2023. 06. 30.
Izrael egyre inkább aggodalmát fejezi ki a NATO-tagállamok felé amiatt, hogy az Ukrajnába küldött több száz milliárd dollár értékű fegyverek a háborúban álló országon kívülre kerülnek, olyan harmadik felek kezébe, akik Izrael ellenségei.
„Aggódunk, hogy ezeket a rendszereket ellenünk használhatják, ha iráni kezekbe kerülnek” – fogalmazott a The Wall Street Journalnak adott interjúban Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a minap. Hozzátette:
Ez nem csak egy elméleti lehetőség, hiszen a nyugati páncéltörő fegyverekkel ez már megtörtént.
Korábbi jelentések már szóltak arról, hogy az Ukrajnába küldött nyugati arzenál egy jelentős részét ukrán tisztviselők továbbértékesítették – hívta fel a figyelmet a Military Watch Magazine, katonai szakportál.
In an interview with the @WSJ, PM Netanyahu expressed concern with providing Iron Dome’s to Ukraine emphasizing the risk of it falling into Iranian hands and being reverse engineered.
‘Western systems did exactly that journey and we now find them on our borders with Hezbollah.’ pic.twitter.com/Jm9KsLW0A6
— Moshe Schwartz (@YWNReporter) June 29, 2023
Izrael különösen az Iron Dome rövid hatótávolságú légvédelmi rendszerrel kapcsolatban fejtette ki nyugtalanságát, mondván: „Aggódunk amiatt, hogy az általunk Ukrajnának felajánlott rendszerek iráni kezekbe kerülnének. Ha ez megtörténne, Irán képes lenne felhasználni a technológiáit Izrael ellen, amely következtében izraeliek milliói kerülnének veszélybe.”
Nekünk olyan aggályaink vannak, amelyek Ukrajna egyetlen nyugati szövetségesének sincsenek, meg kell védenünk a cselekvési szabadságunkat – idézte Netanjahu szavait a The Wall Street Journal amerikai napilap.
US lawmakers green-light $1 billion to resupply Israel’s Iron Dome missile defense system https://t.co/fDF1KXp3ZI pic.twitter.com/OKPooSYUCn
— AFP News Agency (@AFP) September 24, 2021
Dél-Korea, Amerika és Izrael is úgy pozícionálta védelmi ágazatát, hogy az európai keresletnövekedés egyik fő kedvezményezettje legyen.
Jeruzsálemre ugyanis nagy nyomás nehezedik nyugati szövetségesei részéről, hogy ő is szállítson fegyvereket Kijevnek – amelyet eddig visszautasítottak a semleges álláspontra hivatkozva. Izraellel szemben, az arab államok közül Marokkó és Jordánia már eleget tett a nyugati kéréseknek ebben a tekintetben.
Amint arra a lap is felhívta a figyelmet, Netanjahu közölte azon aggodalmát Moszkvával, hogy a Kreml elmélyítette katonai kapcsolatait Iránnal, drónokat vásárolva tőle és cserébe segítve kibervédelmi képességeinek fejlesztését.
Kijev az izraeli „tétlenséget” nyíltan bírálta, és a konfliktusban betöltött semleges álláspontját az Oroszország melletti kiállással tette egyenlővé.
Ugyanakkor Izrael csatlakozott az orosz inváziót elítélő ENSZ-határozatokhoz, sőt egy rakétatámadásokat észlelő korai előrejelző rendszert is átadott Ukrajnának.
Magyar Nemzet
Megosztom:
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »
