegy, hogy a gyermekvállaláshoz milyen impulzusokat kapnak a fiatalok. Hogy milyen a Szövetség családpolitikája, arra voltunk kíváncsiak, amikor tisztségviselőit kérdeztük.

A meg nem született gyermekek generációit nem lehet pótolni

Egy kisebbségi pártnak fontos, hogy legyen családpolitikája, annál is inkább, mert megmaradásunk egyik feltétele, hogy legyenek, méghozzá szép számban, magyar családok. A társadalom legkisebb egysége a család, gyermekek nélkül nem lesz jövőnk. Jómagam is háromgyermekes apa vagyok és azt látom, hogy Szlovákiában nem beszélnek a népességfogyásról. Pedig ennek súlyos következményei lesznek. A meg nem született gyermekek generációinak hiányát hamarosan igencsak érezni fogjuk”

– mondja el mintegy bevezetőként megkeresésünkre Furik Csaba, Kisgéres polgármestere, Kassa megyei képviselő.

És azzal folytatja, olyan hátrányos helyzetű régióban él, ahol húsz éve folyamatos a kivándorlás. Elmennek a fiatalok. Jórészt Csehországba, kisebb részben Magyarországra és szerte a világba. Azt is látják, hogy ma a fiatalok jóval később vállalnak gyermeket, mint 20-30-40 évvel ezelőtt, és emiatt sokan már csak egy utódnál maradnak.

„Mi, a Szövetségben azt mondjuk, ha két keresettel rendelkezik egy család és minimum két gyermeket vállalnak, akkor az adóterheket csökkenteni kellene. Lehetővé kell tenni a különböző családtámogatások együttes igénybevételét is. Tudomásom szerint nálunk az egyik támogatás kizárhatja a másikat. Ha minden támogatást igénybe tudnának venni a családok, az már valódi segítséget jelenthetne ott, ahol több gyermek van” – vázolja a párt családpolitikájának következő pontjait.

Furik Csaba rögtön hozzáteszi: a gyermekgondozási támogatás összegét is emelni kellene, jó lenne közelíteni a minimálbér felé. A gyermeknevelés ugyanis komoly, szinte 24 órás munka és aki gyermeket szül, az a jövőről gondoskodik.

Az egyedülálló szülők kedvezményeit is növelni kell, hiszen sokan vannak ebben az élethelyzetben, nem ritkán önhibájukon kívül. Ők egy keresetből fizetik a rezsit, abból nevelik a gyermekeiket.

A párt programjában szerepel a bölcsődefejlesztési program indítása is, de legalább ennyire fontos lenne a rugalmas munkaidő vagy a részmunkaidő kiterjesztése.

S még elmondja, a Covid ebben azért hozott előrelépést, hiszen a munkaadók is ráébredtek, hogy online, otthonról is lehet minőségi munkát végezni.

Az egyik legfontosabb feladat pedig az otthonteremtő hitelek biztosítása, a már létező lehetőségek újragondolásával, átalakításával. Ezt erősen indokolják a megugrott ingatlanárak is. Talán ezzel elérhetnénk, hogy a házasodási kedv is növekedjen. Mert polgármesterként is naponta látom, mennyi bonyodalmat okoz, ha a párok csak „vadon”, papírok nélkül élnek együtt. Magyarország ebben is jó példa lehet előttünk. Olyan otthonteremtő hitelek kellenek a fiataloknak, amelyekért érdemes folyamodni, és valódi segítséget jelentenek.

Az energiahatékonyság növelésére is támogatást kellene adni a fiatal pároknak, hisz a rezsi csökkentése folytán több pénz maradhatna más, fontosabb célokra. A jelzáloghiteleseket pedig meg kell segíteni, az elszálló hitelkamatok miatt” – vázolja a családpolitika kiemelten fontos szegmensét.

Hozzáfűzi azt is, az állami és önkormányzati bérlakások építésének a felpörgetésére is szükség van.

„Nálunk, a faluban is nagy iránta az érdeklődés, hiszen egy új bérlakásba költözve 10-20 évig gyakorlatilag nincs más költség, mint a rezsi. Míg egy régi ház felújítása, ami tájainkon inkább jellemző, hosszadalmas és igencsak pénzigényes.”

