Washington és Brüsszel immár a 11. szankciós csomagot is meghozta Oroszország ellen. A Nyugat elszámította magát, mert a világ országainak többsége nem hajlandó csatlakozni a szankciós kezdeményezéshez, Kína eleve elutasítja azt, s olyan nagy államok, mint például India és Brazília sem hajlandó egy követ fújni a szankciózókkal, a NATO-tagállam Törökország pedig még növelte is a kereskedelmi forgalmát Moszkvával. Az olajiparra elrendelt európai embargó és bizonyos csúcstechnológiás termékek tilalma érzékenyen érinti Moszkvát, de mindezzel nem kényszeríthetik Vlagyimir Putyint a háború befejezésére – nyilatkozta Vasily Astrov vezető osztrák közgazdász a capital.de magazinnak.
Max Borowski német közgazdasági szakújságíró, a Capital közgazdasági magazin, a Neue Zürcher Zeitung és a Die Welt állandó cikkírója, valamint a németországi N-TV hírcsatorna szerkesztője arról kérdezte Vasily Astrovot, a Bécsi Nemzetközi Tanulmányok Intézetének vezető közgazdászát, hogy mennyire hatásosak vagy esetleg vallottak kudarcot a Nyugat által Oroszország ellen életbe léptetett gazdasági szankciók. Az osztrák közgazdász szerint a szankciókkal a Nyugat valóban megfosztotta Oroszországot a világgazdaság és a pénzügyi piacok jelentős részétől, ám az orosz gazdaság ennek ellenére meglepő módon fejlődik, s a 2022-es kismértékű recessziót követően mostanra magához tért, mert jól alkalmazkodott az új helyzethez.
A hadviseléssel kapcsolatos iparágak látványos fellendülése
Persze az orosz gazdaság nem minden területén észlelhető egyenlő mértékben a szankciókhoz való szerencsés alkalmazkodást követő fejlődés. A látványos fellendülés a hadviseléssel, azaz az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos, az azt kiszolgáló iparágak területén kimutatható. Itt nem csak a fegyvergyártást kell megemlíteni (amiképpen ez a háború a nyugati világ fegyvergyártását is fellendítette – H. J.), hanem többi között fellendítette a textil- és az élelmiszeripart is. Az eddig a nyugati országokból érkező árukat, termékeket, fontos alkatrészeket Moszkva a szankciók miatt most Kínából és más országokból importálja, de közben megkezdte a korábban külföldről beszerzett alkatrészek, termékek hazai gyártását, előállítását is. Magyarán, a nyugati szankciók Oroszországot fejlesztési, modernizálási lépésre kényszerítették.
Drágábbak, de elérhetők a harmadik országokon keresztüli iPhone telefonok
A nyugati világból származó fogyasztási javak jelentős részéhez Oroszország a szankciók elrendelése után az úgynevezett harmadik országokon keresztül jut hozzá. Miután az Apple a szankciók szellemében már nem értékesíti közvetlenül Oroszországban az iPhone telefonokat, orosz cégek megvásárolják azokat harmadik országokban, majd odahaza eladják. Az így értékesített telefonok természetesen drágábbak, de azért mégis elérhetők. Más nyugati termékeket meg Kínában előállítottak váltottak föl.
Magasabb a zsold, mint a polgári életben a fizetés
Vasily Astrov úgy véli, hogy az orosz középosztály megsínyli a nyugati szankciókat, mert például korábban önfeledten nyaralhattak, turistáskodhattak Európában, most pedig a hazájukban töltik a szabadságukat, ami viszont jelentősen fellendítette a belföldi turizmust. Ezzel szemben a kevésbé tehetős társadalmi rétegek élvezhetik a nyugati szankciók számukra jótékony gazdasági hatását.
Miért és mely téren élvezhetik ezt a jótékony hatást? A reálbérek Oroszországban az infláció ellenére is jelentősen emelkednek, miután a háború következtében előállt munkaerőhiány miatt (a felnőtt férfilakosság tekintélyes hányada ugyanis a fronton van, vagy a hátországban besorozták – H. J.) a munkáltatók kénytelenek jobban megfizetni az alkalmazottakat. S még valami: a szegényebb régiókból bevonultatott férfiak is jóval magasabb fizetést kapnak, mint korábban a polgári életben.
Nem számoltak azzal, hogy a világ legtöbb országa nem támogatja a szankciókat
A Nyugat a júniusban életbe léptetett, immár tizenegyedik szankciós csomag után sem hajlandó beismerni, hogy ez az egész szankciós politika nem kényszeríti térdre Moszkvát, s visszavonulásra Vlagyimir Putyin hadseregét Ukrajnából. A bécsi vezető közgazdász rámutat a fiaskót kiváltó okokra: a Nyugat arra valószínűleg nem számított, hogy a világ országainak többsége támogatja az USA és az Európai Unió kezdeményezte szankciókat. Arra gondolhattak Washingtonban és Brüsszelben, hogy Kína egyáltalán nem hajlandó csatlakozni a Moszkvát térdre kényszeríteni kívánó szankciókhoz, ám arra nem számítottak, hogy olyan jelentős országok, mint például India és Brazília, illetve több más, úgynevezett fejlődő ország sem hajlandó velük egy követ fújni. Arra pedig még rémálmukban sem gondoltak, hogy a NATO-tagállam, az Európai Unióba vágyó Törökország a szankciózás helyett inkább fokozta a kereskedelmi tevékenységet Oroszországgal.
Az orosz gazdasággal nem tehetik meg azt, amit az irániéval
A szankciózó nyugatiak jócskán alábecsülték az orosz gazdaság alkalmazkodóképességét, s nem gondoltak arra, Oroszországgal nem tehetik meg azt, amit megtettek Iránnal, Venezuelával vagy Észak-Koreával. Az orosz gazdaság ugyanis a említett országokénál jóval fejlettebb, több belső forrással és diverzifikációs lehetőséggel rendelkezik. Kiváltképpen azért, mert a kis- és középvállalkozások elég gyorsan létrehozták az alternatív ellátási láncokat a legtöbb szankcionált orosz ellátási lánc számára. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy Moszkva 2014 óta készült a várható nyugati szankciókra, s ennek megfelelően csökkentette az ország adósságát, növelte a valutatartalékait, befektetéseit.
Az állam csak magas kamatra vehet föl hitelt
Az orosz gazdaság fejlődése többek között a megnövelt valutatartalékoknak is köszönhető. Arra a kérdésre, hogy Moszkva a bevételei jelentős részének elvesztése ellenére meddig bírja növelni a háborús kiadásokat, s egyáltalán meddig finanszírozhatja a gazdaságot és a háborút, Vasily Astrov ezt válaszolta: az orosz vezetés számára középtávon nyilvánvalóan aggasztó az ismert okok miatti költségvetési hiány, hiszen a valutatartalékok, így például az orosz szuverén befektetési alap eszközei végesek, egyszer kimerülnek. Az állam felvehet hitelt a helyi bankoktól, csakhogy igen magas a hitel kamatja, most például 11 százalék. Később, néhány év múlva a helyzet még aggasztóbbá válhat, de ez még mindig nem jelenti azt, hogy az orosz gazdaság összeomlik.
Putyint szankciókkal nem lehet térdre kényszeríteni
Magyarán, fiaskót vallott a Nyugat azon elképzelése, hogy a szankciókkal a háború befejezésére kényszerítse Vlagyimir Putyint? – tette föl az összegező kérdést az N-TV szerkesztő riportere.
– A Nyugat által Oroszországra elrendelt szankciók nagyrészt kudarcot vallottak. Moszkvát ugyanis eddig csak az olajimportra elrendelt európai embargó érintette érzékenyen. Az is igaz, hogy bizonyos csúcstechnológiás termékek leszállításának korlátozása vagy leállítása hosszú távon Oroszország technológiai lemaradását is eredményezheti, de mindez nem elég ahhoz, hogy Vlagyimir Putyint a háború befejezésére kényszerítse – összegezte a helyzetelemzést Vasily Astrov.
H. J. – Kuruc.info
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
