A háztartásokban hulladékként keletkező használt étolaj több kárt okoz a természetben, mint gondolnánk – ezért nem lenne szabad a vegyes hulladéknak szánt kukába dobni, vagy a lefolyóba önteni és végképp nem illegálisan a természetbe juttatni.
Az olaj a csatornába jutva nem keveredik a vízzel, és idővel dugulást okoz a csőrendszerben. Ha pedig bekerül a természetes vizekbe, drasztikusan csökkenti az oxigénszintet, és felborítja a vizek természetes egyensúlyát. A talajba kerülve gátolja annak légáteresztő képességét, illetve záróréteget képezve megakadályozza a víz feljebbjutását, ezáltal károsítja a talajflórát.
Ha pedig a vegyes hulladéknak szánt kukába öntjük, akkor a kommunális hulladékba kerülve nehezen lebontható anyagként jelenik meg. Minderre megoldást a szakszerű szeparált begyűjtés jelent, melyet a kassaiak sikeresen alkalmaznak.
„Kassa lakosságának két lehetősége van az étolaj és a zsír gyűjtésére. Egyrészt összegyűjthetik külön lezárható műanyag palackokba, melyeket aztán a kifejezetten erre a célra kihelyezett narancsszínű konténerekbe helyezhetnek, vagy a begyűjtésben partnerként tevékenykedő élelmiszerüzletekben is leadhatják. A másik lehetőség, hogy a kihűlt étolajat és zsiradékot kisebb mennyiségben a konyhai biohulladék gyűjtésére szánt barna konténerekben helyezzék el.
A narancsszínű gyűjtőedényekbe a lakosság a jól zárható műanyag palackokba összegyűjtött használt olajat helyezheti, mely így nem kerül a szennyvízcsatornába, ahol megtapadva dugulást okozhat. Ily módon begyűjthetők a növényi és állati eredetű olajak.
Az étkezési olajak és zsírok osztályozott gyűjtésével a város szerint csökkenthető a csatornába kerülő víz szennyezettségének mértéke, a csatornahálózat eltömődésének veszélye, elkerülhető a csöveken való lerakódása és ráadásul a begyűjtött hulladékfajta hasznosítható is.
(NZS/Felvidék.ma/SITA)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