Furik Csaba még elmondja, a Szövetség szeretné elérni, hogy magyar nyelven is elérhető legyen a szociális, pszichológiai és jogi tanácsadás, a segélyvonalak is működjenek magyar nyelven.

Azt már csak úgy hozzáteszem, az is kívánatos lenne, hogy a mentőszolgálatok munkatársaival magyarul tudjunk kommunikálni, mivel a betegségek, kórismék felsorolása szlovák nyelven, ráadásul akkor, amikor az ember, vagy közeli hozzátartozója rosszul van, sokaknak okoz nehézséget.”

Államilag támogatott bölcsődékre van szükség

Hírdetés

Agócs Kőrösi Ildikó, Pered polgármestere, Nyitra megyei képviselő szerint nehéz egy-két dolgot kiemelni a Szövetség családpolitikájából, hiszen egyaránt fontos a kisgyermekes szülők megsegítése és a tisztességes öregkor biztosítása is.

Amit személy szerint fontosnak tartok, az a bölcsődefejlesztés, mivel magam is azt tapasztalom, hogy az igény egyre csak nő a bölcsődék iránt, ám a fenntartási költségek, a működés biztosítása rettenetesen nehéz. Még akkor is, ha önkormányzati vagy egyházi intézményről van szó. A kutya ott van elásva, hogy a bölcsődék nem kapnak állami támogatást, csak abból a pénzből működnek, amit a szülők befizetnek. Ám legtöbbször erre a gyermekgondozási támogatás összege sem elég, még hozzá kell fizetni. Főleg vidéken a keresetek nem olyan magasak, hogy ez megérje”

– emeli ki.

Ő maga is a szülés után rögtön visszatért a munkahelyére, az első tíz hónapban családi segítséget vett igénybe, később egy néni volt a kislányával, amíg ő dolgozott, majd kétévesen a vágsellyei bölcsődébe kezdte hordani, ami a legközelebb volt hozzájuk. Ott is megtapasztalta, az intézménynek mennyire be kellett osztania a szülőktől kapott hozzájárulást ahhoz, hogy működni tudjon.

Az anyukák zöme azért kénytelen a gyermekgondozási szabadság lejárta előtt visszatérni a munkahelyére, mert a családi kasszából hiányzik az ő kereste. Pláne, ha netán jelzálogkölcsönt is fizetnek. Az ideális valahol az lenne, ha bölcsőde nagyjából annyiba kerülne a szülők számára, mint az óvoda.

Mi is próbáltunk bölcsődét létrehozni itt, Pereden, hiszen viszonylag nagy falunak számítunk a 3800 lakossal és igény is mutatkozott rá, de mikor az anyagi vonzatát kezdtük el vizsgálni, akkor döbbentünk rá, hogy a saját bevételeinkből semmiképpen sem tudnánk fenntartani. Csak azok a minibölcsődék életképesek, amelyeket saját ingatlanban tartanak fent, alacsony fenntartási költségekből. Az önkormányzatnak viszont fel kellene venni két-három gondozót, takarítónőt, szakácsnőt, esetleg karbantartót, s máris hatalmasra duzzadnának a költségek”

– magyarázza, miért lehetetlen küldetés a bölcsődenyitás.

„Nem megy ritkaságszámba az sem, hogy valaki bölcsődébe kényszerül adni a gyermekét, mert kell a családi kasszába az ő fizetése is, de néhány hónap múlva, főleg, ha a kicsi gyakran betegeskedik, inkább ismét visszamegy gyesre.”

Agócs Kőrösi Ildikó szerint az nagyon is jó, hogy az anyukák három évig lehetnek otthon kisgyermekeikkel. Ezen változtatni nem kell, a gyermekgondozási támogatást viszont jó lenne emelni, hiszen a családok minden költsége emelkedik. Ezzel talán azt is el lehetne érni, hogy szívesebben vállaljnak több gyermeket a fiatalok. De ebben kulcskérdés az otthonteremtés támogatása, mai Magyarországon egy jól bevált rendszer szerint működik.

