Az előzőekben áttekintettük a németországi Hammerbande ismert tagjait, az egyes személyek korábbi bűncselekményeit, kapcsolataikat a pártpolitikával (Die Linke, a szociáldemokrata SPD), kötődésüket kommunista terrorszervezetekhez, valamint, hogy éppen ki van szökésben vagy ki ül börtönben. De aligha tudja valaki, hogy valójában milyen kiterjedt az erőszak. Az osztrák hazafias portál, a Heimatkurier egy kiterjedt kutatás során az összes ismert esetet a „terror krónikájába” gyűjtötte. Ennek célja, hogy átfogóan dokumentálja az antifasiszta terroristák által 2015 óta hátrahagyott vérnyomokat.
Kérdezhetné a magyar olvasó, hogy mégis miért kell ennyire részletesen foglalkozni a németországi neomarxisták tetteivel? Egyrészt azért, mert hozzánk is begyűrűzött az erőszak, s szépen építgetik kapcsolataikat a magyarországi sejtekkel. Másrészt azért, mert a támadások után mind a rendőrség, mind a balliberális média csupán verekedésről, garázdaságról beszélt. Csoda, hogy a jól ismert „szóváltásba keveredtek” kifejezés nem tűnt fel a sajtóban. A lentebb ismertetett támadások magas száma, azok szervezettsége, brutalitása és aljassága rávilágít arra, hogy itt jól szervezett, kiképzett, mindenre elszánt és a végletekig fanatizált szélsőbaloldali terroristákról van szó, nem garázda rendbontókról. Toroczkai Lászlónak maradéktalanul igaza van: az antifa egy terrorszervet, amit be kell tiltani, tagjait pedig ennek megfelelően kell elítélni.
Mi a terrorizmus definíciója? A terrorizmus az erőszakos alkalmazásának, vagy azzal való fenyegetésnek olyan stratégiája, mely félelemkeltés révén meghatározott politikai, ideológiai vagy vallási célokat szándékozik kikényszeríteni. Lentebb láthatjuk, hogy megáll-e a terrorizmus definíciója a Hammerbande és az Antifa mozgalommal szemben vagy sem.
Május 31-én Lina Engelt és három vádlott-társát bűnszervezetben való részvétel és számos erőszakos cselekmény miatt ítélte el a Megyei Legfelsőbb Bíróság. Ugyanakkor a „connewitzi angyalt” bírósági végzéssel ideiglenesen kiengedték a börtönből. Az ítéletet botrányként értékeli a német jobboldali közvélemény, tekintettel arra, hogy sok cinkosuk szökésben van, akik további erőszakos cselekményeket követnek el. Amit azonban sokan nem tudnak: a Lina Engel elleni, egyelőre véget ért perben a korábban ismert támadásoknak csak a töredékét tárgyalták – a tényleges támadások száma jóval több. A terror krónikájában az összes eset összegyűjtésre került, melyekről feltételezhető, hogy a Hammerbande számlájára írható.
A cél: „masszív” és „tartós” kár
Támadásaiban a csoport megkülönbözteti a „kilépéseket” – ez alatt a demonstrációk közelében, például távozáskor végrehajtott támadásokat értik – valamint a „projekteket”. Így hívják a mindennapi életben az egyének elleni támadásokat. A terroristák deklarált célja: „masszív” és „tartós” fizikai károkat okozni az áldozatoknak. A lebukás és letartóztatás kockázatát a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani: a támadások általában nem tartanak 30 másodpercnél tovább, vannak begyakorolt megszakítási parancsok, például ha a megtámadott személy kést vagy lőfegyvert rántana. A sikeres megvalósítás érdekében a résztvevők egyértelmű szerepeket és feladatokat kapnak, amelyeket előre kioktatnak számukra.
2015: Kiképzés és felkészítés
Johannes Domhöver (Jojo) kulcstanú nyilatkozata szerint a militáns sejt magja 2015-ben kezdett kialakulni. Azóta rendszeres edzések és aprólékos előkészületek zajlanak. Legkésőbb 2017-re és 2018-ra professzionálisabbá válik a banda: nagyobb képzéseket szerveznek, országos résztvevői körrel. Ez az okiratok minőségében is megmutatkozik, amint az később kiderül.
Johannes Domhöver (Jojo) egyébként a banda tagja volt, akit az Alkotmányvédelmi Hivatal kért fel, hogy dolgozzon együtt a rendőrséggel. A férfit korábban nemkívánatos személynek nyilvánították a szélsőbaloldali színtéren, szexuális zaklatás miatt. Szexuális visszaélés tekintetében, a magyarországi elvtársak is felzárkóztak a németországi bolsevistákhoz: a Szent Korona Rádió értesülései szerint, nem másról van szó, mint Dobos Krisztina antifa terroristanő élettársáról, Egyed Andrásról.
2015. január 12. – Verekedés a LEGIDA-demonstráción
De a terrorsorozat eleje sokkal szerényebb. 2015. január 12-én a LEGIDA (a Pegida mellékága) először demonstrált Lipcsében. A tüntetés során számos összecsapásra került sor a demonstráció résztvevői és a baloldali szélsőségesek között. A „Hammerbande” feltételezett ötletgazdája, Johann Guntermann is érintett: a tüntetésen ököllel megütött egy nőt, és „náci szukának” nevezte – amiért később börtönbüntetést kapott.
2015. január 15. – Kődobálás Lipcsében
Ugyanekkor 2015. január 12-én Drezdában megkéseltek egy eritreai migránst, Khaled Idris Bahray-t. A baloldali média és politikusok a szokásos spekulatív módon pletykákat terjesztettek a „bűnözés rasszista hátteréről”. A PEGIDA-tüntetések felforrósodott légkörében, a baloldali szélsőségesek három nappal később Lipcsében léptek akcióba: a csuklyás tömeg macskakövekkel támadt bírósági épületekre, bankokra és rendőri erőkre. Köztük ismét Johann Guntermann: a több mint 600 résztvevő közül mintegy 200-at letartóztattak, majd 198 előzetes vizsgálatot indítottak – de később Guntermann volt az egyetlen, akit a részvétel miatt ítéltek el. Azonban még eltart egy ideig, mire idáig eljutnak a hatóságok. 2015. január 22-én egyébként a meggyilkolt Khaled Idris honfitársa, Hassan S. beismerte a bűncselekmény elkövetését. Indítéka: pénzügyi vita. A „gyilkosság rasszista hátteréről” szóló pletyka baloldali propagandahazugságnak bizonyult. Jellemző a német (és európai) liberális „igazságszolgáltatásra”, hogy Hassan S. a gyilkosságért öt év börtönbüntetést kapott, azonban 2017-ben már szabadult is.
2015. június 6. – G7-csúcstalálkozó
Johannes Domhöver koronatanú szerint a csoport alig néhány hónappal később – a bajorországi Schloss Elmauban tartott G7-csúcstalálkozó alkalmával – végrehajtotta első tervezett "harcos akcióját". 2015. június 6-án este mintegy 100 baloldali szélsőséges hagyott maga után pusztító nyomot Lipcsében, a csúcstalálkozó előtt. Autókat vertek szét, kövekkel dobálják meg az amerikai konzulátust és barikádokat állítanak fel. Több rendőr megsérült, több mint 200 eldobott térkövet számolnak. „A pusztítás dühe a város közepén csapott le.” – kommentálja a történteket Bernd Merbitz rendőrfőnök. Ám az elkövetők el tudnak menekülni, senkit sem kapnak el. Domhöver szerint ismét jelentős mértékben érintett Johann Guntermann.
2015. december 9. – Axel Radestock megtámadása
2015. december 9-én történt az első célzott támadás egy személy ellen. Az áldozat: a lipcsei NPD városi tanácsosa, a lipcsei 7-es számú választókerület jelöltje. Két álarcos baloldali szélsőséges rohamozza meg a telekommunikációs boltját. Az egyik elkövető többször is ököllel üti meg a férfit, miközben a másik kamerázza. Kicsit később az Indymédián megjelenik egy videó a támadásról és egy beismerő levél:
A Guntermannhoz fűződő kapcsolat nyilvánvaló, de nem bizonyított.
2015. december 12. – Silvio R. lakásának tönkretétele
Alig három nappal később, 2015. december 12-én feldúlták Silvio R. volt LEGIDA-vezető lakását. A cselekményt egy dél-lipcsei tüntetés során hajtják végre, amelyet az érintett jelentett be és szervezett meg. Egy beismerő levél dokumentálja az esetet. Ezzel párhuzamosan mozgósítanak a 2016. január 11-ei LEGIDA-tüntetésre, amelyre néhány héttel később kerül sor.
Silvio lakásában 6 liter bitument locsoltak szét a támadók: a falakra, nyílászárókra, bútorokra. Silvio mikrohullámú sütőjét, sütőjét, kerámia főzőlapját és 2 Apple készülékét (iPad+iMac) egy fejszével verték szét. Lakása lakhatatlan lett.
2016. július 4. – Támadás egy LEGIDA-tag ellen Lipcsében
A következő felvonás is a LEGIDA-hoz kapcsolódik. 2016. július 4-én a demonstrációs szövetség ismert intézőjét a lakása előtt brutálisan megverték. Most először fordul elő, hogy az elkövető csoport egy tárggyal – egy kalapáccsal – célozta meg áldozatukat. Az eredmény: a férfi súlyos fejsérüléseket, kartörést és több sérülést szenvedett. A szomszédok találták meg, és kórházba szállították. Itt látható először a „kalapácsbanda” későbbi mintája, még akkor is, ha hivatalosan nem nekik tulajdonítják a bűncselekményt.
2016. november 13. – R. István lakásának tönkretétele.
Alig néhány hónappal később, november 13-án álarcos baloldali szélsőségesek egy „faltörő kos” segítségével behatoltak a lipcsei R. István lakásába, pusztítást hagyva maguk után. A rombolás hasonló, mint az előző esetben: bitumennel bemocskolt falak, bútorok, szétvert szaniterek és elektromos berendezések. Szándékosan olyan időpontot választanak ki, amikor az áldozat nincs a lakásban. Ugyanezen az estén az Indymedia egy videót is tartalmazó beismerő levelet tesz közzé. Nincs hivatalos kapcsolat a „kalapácsbandával”. De a Compact magazin ezt írja:
A hatóságok már akkor az elkövetők rendkívül „elszánt hozzáállásáról” beszéltek.
István R. azért „érdemelte ki” a támadást, mert a lipcsei NPD tagja, valamint a NPD parlamenti csoportjának alkalmazottja volt. Továbbá az 1. FC Lokomotive Leipzig ultrája. A Lokomotive tábora erősen jobboldali beállítottságú, míg a városi rivális BSG Cheime Leipzig tábora szélsőbalos, antifa. Apropó Cheime Leipzig! A Hammerbande tagja, Henry Aulich volt az egyesület ügyvezető igazgatója.
2018. június – Elítélés és börtönbüntetés
Az igazságszolgáltatás egyelőre véget vet a csoport tevékenységének. A kerületi bíróság 2017 júniusában két év kilenc hónap börtönbüntetésre ítélte Johann Guntermannt a 2015. január 15-ei zavargásokban való részvétele miatt. A 2015. január 12-én, egy LEGIDA tüntető elleni támadás miatti korábbi elmarasztalás is benne van az ítéletben. De végül csak 2018 júniusában – csaknem három és fél évvel a bűncselekmény után – ítélték börtönbüntetésre. Az ítéletet egy fellebbezés után 2018. december 3-án jogerőre emelkedik. Az eredmény: Guntermann börtönben van, és 2019 szeptemberéig ott is marad. De az időt jól kihasználták. Lina Engel most feltehetően átveszi a csoport vezetését – és újabb akciók következnek.
2018. október 2. – Támadás Enrico B. ellen Lipcsében
Amikor 2018. október 2-án, 7 óra 15 perckor a lipcsei NPD városi tanácsosa, Enrico B. elhagyta a házát, a „Hammerbande” pedig lecsapott. Legalább öt csuklyás férfi megtámadja és brutálisan megverik. Ez az első bűncselekmény, amely a Lina Engel elleni eljárásban szerepel. A sértett a bíróságon így írja le a történteket:
A leendő áldozatokhoz képest még mindig „könnyű” a sérülése: térdkalácstörést és zúzódásokat szenved az arcán. A folyamat során Lina Engel részvétele az incidensben kétségtelenül nem bizonyítható – ezért felmentik. Egy dolog világos: a 2015-2016-os, olykor „vad akciók” után a támadás most egyértelműen a „kalapácsbanda” jellegzetesen szervezett mintáját mutatja. Ez egybeesik Johannes Domhöver kulcstanú nyilatkozataival, aki egy professzionális, országos kiképzési akció kezdetét erre az időre datálja.
2018. október 30. – Támadás Cedric S. ellen Wurzenben
Ugyanebben a hónapban történik a következő brutális támadás. A „Jungen Nationalisten” aktivistáját, Cedric S.-t 2018. október 30-án este elkapták és brutálisan megverték Wurzenben, a fociedzés felé menet. Legalább két csuklyás férfi vasrúddal verte és rúgta a fejét. Az áldozat több gerinctörést, térdkalácstörést és tizennégy sérülést szenvedett – időnként fennállt a halál veszélye. Cedric „bűne” azonkívül, hogy az NPD ifjúsági tagozatának volt a tagja, az volt, hogy jobboldali szurkolói csoporthoz tartozott. Egy antifa portál szerint egy ATSV Wurzen – BSG Cheime Leipzig mérkőzésen több társával azt skandálta, hogy „Juden Cheime!” Valóban olyan szörnyű tett, amiért gyakorlatilag nyomorékká kell valakit tenni…
A támadás utáni házkutatás során talált fotók arra utalnak, hogy Lina Engel a tetthely közelében tartózkodott. De a bíróság nem tudja (vagy nem akarja?) kétség nélkül bizonyítani a részvételt: Engelt felmentik.
2019. január 7. Frank Magnitz AfD-s politikus elleni támadás Brémában
Bár a Heimatkurier nem sorolta az esetet a Hammerbandéhoz, de a támadás erősen hasonlít a többihez. Frank Magnitz az Alternatíva Németországnak brémai tartományi vezetője. A Bundestag-képviselőt Bréma belvárosában támadták meg, késő délután. Csuklyás, maszkos elkövetők csoportja brutálisan megverte a politikust, botokkal ütötték a fejét, a földön rugdosták. Magnitz szerencséje az volt, hogy egy arra járó munkás elzavarta a támadókat. Az AfD politikusa – aki egyébként hat gyermek édesapja – életveszélyes állapotban került kórházba. A támadás előtt néhány nappal, a párt döbleni irodájánál robbantottak bombát az antifák.
2019. január 8. – Támadás a csatornamunkások ellen Lipcsében
Alig néhány héttel később megtörtént, amit a bíró a csoport „legbrutálisabb tettének” tekintett. 2019. január 8-án 11 óra körül, Lipcse divatos Connewitz kerületében megtámadtak egy csatornamunkást. A kiváltó indíték itt az, ami gazdagréti támadás esetén, pusztán a ruházat. A megtámadott munkás állítólag a Greifvogel Wear divatmárka sapkáját viselte. Az említett márka a jobboldali körökben elterjedt, akárcsak a Thor Steinar, az Ansgar Aryan vagy mondjuk az Eric & Sons. Örvendetes lehetőség a terroristák számára, hogy „masszív” és „tartós” károkat okozzanak neki. Legalább négy támadó úgy megverte a munkást, hogy átmenetileg elveszti az eszméletét. Lina Engel megakadályozza, hogy egy kolléga közbelépjen azzal, hogy paprikaspray/irritáló gáz használatával fenyeget. Az Államvédelmi Szenátus a következőképpen írja le az áldozatot ért helyrehozhatatlan sérüléseket:
A támadás a gazdagréti támadáshoz hasonlóan kegyetlenül groteszk vonást hordoz: ahogy a megtámadott magyar férfi, úgy a munkás sem volt „szélsőjobboldali”. Az áldozat elmondása alapján, a sapkát egy barátjától kapta, ő maga pedig apolitikus. Nos, valószínűleg az eset után sem lett a Die Linke szavazója.
A cselekmény része a Lina Engel elleni vádnak, bűnösnek találják a részvétele miatt (az ítélet még nem jogerős).
2019. január 18. – Támadás a magdeburgi emlékmenet résztvevői ellen, a dessau-roßlaui vasútállomáson
2019. január 18-án Magdeburgban gyászmenettel emlékeztek meg az 1945-ös magdeburgi terrorbombázás áldozatairól. A szász-anhalti Dessau-Roßlau vasútállomás aluljárójában egy csoport visszatérő jobboldali résztvevőt rendkívül brutális módon megtámadnak. Több antifasiszta kalapáccsal, viperával és boxerrel verte meg őket. Az egyik áldozat agyvérzést szenvedett, eltört a térde és a bokája, az arcát pedig feltehetően egy ácskalapáccsal szúrták át.
A cselekményt a hatóságok nem kapcsolták a „kalapácsbandához”, és nem játszott szerepet Lina Engel és a vádlott-társak perében. A támadás azonban egyértelmű kapcsolatot mutat egy később végrehajtott és a csoporthoz rendelt támadással.
2019. május 29. – Sebastian S. lakásának tönkretétele.
2019. május 29-én, szerdán megrongáltak Sebastian S. NPD-politikus lakását Berlinben. A cselekmény jellege a 2015-ös és 2016-os tettekre emlékeztet. A lakás ajtaját egy tűzoltó készülékkel törték be, amelyet a terroristák faltörő kosként használtak. Érdekes a beismerő levél, amelyben elmagyarázzák, miért nem akartak „antifasiszta verést” – azaz fizikai támadást – adni az áldozatnak: „Az a véleményünk, hogy egy otthonlátogatás több kárt okoz S.-ben. Ez nem az anyagi kárt jelenti, hanem a lelki kárt. Elpusztítottuk a menedékét.”
A prepper kifejezés jelentése, az érthetőség kedvéért: a prepper (felkészülő) olyan személy, aki úgy gondolja, hogy valamilyen katasztrófa, világvégeszerű esemény jó eséllyel bekövetkezik az élete során, és aktívan felkészült arra, hogy az ne érje váratlanul. A prepperek például élelmiszert, fegyvert, gyógyszereket halmoznak fel, túlélési praktikákat sajátítanak el, és ehhez hasonló előkészületeket tesznek, hogy viszonylag könnyen túléljenek egy gazdasági, társadalmi összeomlást, háborút vagy más katasztrófát.
2019. augusztus 23. – Lipcse-Connewitz
A következő támadás 2019 nyarán következett: augusztus 23-án ismét brutálisan megvertek egy mesterembert, miközben a baloldal által felkapott Lipcse-Connewitz kerületben egy kerítésen dolgozott. Az áldozat egy jobboldali banda zenésze, súlyos sérülésekkel kórházba kellett szállítani. Nincs hivatalosan megállapított kapcsolat a „kalapácsbandával” – annak ellenére, hogy feltűnő kapcsolat van egy csatornamunkás elleni januári támadással. Ezért a cselekmény nem játszott szerepet az eljárásban. A Compact ezt írja: „Feltűnő, hogy a csuklyás elkövetők ebben az esetben is kalapáccsal ütöttek, ez a Lina Engel körüli banda perverz védjegye.”
2019. szeptember – Johann Guntermannt kiengedik a börtönből
Néhány nappal a brutális támadás után, Johann Guntermann 2019 szeptemberében szabadult a börtönből. A börtönben töltött idejét arra használta fel, hogy felállítson egy baloldali szélsőséges Antifa-sejtet, amely erőszakkal fenyegetőzött a feltételezett jobboldali rabtársakkal szemben. Philip Malzahn újságíró „Börtönünk nácimentes marad” címmel jelentetett meg cikket a Supernovamagban. Ebben platformot kínál az elítélt erőszakos bűnözőnek (kódnév: „Noam”), és hagyja, hogy hosszasan beszéljenek magukról. Az alkalmazott erőszakot a cikk az áldozatok jobboldali és migrációkritikus meggyőződésével relativizálja.
2019. október 18-19. – Támadás a „Bulls Eye” pub ellen Eisenachban
Csak néhány héttel a börtönből való szabadulása után Johann Guntermann máris intézkedett. A kulcstanú vallomása szerint, Guntermann számára különösen fontos, hogy ezentúl közvetlenül részt vegyen az akciókban – a sérülések „maximalizálása” érdekében. Az országszerte jól ismert „Bulls Eye” jobboldali kocsmával Eisenachban, szimbolikusan erős célpontot keresett. A városban minden évben megrendezik a német testvériség emléknapját.
2019. október 19-én nem sokkal éjfél után tíz-tizenöt álarcos ember tört be a kocsmába, akik viperákkal és baseballütővel támadták meg a vendégeket – köztük egy taxisofőrt is, akit a címre rendelt egy vendég. De a kocsma tulajdonosa – Leon R. harcművész – védekezik, és a támadás kifullad. Alig egy perc múlva Lina Engel jelzi, hogy visszavonulnak: könnygázt szórnak ki, és a támadók elmenekülnek. A kocsmában tartózkodó vendégek könnyebben megsérültek, az okozott kárt 2000 euróra becsülik. De a „kalapácsbanda” elégedetlen. Célja – a „masszív” és „tartós” sérülések okozása – elmaradt.
Megjegyzés: a cselekmény része a Lina Engel elleni vádnak, bűnösnek találják a részvétele miatt (az ítélet még nem jogerős).
2019. október 21. – Támadás a dortmundi Thor Steinar-üzlet ellen
Alig két nappal később megtámadták a jobboldali Thor Steinar divatmárka dortmundi üzletét. A belső teret pirotechnika, vajsav és bitumen használatával teszik tönkre. Az eladónőt bántalmazzák, a korábbi erőszakos cselekményeket tekintve ez nem meglepő. Novemberben egy beismerő levél és egy videó jelent meg az Indymédián:
Ahogy az Indymedia cikke is sugallja, a támadás célja a „kalapácsbanda” finanszírozásának elősegítése, „reklámozása”:
A cikk leleplezi a Guntermann és Engel körüli csoport önképét: „támadó orientációjú kiscsoport”, „harcos kiscsoport”, „helyi sportcsoport”.
//sendvid.com/embed/d68ooebq
2019. december 13-14. – Támadás Leon R. ellen Eisenachban
Majdnem két hónappal később meg kell fizetni az első sikertelen eisenachi támadásért. 2019. december 13-án Lina Engel ellop két kalapácsot egy vasboltból, amit a támadáshoz kívánnak felhasználni. Ahelyett, hogy betörnének Leon R. kocsmájába, most közvetlenül a lakása előtt próbálják megtámadni. De ez nagyon rosszul sül el: Leon képzett küzdősportoló, így képes elhárítani az első támadásokat, majd hirtelen elővesz egy kést és egy paprikasprayt. Ekkor Lina Engel kiadja a parancsot a visszavonulásra.
Leon R. három barátja – akik kocsival vitték haza Leont – társuk segítségére próbálnak sietni, azonban a túlerő meghátrálásra kényszeríti őket. A kocsiba visszaülve próbálnak menekülni, azonban az antifák utolérik őket. Fémrudakkal ütik az autót, betörik az ablakokat, és azt kiabálják: "Leonnak abba kellene hagynia ezt a szart, különben legközelebb megöljük." A szirénák zajára a támadók menekülnek, ám Lina Engelt és Lennart Arninget elfogják és letartóztatják. Öt másik menekülőt is elkapnak, közülük hármat őrizetbe vesznek. Johann Guntermann ismét megússza.
A cselekmény része a Lina Engel elleni vádnak, bűnösnek találják a részvétele miatt (az ítélet még nem jogerős).
2020. február 15. – Támadás a drezdai megemlékezés résztvevői ellen a wurzeni vasútállomáson
Az eisenachi kudarc ellenére az erőszak folytatódik. Február 15-én Drezdában megemlékeztek a szövetségesek terrorbombázására (Bombenholocaust). 19 óra 32 perc körül hat résztvevő utazik vissza Wurzenbe egy vonaton – a kocsiban van Lina Engel és Johann Guntermann is, akik a tervezett rajtaütés felderítői. Érkezés után a résztvevők csoportja el akarja hagyni az állomást – és teljesen váratlanul legalább nyolc csuklyás ember támadja meg őket – köztük a vádlott Jannis Röhling és Jonathan Philipp Mohr. A támadók ehhez viperákat és könnygázt használnak. Két embernek sikerül elmenekülnie és sértetlenül megúsznia, de a megtámadottak közül négyen megsérültek, néhányan súlyosan. A sérültek között volt egy 15 éves fiú is. A támadás hasonló a 2019. január 18-án, a dessau-roßlaui vasútállomáson elkövetett támadáshoz.
A cselekmény része a Lina Engel elleni vádnak, bűnösnek találják a részvétele miatt (az ítélet még nem jogerős).
2020. június 8. – tervezett támadás Brian E. ellen Lipcsében
A Lina Engel körüli csoportot, a 2019. december 14-ei eisenachi támadás óta a rendőrség megfigyelés alatt tartotta. Ennek az intézkedésnek köszönhető, hogy a Brian E. kezdő ügyvéd elleni tervezett támadás meghiúsult. A csoport azt tervezte, hogy 2020. június 8-án lesből támad rá, amikor visszatér egy vizsgájáról. A vádlott Jonathan Philipp Mohr előző este utazott Berlinből, hogy felderítse a terepet. A rendőrség tudomást szerez a tervekről, tájékoztatja a potenciális áldozatot és kíséretet biztosított számára. A terroristák ezt időben észrevették, ezért leállítják a támadást. Mindhárom vádlottat elítélték a támadás megtervezéséért. Ez az utolsó bűncselekmény, amellyel a közelmúltban lezárult perben foglalkoztak.
2020. július 10. – Lina Engel első letartóztatása
2020. július 10-én Lina Engelt letartóztatják és őrizetbe veszik. Letartóztatásakor Johann Guntermann személyes iratait lefoglalták. Öt nap letartóztatás után Lina Engelt ismét szabadon engedik. Guntermann viszont most végleg eltűnik.
2020. július 11. – Támadás Drezdában Felix F. ellen
Mindössze egy nappal Lina Engel letartóztatása után megtámadták Guntermann egykori „jobboldali” fogolytársát Drezdában. A DHL futárának álcázva az elkövetők becsöngettek az áldozat ajtaján, majd egy félkilós lakatoskalapáccsal megütötték. Guntermann állítólag azzal fenyegette meg a börtönben, hogy „Te náci, téged is elkapunk”. Egy beismerő levélben ez áll: „Feltételezzük, hogy hangzatos érveinkkel maradandó nyomot hagytunk.” Ezt a támadást eddig nem hozták kapcsolatba Lina Engellel és a Hammerbandéval.
2020. november 5. – Lina Engel második letartóztatása
November 5-én Lina Engelt másodszor tartóztatták le, és sokkal látványosabb módon. A speciális kommandó a lakásában letartóztatta, majd egy helikopterrel Karlsruhéba szállították. Ott a Szövetségi Bíróság egyik bírója elé állították. A közelmúltban, 2023. május 31-én történt ideiglenes szabadlábra helyezésig – a bírósági botrányról beszámoltunk – a chemnitzi börtönben volt őrizetben. Most kezdődik a – kezdetben rendkívül bagatellizáló – média tudósítása. A baloldali szélsőséges közegben ikonként és mártírként stilizálják. A harcos Antifa-csoportok szerte Németországban és Európában követelik szabadon bocsátásukat: #FreeLina. Hans Schlüter-Staats bírónő az elítélése után azonnal végrehajtotta ezt a kérést, miután az ítélet indoklásában „tiszteletre méltó indítékot” igazolt – nevezetesen az állítólagos „jobboldali szélsőségesek” elleni harcot.
2021. március 11. – Paul Rzehaczek (Junge Nationalisten-elnök) megtámadása
Lina Engel őrizetben van, de a támadások sorozata folytatódik. 2021. március 11-én az antifasiszta terrorista banda végrehajtotta az eddigi talán legperverzebb támadását. 5 óra 45 perckor öt rendőrnek álcázott terrorista dörömbölt Paul Rzehaczek, a Junge Nationalisten országos vezetőjének ajtaján, Eilenburgban: „Nyissa ki, rendőrség, házkutatás!”. Paul nem is gyanakodott, nacionalista vezetőként hozzászokott a hatósági vegzáláshoz. Ajtónyitás után leütik. A háromgyermekes apát megkötözik. Az elkövetők kalapácsütésekkel szándékosan szétverik a sértett bokáját, és átkutatják lakását adathordozók és mobiltelefonok után. Mielőtt elhagyják a lakást, könnygázt permeteznek, és klórral leöntik az áldozatot. Ennek célja az esetleges DNS-nyomok elfedése.
A különösen aljas dolog a támadásban: Rzehaczek akkoriban autósiskolai oktatónak készült – ezt tudták az elkövetők is. Az elszenvedett „masszív” és „tartós” sérülések miatt már nem tudta befejezni a képzést. A támadás tehát „példamutatóan beváltja” az önmagát „harcos kiscsoportként” definiáló vörösök célját. 2023. május 25-én – nem sokkal a Lina Engel elleni per vége előtt – Jénában gyanúsítottként letartóztatta a baloldali szélsőséges Dominik K.-t a SEK (speciális kommandó). Egy hátrahagyott zseblámpa és DNS-minták alapján azonosították. A vádak súlyossága ellenére az elfogatóparancsot „megfelelő feltételek” mellett felfüggesztik: K. Dominik így szabadlábon van.
2021. május 28. – Támadás Erfurtban
Nyilvánvalóan a Paul Rzehaczek elleni támadás sikere ihlette ugyanezt a módszert, mindössze két hónappal később egy erfurti „jobboldali focirajongóval” szemben. 2021 májusában a rendőrnek álcázott baloldali szélsőségesek házkutatást színlelnek, megkötözik áldozatukat és eltörik a lábát. Aztán leöntik klórral. Szintén klórral öntik le a férfi élettársát, aki gyermeket vár, a harmadik trimeszterben van. A brutalitás már nem ismer határokat.
2021. január – április – Gyújtogatások és rongálások
Bár a Heimatkurier ezt a támadást se kötötte a Hammerbandéhoz, de valószínűleg a lipcsei és berlini antifához köthetőek a támadások. A merénylők a jobboldal által használt edzőtermekre és koncerttermekre fókuszáltak. Részletesen a Nacionalista Zóna számolt be az eseményekről.
2022. április 22. – Támadás az erfurti Thor Steinar-üzlet ellen
Már majdnem egy éve csend van. Ám 2022. április 22-én a terroristák ismét lecsaptak – ismét Erfurtban. Akárcsak 2019 októberében (Dortmund), a Thor Steinar üzlet a terroristák célpontja. Ezúttal azonban nem „csak” anyagi károk okozásáról van szó. Ehelyett az erőszakos bűnözők a jelenlévő eladónőt, egy fiatal anyát veszik célba. Egy biztonsági kamera dokumentálja a brutális jeleneteket – a Junge Freiheit a következőképpen reprodukálja őket:
A helikopteres felderítés ellenére a négy elkövető el tud menekülni. Nem egyszeri akcióról volt szó: ismeretlen tettesek vajsavat permeteztek egy magdeburgi Thor Steinar-üzletben. Halléban kudarcot vallottak egy zárt ajtónak köszönhetően. Schwerinben egy férfi belülre vajsavat, kívülre bitument szórt. Berlinben és Drezdában megfigyelés van, de nincs támadás. A divatmárka ügyvezető igazgatói – akik már régóta foglalkoznak a szakmával, és hozzászoktak a támadásokhoz – „az erőszak új dimenziójáról” beszélnek. A fiatal anya így emlékszik vissza az erfurti rablásra: „Csak azt mondtam magamban, hogy van gyereked, ezt túl kell élned.”
2023. január 12. – Támadás Erfurtban az „Neue Stärke” két párttagja ellen
Néhány hónapra visszatér a béke – ekkor Erfurt ismét a terroristák célpontjává válik. 2023. január 12-én legalább hat baloldali szélsőséges brutálisan megtámadta az „Neue Stärke Erfurt” párt két tagját. Első alkalommal használnak fejszét gyilkos fegyverként – az egyik áldozat súlyos koponyatörést szenved. A térfigyelő kamera felvételén látható, ahogy az egyik elkövető többször is fejbe veri egy viperával az egyik áldozatot. A dátum kiválasztása nem véletlenszerű? Január 12. évforduló: pontosan nyolc évvel ezelőtt Johann Guntermann megverte egy LEGIDA-felvonulás egyik résztvevőjét – ez az időpont az erőszak és terror kezdetének kezdete.
2023. február 9-12. – Támadássorozat Budapesten
Alig egy hónappal később a csoport először támadt külföldön. Az alkalom a Becsület Napja, Budapesten. A csoport valóságos támadássorozatra használta ki az alkalmat. Összesen öt támadás lesz 2023. február 9. és 12. között. Az első támadás Gazdagréten történt, ahol egy férfit támadtak meg, mert tarsolyt, terepnadrágot és bakancsot viselt. A Becsület Napján egyébként nem is vett részt, csak „rosszkor volt rossz helyen”. Megtámadtak egy német párt, a férfi súlyos fejsérüléseket szenvedett. Megvertek 3 lengyel turistát is, akiket szintén „nácinak” néztek. Az áldozatok között van egy magyar pár is: a nőt többször combon szúrták, a férfi (D. László) arcát szinte felismerhetetlenségig verték. Volt a támadásoknak egy közvetett áldozata is: D. László ismerőse, Péter meghallva a történteket, a kórházba sietett. Annyira felzaklatta magát, hogy szívinfarktust kapott, újra kellett éleszteni.
A magyarországi támadássorozattal a terroristák valóban „nemzetközi áttörést” értek el a médiában. A hatóságok több támadót letartóztattak, köztük egy „magyar” nőt is, Dobos Krisztinát, a Szikra Mozgalom tagját. Anna Christina Mehwaldot néhány nap elteltével bűnügyi felügyelet alá helyezték (elengedték), aki azóta illegalitásba vonult. Dobos Krisztinát később szintén elengedték, de azóta sem neveztek meg új magyarországi gyanúsítottat, holott a támadások első áldozata világosan elmondta, hogy egy „magyar” nő szólította meg a támadás előtt, és arról érdeklődött, hogy részt vesz-e a Becsület Napján.
A magyarországi támadások hatására Németországban is razziáztak a rendőrök: márciusban Jénában és Lipcsében tartottak házkutatásokat, négy szélsőségest letartóztattak.
Lipcse 2019 és Berlin 2020: Események egy lehetséges kapcsolattal
Néhány korábban nem említett támadás még mindig megmagyarázhatatlan, és könnyen összefügghet a „kalapácsbandával”. 2019-ben például egy lipcsei ingatlancég alkalmazottját megtámadták a lakásában, és brutálisan megverték. Az indíték: a cég társasházat épít a divatos Connewitz kerületben, amely a szélsőbaloldal egyik fészke. Érdekes egy 2020-as támadás is egy berlini tüntetésen. Egy csapat csuklyás ember megtámadta a ZDF televízió stábját. Öt ember csonttörést és egyéb sérüléseket szenved. A támadók – akik közül négy ellen azóta vádat emeltek – baloldali szélsőségesek. Összekeverték a ZDF-kameracsapatát az állítólagos „jobboldali szélsőségesekkel”. Nem világos, hogy a bűncselekmény a „kalapácsbandának” tudható-e be. Johannes Domhöver kulcstanú nyilatkozatai mindenesetre azt bizonyítják, hogy Berlinben aktív támogatói és tagi kör van.
A Lina Engel körüli csoport időközben más célokat is mérlegelt, amelyeket később elvetettek. Ezek többek között egy berlin-hellersdorfi oktatót, az eisenachi Flieder Volkshaust és egy lipcsei küzdősportolót érintettek volna.
Ideiglenesen vége?
Ezzel a „Hammerbande” támadássorozata egyelőre véget ért. A következő hetek, hónapok megmutatják, hogy a magyarországi támadás utáni letartóztatások véget vetnek-e a csoport tevékenységének. Mindenesetre tény: Johann Guntermann és más feltételezett elkövetők szökésben vannak, és tovább tevékenykednek, és a baloldali szélsőséges terroristák erőszakos második és harmadik generációjára támaszkodhatnak. Eközben Lina Engel szabad, s hőssé, ikonná vált a szélsőbaloldal számára. A német jogszolgáltatás és a politika a bolsevik bűnözőket védi. Úgy látszik, hogy történelmi tanulmányaink hibásnak bizonyultak: 1990. október 3-án az NSZK csatlakozott az NDK-hoz, nem pedig fordítva.
Ne legyen egy magyar hazafinak sem illúziója: a magyarországi elvtársak pontosan ugyanezt a sorsot szánnák (szánták) nekünk is: eltört végtagok, betört koponyák, megnyomorított életek, tönkretett családok, lerombolt otthonok. Ezekből és a kommunista társadalomból már kapott a nemzet ízelítőt. Nem kérünk belőle még egyszer.
Az Európai Ügyek Bizottsága leszavazta Toroczkai László javaslatát, hogy vegyék tárgysorozatba az Antifa terrorszervezetté nyilvánítását. A kezdeményezést a Fidesz-KDNP bizottsági tagok nem támogatták, dr. Juhász Hajnalka szerint „Magyarországon nincs hivatalos Antifa szervezet.” Hölgyem, terrorcsoportokat nem szoktak hivatalosan bejegyezni! Ajánlom tanulmányozásra Önnek és a „nemzeti keresztény” kormány többi tagjának is a fenti esetek tanulmányozását, ha van idő két akkumulátorgyár építése között.
Ajánlom mindenki figyelmébe a Szent Korona Rádió korábbi közleményét.
[email protected]
KG
(Kuruc.info)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
