A Budai Központi Kerületi Bíróság vasárnapi ülésén halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt elrendelte az Árpád hídon július elsején történt baleset okozójának letartóztatását – közölte a Fõvárosi Törvényszék az MTI-vel.
Azt írták, a terhelt 00 óra 44 perckor személygépkocsiját vezette Budapesten a Róbert Károly körúton – a Váci út irányából a Flórián tér irányába – a belsõ forgalmi sávban, majd az Árpád híd Népfürdõ utcai felhajtójához érve a balra ívelõ útkanyarulatban az autóval megcsúszott, és elveszítette uralmát a jármû felett.
Jobbra próbált ellenkormányozni, amelyet követõen a személygépkocsi jobbra, az úttestrõl lesodródva a jobb oldalon telepített, a kerékpárutat elválasztó szalag- és csõkorlátnak ütközött, eközben a szintben kiemelt kerékpárútra is felcsapódott, majd a kiszakadt szalagkorláttal együtt nekiütközött a kerékpárúton vele szemben, Buda irányából Pest irányába közlekedõ kerékpárosnak – ismertette a törvényszék a részleteket.
A szalag- és csõkorlátnak, a szintben kiemelt kerékpárútnak és az ott közlekedõ kerékpárosnak ütközést követõen a személygépkocsi visszacsapódott az úttestre és a tetejére borult, miközben a személygépkocsiból kifröccsenõ olaj és fagyálló folyadék rácsapódott a középsõ forgalmi sávban mögötte érkezõ személygépkocsira.
Ezt követõen a balesetet okozó autó az Árpád hídon – a belsõ és a középsõ forgalmi sávban – a tetején csúszott a Flórián tér irányába, majd a szalagkorlátnak ütközés helyétõl körülbelül 70 méterre nekiütközött az Árpád hídon vele azonos irányból a belsõ forgalmi sávban közlekedõ személygépkocsinak – részletezték.
Halálos közúti baleset gondatlan okozása
A tájékoztatás szerint a balesetben a gyanúsított és egy másik sofõr nyolc napon túl gyógyuló, súlyos sérülést szenvedett, míg a kerékpáros a kórházba szállítását követõen életét vesztette.
A terhelt cselekménye – bizonyítottság esetén – halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége megállapítására alkalmas – mutattak rá.
A bûncselekmény megalapozott gyanúját egyebek között a helyszíni szemlérõl készült jegyzõkönyv, a személyi sérüléses közúti közlekedési balesetrõl szóló jelentés, a helyszínrajz, fényképfelvételek és az Országos Mentõszolgálat esetlapjai támasztják alá.
A bíróság megállapítása szerint bár a terhelt büntetlen elõéletû, az eljárás során beszerzett adatok alapján megalapozottan feltehetõ, hogy a balesetet okozó gépjármûvet versenyzésre használja. Erre utal az autó egyedi rendszáma, illetve a gépjármû jelentõs teljesítménynövelése is. A baleset helyszíne klasszikusan olyan hely, ahol korábban is fordultak már elõ közúti gyorsulási versenyek, továbbá a terhelt korábbi jogsértéseinek helyszínei is jellemzõen versenyzésre használt helyszínek. Mindezekre figyelemmel megalapozottan feltehetõ, hogy a balesetkor a terhelt és egy másik autó vezetõje között spontán gyorsulási verseny alakult ki, ennek következtében hunyt el a vétlen kerékpáros – mutatott rá törvényszék.
Felelõsséget nem ismerõ hozzáállás, szándékos szabályszegés
Az ülésen az is megállapították, hogy a gyanúsított kikapcsolta a fejlett vezetést támogató rendszert (ESP) a gépkocsiban, amelybõl a terhelt kockázatot semmibe vevõ, felelõsséget nem ismerõ hozzáállására lehet következtetni. Ez a bûnismétlés veszélyét növelõ tényezõ. Ugyancsak az ezen magatartásra vonatkozó következtetést erõsíti az is, hogy a bûncselekmény elkövetésének oka szándékos szabályszegés volt, többszörös sebességtúllépés.
Ezekbõl arra lehet következtetni, hogy a gyanúsított a KRESZ elõírásait figyelmen kívül hagyja, alappal következtethetõen semmibe veszi a közlekedési szabályokat. A vele szemben lefolyatott szabálysértési eljárások sem tartották vissza attól, hogy a megalapozott gyanú szerint ismételten közlekedési szabályt szegjen – tudatta a törvényszék.
Mindezek alapján fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt szabadlábon hagyása esetén újabb, szabadságvesztéssel büntetendõ közlekedési bûncselekményt követne el, így vele szemben a bûnismétlés veszélyétõl alapos okkal lehet tartani.
Döntése során a bírságnak azon sajátos körülményt is figyelembe kellett vennie, hogy a terhelt a bûncselekményt a megalapozott gyanú szerint olyan nagy teljesítményû személygépkocsival követte el, amely egy olyan gazdasági társaság tulajdonában van, amelyben õ maga minõsített befolyással rendelkezik, de a saját tulajdonában is van egy nagy teljesítménnyel bíró személygépkocsi, így a bûnügyi felügyelet elrendelése estén a terhelt rendelkezésére állnának olyan gépjármûvek, amelyek a bûnismétlés veszélyét megkönnyítenék.
A bíróság szerint a megalapozott gyanú szerinti bûncselekmény jellege és a terhelt nyomozati iratokból kikövetkeztethetõen a közlekedési szabályokat semmibe vevõ személyisége a letartóztatás elrendelését teszi szükségessé – szögezték le a közleményben.
(MTI)
– Valóban kizárólag a gyorshajtás az oka?
– Fél év alatt több mint 200 ember halt meg az utakon
– Sir Hamiltonnak képzelték magukat – száguldozva gyilkoltak meg egy biciklist az Árpád hídon
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
