Az idősotthonok terjedésének kezdete a 19. századra tehető, előtte a magukat egyedül ellátni képtelen idősek gondozását a szegényházak, aggápoldák, később ispotályok, menhelyek biztosították.
A 20. századtól már magától értetődővé vált, hogy a koros emberek gondozását önálló intézményekben tudják leghatékonyabban kivitelezni, amelyekben orvosok, ápolók, gondozók segítik mindennapjaikat.
Szlovákiában köztudottan kevés az idősotthonokban a férőhelyek száma, így a várakozási idő hosszú hónapokba, akár évekbe is telhet.
Éppen ezért öröm mindig, ha újabb olyan intézmény nyitja meg a kapuit, ahol a hozzátartozók nyugodt szívvel hagyhatják idős családtagjukat szakértő kezekben.
Ez év tavaszán Nemesgombán olyan idősek és ápolást igénylők bentlakásos otthona nyílt, ahol felismerték az anyanyelvi kommunikáció fontosságát.
Az ott dolgozók tudják, hogy a kötelező egészségügyi ellátáson túl mennyire fontos egy idősnek, hogy azon a nyelven kommunikáljon, amelyet élete nagy részében használt, hiszen az örömön túl a panaszt is ezen a nyelven fejezzük ki legkönnyebben és legpontosabban.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
