Véghajrá indul az uniós forrásokért Mészáros Richárd2023. 06. 20., k – 19:56
Szlovákia az előző 7 éves uniós pénzügyi ciklus során 14,5 milliárd euróból gazdálkodott, a jelenlegi ciklusban pedig 12,6 milliárdból. E pénzinjekció komoly segítséget nyújt Szlovákiának abban, hogy korszerűsödjön, felzárkózzon az ország. Komoly problémát jelent viszont, hogy több 100 millió euróról önként lemondunk többek közt a saját magunk által felépített bürokratikus akadályok miatt. Ennek okairól, Dél-Szlovákia felkarolásáról, az év végéig elköltendő pénz esélyeiről kérdeztük Balík Pétert, a beruházási, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium első emberét.
Szlovákia első szakértői kormánya tagjaként kicsit a kamikazepilóta szerepében van. Rendkívül veszedelmes a küldetése, dicséretre, elismerésre viszont alig számíthat, mégis vállalta. Voltaképp már az is kockázatos volt, amikor az Európai Beruházási Bank (EIB) varsói részlegéből 2020-ban visszatért és vezető minisztériumi állást fogadott el. Ennyire erős a jobbító szándéka, ennyire a szívén viseli az ország sorsát?
Az Európai Beruházási Bankban elemzői pozíciót töltöttem be, a minisztériumban viszont vezető menedzseri tisztséget ajánlottak fel. Az utóbbi pozícióból nagyobb változásokat lehet eszközölni, különösen úgy, hogy most a miniszteri bársonyszékbe ülhettem. Máig nem bánom, hogy a parlamenti választás után hazajöttem. Itt egy nagy csapatot kell irányítani, ami izgalmas kihívás.
Miniszteri kinevezése előtt is a régiófejlesztési minisztériumban dolgozott, azaz ismeri a terepet. Ezért valószínűleg nem lepődött meg, amikor kiderült, az év végéig még 4,3 milliárd eurónyi összeg lehívása vár Szlovákiára az uniós alapokból. Mi az oka annak, hogy Szlovákia, amióta uniós tag, folyamatosan késlekedik a lehívásokkal?
Valóban nem lepett meg ez az állapot. A problémát abban látom, hogy saját kezünket kötöttük meg, olyan szabályokat alkottunk meg, amelyek lassítják a merítést. Mi pápábbak vagyunk a pápánál, csak azért, hogy kiszűrjük a rosszhiszemű pályázókat. Vagyis olyan szigorú szabályokat, fékeket építettünk be a rendszerbe, amelyekkel a jóhiszemű pályázók életét is megnehezítjük – az eredménynél jobban a folyamatokra összpontosítunk. Emellett nem hallgattunk a régiók hangjára. A központból akartuk megmondani, mi volna a megfelelő terület.
Ha az energiaválságra és a hozzánk menekült ukránok megsegítésére szánt összeget sikerrel lehívjuk, még mindig bőven több mint 2,5 milliárd euró elköltetlen összeg áll rendelkezésünkre. Valóban elveszik 800 millió euró, ahogyan Ódor Lajos kormányfő meglebegtette?
Az egyelőre ki nem aknázott 4,3 milliárdból 1,1 milliárd eurót az energiaválságra, 300 millió eurót pedig az ukrán menekültek beilleszkedésére fordíthatunk. Számos kockázatos projekt fut, vagyis jó esetben csak 800 millió eurótól esünk el. Természetesen arra is van terv, hogy ezt a 800 milliót is megmentsük, viszont az is benne van a pakliban, hogy nagyobb összeg marad a brüsszeli kasszában, tekintve, hogy csak a kockázatosnak ítélt projektek együttes összege 800 millió euró.
Az unió új, 7 éves költségvetése már 2021-ben elrajtolt. E 12,6 milliárdos keretből még semmit sem hívtunk le. Ez méretes összeg, az éves hazai össztermék mintegy 13 százalékának felel meg. Fogalmazhatunk úgy, hogy Szlovákiának újra a körmére ég a munka?
Az egész Európai Unión belül nagy a csúszás, vagyis szinte mindenütt késnek a programok. Ennek elsődleges oka a világjárvány volt. Pozsony 2022-ben elfogadta az operatív programokat, ami szükséges a források merítéséhez. Ennek része az Igazságos Átmenet Alap, ami a környezetbarát, klímasemleges beruházásokat támogatja. Ebből Felső- Nyitra, Besztercebánya és Kassa megye meríthet. A másik nagy pénzügyi csomag, a Covid utáni károk mérséklését célzó Uniós Helyreállítási Alap, aminek jelentős része vissza nem térítendő támogatás, viszont már felpörgött. Szlovákia a 27 tagú unión belül hatodikként adta le programját, ezért már az összegek lehívása is elkezdődött. Az a tervünk, hogy a 2026-ig rendelkezésre álló 6 milliárdos keret mintegy felét az év végéig felhasználjuk.
Az uniós források egyik fő küldetése a felzárkóztatás, a regionális különbségek kisimítása. Ehhez képest Pozsony megye az Európai Unió 15 legfejlettebb régiójának egyike, Közép- és Kelet-Szlovákia viszont a sereghajtók mezőnyében szerénykedik. Ahogyan Milan Majerský, Eperjes megye elnöke fogalmazott: az 1990-es években Pozsony és Eperjes megye között az egy főre jutó össztermék terén a különbség 5000 euró volt, napjainkban pedig már 27 ezer euró. Ugyan rövid idő áll az Ódor-kormány rendelkezésére, de mégis miként lehetne mérsékelni a fejlettségbeli különbségeket?
A korábbinál intenzívebb kapcsolatokat építünk ki a régiókkal. Néhány hét leforgása alatt éppen a projektek felpörgetése érdekében jártam Eperjesen, Kassán, a Felső- Nyitra régióban és Nagykürtösön. Az elkövetkező napokban újra végiglátogatom a felsorolt térségeket. Az a célunk, hogy a most folyó 7 éves uniós pénzügyi ciklus összesen 12,6 milliárd eurós pénzügyi keretéből legalább 2 milliárd euró felhasználásáról a régiók döntsenek és ne a pozsonyi központ.
A határon átnyúló uniós programok terén nincsenek tartalékok? Olvasóink szempontjából természetesen leginkább a magyar–szlovák közös uniós projektek a legfontosabbak. Például a Helemba és Ipolydamásd közötti híd már az év elején megépült, ám máig nem adták át. Mi ennek az oka?
A határon átnyúló uniós beruházások kiaknázása a legjobbak közé tartozik. A rendelkezésre álló források több mint 90 százalékát sikeresen lehívtuk. Ami az említett Ipoly-hidat illeti, még mindig tartanak az engedélyezési eljárások. Ez a folyamat remélhetőleg júliusban lezárul. A hidat a tervek szerint szeptember végéig adjuk át a forgalomnak.
Minisztériuma a régiófejlesztési kérdésekről is dönt, részben karöltve a SARIO beruházástámogató állami ügynökséggel és a gazdasági minisztériummal. Nemrégiben Rimaszombat kapott állami hátszelet, így 110 millió eurós német beruházás érkezik, amelyik 1500 új állást teremthet az ország munkanélküliség által leginkább sújtott járásában. Van még a tarsolyukban olyan potenciális beruházás, amelyik segíthetné a leszakadó, Nagykürtöstől egészen Királyhelmecig terjedő dél-szlovákiai térséget?
Való igaz, hogy a dél-szlovákiai térség segítségre szorul. Az autópálya- építkezések az északi országrészt érintik, e régiókat húzták fel. Az igazán nagy, stratégiai beruházások levezényléséről a gazdasági minisztérium dönt. Mi az európai uniós forrásokat tudjuk mobilizálni az érintett régiók javára. Például a Rimaszombati járás a szokásos uniós kereteken kívül az Igazságos Átmenet Alapból is kaphat a jövőben segítséget. Illetőleg azzal, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt kapnak az alulról jövő kezdeményezések, aktívabb szerephez juthatnak a ma még leszakadónak minősülő régiók.
Az elkövetkező 4-5 hónapra milyen prioritásokat tűzött ki a minisztériuma, mi az, amit szeretne mandátuma végéig megvalósítani?
Bár egyesek szerint a szakértői kormány csak világítson és fűtsön a szeptember 30-i választásig, azonban én ezt kiegészítem azzal, hogy egyben takarítson is. Ennek azonnal neki is láttunk, az elmúlt napokban a hatékonyság növelése érdekében szervezeti változásokat hajtottunk végre a tárca falain belül. Mindenképpen szeretnénk felpörgetni az uniós források lehívását, emellett a 2021 és 2027 közötti új uniós pénzügyi ciklus pályázatai meghirdetésének látunk neki. Tervünk, hogy még június végéig kiírjuk az első pályázatokat. És természetesen a szakminisztériumot működőképes és hatékonyan teljesítő állapotban szeretném átadni az utódomnak.
A nagykürtösi Balík Péter közgazdasági egyetemi tanulmányait Pozsonyban, Bécsben és Budapesten végezte. Dolgozott a pénzügy- és a gazdasági minisztériumban, az USA pozsonyi nagykövetségén, 2017 és 2020 között pedig a luxemburgi székhelyű Európai Beruházási Bank varsói fiókjában, ahonnan a Matovič-kormány idején tért vissza az újonnan létrehozott beruházási, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztériumba (MIRRI). 39 évesen az Ódor-kormány minisztereként május derekától irányítja a tárcát.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
