Nyolcszáz darab, több mint 300 ezer éves őskori kőeszközre bukkantak Horváth Bianka2023. 07. 07., p – 11:34
Nyolcszáz darab, több mint 300 ezer éves őskori kőeszközre bukkantak egy Kent megyei ásatáson Nagy-Britanniában, a leletek között az országban eddig felfedezett legnagyobb ősi eszközök kerülhettek felszínre – írja az MTI a The Guardian című brit napilap hírportáljára hivatkozva.
A University College London egyetem kutatói a Medway folyó völgye feletti domboldalon végzett ásatáson jégkorszakbeli üledékben bukkantak rá a több száz kőszerszámra. A leletek sorát két darab, lábfej nagyságú, kovakőből készült penge is gyarapítja, melyeket vélhetően fejszeként használtak. Ezek két szimmetrikus, élesre pattintott oldala hosszú élbe találkozik, s meglehetősen súlyosak, a régészek szerint így leginkább állatok feldolgozására voltak alkalmasak.
Letty Ingrey, a UCL Régészeti Intézetének vezető archeológusa elmondta, hogy a leleteket általában akkor nevezik „óriásinak”, ha meghaladják a 22 centimétert, a mostani leletek között pedig két ilyen is van. Ezek közül a nagyobbik 29 és fél centiméteres, amely Ingrey szerint a leghosszabb ősi eszköz, amelyet Nagy-Britanniában találtak.
Ezek a kézi fejszék olyan hatalmasak, hogy nehéz elképzelni, miként tudták könnyedén használni
– mondta a régész, hozzátéve: az is lehet, hogy ezek a tárgyaknak inkább szimbolikus, az erőt és ügyességet jelképező szerepe volt, mintsem praktikus rendeltetése.
Az egyelőre nem világos, hogy az emberelődök csoportja használta a fellelt eszközöket. A lelőhely a régészek feltételezése szerint Nagy-Britannia kora őskori időszakára utalnak vissza, amikor a neandervölgyi emberek megjelentek, és vélhetően más, a térségben élő embercsoportokkal is osztoztak a területen.
(mti)
Kapcsolódó cikkünk
A középső kőkorszakból származó gödrökre bukkantak régészek Angliában, a bedfordshire-i Linmere-ben végzett ásatásokon – számolt be róla az MTI a The Guardian online kiadására hivatkozva.
A leletek a szakemberek szerint betekintést nyújtanak a korabeli vadászó-gyűjtögető közösségek életébe. A 25 gödör egy vonalban, korabeli vízfolyások mentén helyezkedik el, ami a régészek szerint arra utal, hogy spirituális jelentőségük lehetett. A régészek kiemelték: a linmere-i felfedezés jelentőségét az is jelzi, hogy több ilyen gödröt találtak a feltáráskor, mint bárhol máshol Angliában vagy Wales-ben, beleértve a világhírű Stonehenge-t is.A szénizotópos kormeghatározás szerint a gödrök 7 700-8 500 évesek lehetnek.
Néhány gödörben állatcsontokra, a szarvasmarha ősének, az őstuloknak a csontjaira bukkantak, ami arra utal, hogy ezeket az állatokat elfogyasztották. Joshua Pollard professzor, a Southamptoni Egyetem tudósa, aki egyebek mellett a Stonehenge-nél is végzett kutatásokat, elmondta, hogy ott is találtak ilyen rejtélyes rendeltetésű gödröket, de a linmere-i lelet azért különösen izgalmas, mert sok gödröt találtak és ezeknek a gödröknek szokatlanul nagy a mérete is. Rámutatott, hogy nagy teljesítmény lehetett ekkora gödröket ásni: akár öt méter szélesek és 1,85 méter mélyek, az alakjuk kerek, az oldaluk meredek.
A régészek nem tudják, hogy mire szolgáltak a gödrök. Egyes feltételezések szerint a vadászathoz használhatták vagy élelemtárolásra, de a tudósok az elhelyezkedésük miatt inkább arra hajlanak, hogy valamilyen spirituális jelentőségük lehetett vagy más szerepük, például fontos helyszínt jelöltek meg a tájban. A mezolitikum idején a Nagy-Britannia nagy részét borító jégtakaró visszahúzódott, a tengerszint megemelkedett, és elvágta a szigetet az európai szárazföldtől. Az átalakulás idejéből származó leletek fontos adalékkal szolgálhatnak a korabeli ősi közösségek életének megismeréséhez – hangsúlyozták a régészek.
(mti)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