Peredről is vannak olyan fiatalok, akiknek magyarországi párjuk van és odaköltöztek. Látjuk, hogy rövid időn belül három-négy gyermekkel bővült a családjuk, szép családi házban nevelik gyermekeiket, amihez rengeteg támogatást kaptak. Nálunk is kellene valami hasonló ösztönző program.

Falunkban is rengeteg felújtásra váró öregebb családi ház van, de ez olyan költséges, hogy százszor is meggondolják a fiatalok, belevágjanak-e. Inkább saját telkek vásárlására törekednek, ahol előbb vagy utóbb felépülhet a házuk. De közel sem olyan egyszerű ez, mint Magyarországon” – fűzi hozzá.

Beszél arról is, hogy településükön 140 községi bérlakás található, ami nagy segítség a fiatal pároknak, de egyre inkább az időseknek is. Ők, ha megözvegyülnek, sokszor eladják nagy, fenntarthatatlan családi házaikat és kisebb lakásokba költöznek. A bérlakásépítés viszont nehézkessé vált és nagyon megdrágult, bonyolult az adminisztráció is körülötte.

Egy felelős kormány mindenképpen áldoz a családpolitikára

Nagy hangsúlyt kívánunk fektetni a jövőben a családpolitikára. Látjuk, hogy az előző kormányok idején született megoldások az egyik kezükkel adtak ugyan a családoknak, a másikkal viszont elvettek. Ennek folytán az önkormányzatok kerültek az úgymond rossz fiú szerepébe. Olyan megoldásokat szeretnénk, amelyek valóban segítik a családokat”

 – összegzi a Szövetség családpolitikáját Forró Krisztián, a párt országos elnöke, Nagyszombat megyei képviselő.

Ahhoz, hogy a jövőben a fiatalok gyermekeket vállaljanak, a magyarországihoz hasonló otthonteremtési támogatásokra van szükség, mert Szlovákiában jelenleg csak olyanok érhetők el, ahol csupán felső korhatár van. Semmiféle kedvezményben nem részesül az, aki több gyermeket vállal. Nincs ösztönző erő arra, hogy kicsit nagyobb családokban gondolkodjanak a fiatal párok.

Forró Krisztián szerint intézkedések egész sorára volna szükség, hiszen például a szülői bónuszt sem tudja mindenki igénybe venni, holott ez volna a kívánatos. A lényeg, hogy járjon jól, aki dolgozik és több gyermeket nevel. A nőket is ösztönözni kell a gyermekvállalásra, azt kell érezzék, hogy a karrierjük attól nem szenved csorbát, ha egy időre anyaként funkcionálnak. Magyarországon például a negyedik gyermek után a nőknek már nem kell jövedelemadót fizetniük.

Hosszú távon egy felelős kormány mindenképpen áldoz a családpolitikára, különben a nyugdíjrendszer kerül veszélybe. Egy ilyen gyorsan elöregedő országban, mint Szlovákia, a komoly döntések hozatalát már nem lehet elodázni. Főleg, hogy a családpolitika hatásait nem 5-10, hanem 20-30-40 év múlva lehet csak érzeni. De képletesen szólva, ha nem ültetjük el a diófát, akkor sosem lesz termése. Ha most lépünk, gyermekeink ennek már élvezhetik a hatását, esetleg mi magunk is, időskorunkban”

– hangsúlyozza.

Megemlíti, hogy a fiatalok itthon tartása is kiemelt feladat, hiszen vannak leszakadó régiók, ahonnét nagy számban költöznek el, másutt keresve a boldogulást.

Most dolgozunk egy felvidéki stratégián, ahol a különböző régiókat elemezzük és próbálunk gyógyírt keresni az ottani problémákra. Ha minden jó alakul, szeptember elejére el is készül. Polgármesterekkel, vállalkozókkal, a civil élet szereplőivel, az egyház képviselőivel, pedagógusokkal együtt, a Selye János Egyetemmel együttműködve alkotjuk ezt a stratégiai dokumentumot”

– tudjuk meg Forró Krisztiántól.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »