Magyarország 2024-től bevezeti az európai minimálbért, vagyis a minimálbér jövő évi összege már az Európai Unió kötelező irányelvében foglalt ajánlások szerint lesz meghatározva a kormány tervei szerint – tudta meg a Napi.hu.
Az irányelv átültetéséről és az abban szereplő ajánlásokról már tartanak a tárgyalások a szakszervezetek, a munkáltatói érdekképviseletek és a kormány között. Az intenzív tárgyalássorozat gyakorlatilag már az idei, hagyományosan ősszel esedékes bértárgyalások előfutárának is tekinthető. Ennek a háromoldalú munkafolyamatnak a keretében kerülhet napirendre az idei minimálbér és a garantált bérminimum felülvizsgálata is.
A Napi.hu értesülése szerint az uniós minimálbér-irányelv gyakorlati megvalósítása nem könnyű feladat, mivel nem csak a kötelező legkisebb bér összegét érinti, hanem
Alapjaiban változhat a hazai minimálbér, de a csoda elmarad
A lap úgy tudja, a teljes hazai minimálbér-rendszert felülvizsgálják a szociális partnerek, több elképzelést is megvizsgálva.
Az egyik ilyen lehetőség, hogy az Európai Unióban egyedülálló kettős magyar minimálbér-rendszer megszűnne, és a legtöbb nemzeti minimálbérrel rendelkező tagállamhoz hasonlóan egyetlen összeg lenne a kötelező legkisebb bér.
Kétféle módon lehet átalakítani a mostani rendszert:
A gyakorlatban ugyanakkor az egységesítés módja kevésbé lényeges, mivel jövő januártól egyébként is emelkedik a minimálbér összege.
Jön a 310 ezer forintos minimálbér?
A minimálbér-rendszer átalakítása komoly konfliktussal járhat, ám összességében jó hatással lehetne a magasabb keresetekre is, és érdemben nőne a szociális juttatások összege.
A garantált bérminimum összegéhez viszonyítva a bérnövekedés 4,6 százalék lenne. Ennél kisebb korrekcióval nem érdemes számolni, mivel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb előrejelzésében 3,5-5,5 százalék közötti inflációval számol.
Magyarország felállna a szégyenpadról
Az Eurostat adatai szerint a hazai minimálbér – euróban számolva – a második legkisebb az Európai Unió tagállamai közül, egyedül Bulgáriát előzzük. Az uniós statisztikai hivatal 400 forintos euróárfolyammal számol, így a magyar legkisebb keresetet 578 euróban állapítja meg.
Ha nem a minimálbér összegét, hanem a jóval több munkavállalót érintő garantált bérminimumot vennék figyelembe a statisztikák, akkor már jóval kedvezőbb lenne a kép, idén – az Eurostat által alkalmazott árfolyamon – 741 euró lenne a magyar minimálbér. Ez már bőven az uniós középmezőnyt jelenti, nyolc országot tudnánk magunk mögött. A magyar minimálbér nagyjából a lengyellel egyezne meg, megelőzve Csehországot. (Ezt nehéz elképzelni az alcsony munkabérek élszabadságharcosaitól… – a szerk.)
Noha megközelítőleg 18 százalékra nőne a minimálbérért dolgozók aránya a foglalkoztatottak körében, az arányuk még mindig nem lenne kiugróan magas a többi uniós országgal összevetve. Romániában a munkavállalók közel harmada dolgozik minimálbérért.
Örülne a kisgyermekes, az álláskereső és az állami vállalatvezető
Szerteágazó hatása lenne a minimálbér-rendszer átalakításának. Ha 33,6 százalékkal emelkedne a kötelező lekisebb kereset összege januártól, akkor
Szintén emelkedne az állami vállalatok vezetőinek fizetése, vagy az őstermelők jövedelme. Ennek oka, hogy a minimálbér összege befolyásolja a legtöbb juttatást, egyes kereseteket, de több területen az adókedvezmények értékhatára is a minimálbér alapján számolandó.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »