Régi-régi kérdés a gondolkodásra képes, ennek következtében szinte szükségszerűen jobboldali radikális ("összeesküvéselmélet-hívő", "rasszista", "náci" stb.) körökben: a nyugati gazdasági-politikai elit tagjai aljas gazemberek vagy komplett agyalágyultak? Netán a kettő egyszerre igaz rájuk nézve? Emmanuel Macron francia elnökről eddig is tudni lehetett, hogy a nyugati világot uraló globális pénzügyi oligarchia dróton rángatott bábja. Szellemi képességeit illetően sem lehettek különösebb illúzióink, de a franciaországi migránslázadással kapcsolatban bemutatott alakítása egészen rémisztő képet fest a nyugati elitek és általában az értelmiség kétségbeejtő szellemi állapotáról.
Miközben a megvadult migránsok törnek-zúznak, békés polgárokra támadnak, és az őrjöngésnek immár halálos áldozatai is vannak, a francia köztársasági elnök a felfordulás okain töprengve az alábbi „bölcsességeket” volt képes előadni: a szülők jobban felügyeljék gyermekeiket, a „közösségi média” rossz hatással van a fiatalokra, illetve „alapos munkával szeretné megérteni a mélyreható okait” a borzalmas rombolásnak. Eddig hol élt ez az alak? Nem ő a Francia Köztársaság elnöke hosszú esztendők óta? Nem volt ideje elgondolkodni hazája múltján, jelenén és jövőjén? Miféle buborékban élt eddig ez a nyomorult? Miféle alternatív valóságban létezik az egész nyugati gazdasági-politikai „elit” és a „bal- és jobbliberális” értelmiség, valamint a közvélemény jelentős része?
Pedig azért akadnak, akik jó ideje kongatják a vészharangot. 2021. április 21-én a Valeurs Actuelles című jobboldali hetilap hasábjain (aligha véletlenül a Charles de Gaulle néhai köztársasági elnök elleni puccskísérlet hatvanadik évfordulóján) százhúsz nyugalmazott tábornok és magas rangú tiszt, ezernél is több katona nyílt levélben mutatott rá a hazájuk szétesésével fenyegető folyamatokra, hangsúlyozva az iszlamizmus és a külvárosi hordák jelentette súlyos veszélyeket. Az aláírók leszögezték: „Készen állnak olyan politikusokat támogatni, akik a nemzet megóvására tekintettel vannak", amennyiben pedig a jelenlegi politika folytatódik, "az aktív bajtársak beavatkozására lesz szükség.”
A politikai elit hisztérikusan reagált. Florence Parly védelmi miniszter elfogadhatatlannak nevezte a katonák segélykiáltásnak is beillő gondolatait, és szankciókat helyezett kilátásba az aláírók ellen. De emlékeztethetnénk Macron elnököt a Jean Marie Le Pen, majd a (hozzá képest sokkal óvatosabb) leányának irányítása alatt álló Nemzeti Front (2018-tól Nemzeti Tömörülés) és más európai radikális jobboldali pártoknak a nyakló nélküli bevándorlással kapcsolatos, évtizedek óta hangoztatott álláspontjára is. Minden korábbi, fasisztának, rasszistának bélyegzett vélemény igaznak bizonyult, legalábbis a tömeges migráció következményeit illetően (mint ahogy számos más kérdésben is). De persze a liberális buborékban nevelkedett politikusok, „médiamunkások” és más értelmiségiek ténylegesen meghallani sem hajlandók a hivatalos „narratívától” eltérő, „náci” és „fasiszta” véleményeket. Bár természetesen nincs kizárva az sem, hogy a politikusok és a „fősodratú” újságírók közt is akadnak, akik lelkük mélyén elgondolkodnak a „szélsőjobb” igazságain, talán még igazat is adtak nekik, csak mivel „van az a pénz”, teljesen vaknak, süketnek és hülyének tettetik magukat.
Emmanuel Macronnak és mindazoknak, akik most értetlenkednek az őrült rombolást látva, és az „okokat keresik”, érdemes lenne kezükbe venni a fajelmélet klasszikusainak műveit is. Itt van mindjárt az 1816-ban született, francia Joseph Arthur de Gobineau, akinek Esszé az emberi fajok egyenlőtlenségéről című munkája talán némi fényt gyújtana Emmanuel Macron és a hozzá hasonló liberálisok sötét agyában. Gobineau ugyan a fehér faj elitjéhez sorolta a francia arisztokráciát, súlyos aggodalmait sem rejtette véka alá. Mint arra rámutatott: mint minden „árja” vezető réteget, a francia arisztokráciát is fenyegeti a fajkeveredés, valamint a társadalom alacsonyabb státuszú rétegeivel is elkerülhetetlenül egyre szorosabb rokoni kapcsolatba kerül, a következmény pedig az „árja” elitek degenerációja. Gobineau már akkoriban érzékelte a faji keveredés kedvezőtlen hatásait Franciaországban. Mit szólna, ha ma élne? (Alighanem azt mondaná: én időben szóltam, de nem hallgattatok rám.)
A francia „rasszizmus” vezető ideológusa nagy hatással volt az 1855-ben született angol Houston Stewart Chamberlainre, akinek 1899-ben megjelent Grundlagen című művét II. Vilmos német császár szerint „az Isten küldte a német népnek”. Az óriási hatású könyv a 20. század első négy évtizedében 24 kiadást ért meg, és negyedmillió példányt adtak el belőle. Chamberlain – akárcsak Gobineau – az emberi történelem legfőbb mozgatójának a faji hovatartozást, a fajok (és nem az osztályok) egymás közötti küzdelmét tartotta. Az 1200 oldalas mű ma természetesen tiltott olvasmány: az 1945 óta általános úgynevezett „közmegegyezés” (valójában a háború győzteseinek szellemi és nyelvi diktatúrája) értelmében sem kiadni, sem idézni belőle, sem pedig hivatkozni rá nem lehet. (Amelynek legfőbb oka természetesen Chamberlain antiszemitizmusa. Tény és való, a német nemzetiszocialisták szellemi atyjuknak, amolyan úttörőnek tekintették az angol filozófust, főleg azért, mert úgy vélte, az elmúlt 2000 évben a történelem menetét a zsidóság és az árják küzdelme határozta meg.)
Természetesen nem kell senkinek szóról szóra egyetérteni sem Gobineuau, sem Chamberlain, sem a fajelmélet más ideológusainak nézeteivel. Mint ahogyan nem szükséges minden egyes kérdésben azonos platformra helyezkedni radikális jobboldali politikusokkal sem. Gondolkodni, a történelmet elfogulatlanul tanulmányozni azonban még a zöldeknek, a liberálisoknak, a baloldaliaknak is lehet. Ha megtennék, talán nem beszélnének összevissza zöldségeket, nem lenne a nyugati közvélemény teljességgel elbutítva a migráció halálos veszélyeit illetően, és nem most kellene rácsodálkozni olyan jelenségekre, melyeknek okaira a fasisztának, nácinak, rasszistának bélyegzett gondolkodók, politikusok, értelmiségiek már réges-régen rámutattak.
Más kérdés persze, hogy a mostani „rácsodálkozás” nem minden esetben őszinte: hiszen nem kevesen vannak a gazdasági-politikai elit soraiban, akik mindig is a háttérhatalom parancsainak engedelmeskedve cselekedtek. Így pontosan tudják, hogy a tömeges bevándorlás nem csak a bűnözés növekedéséhez, gazdasági visszaeséshez, az oktatás, a szociális ellátórendszerek szétzülléséhez és a káosz fokozódásához vezet, de az európai civilizáció és a fehér faj megsemmisülése is történelmileg rövid idő alatt bekövetkezik. Csakhogy éppen ez a céljuk.
Gergely Bence
(Kuruc.info)
Korábban írtuk: Macron "szeretné megérteni a mélyreható okait" a gyújtogató-fosztogató migránsaik viselkedésének
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
