A diák- és amatőr színtársulatok seregszemléje idén 58. alkalommal teszi Komárom városát az színjátszás szerelmeseinek erődjévé. Ha a koronavírus nem rondít bele, akkor idén már hatalmas ünnepségsorozat keretén belül ünnepelnénk a hatvanadik évfordulót, így majd két év múlva tesszük ezt.
Bajkai Csengel Mónika, a rendezvény főszervezője azonban idén annak is örül, hogy a Jókai Napok a pandémia után főnixmadárként éledt újjá poraiból és a tavaly benevezett csoportok számának duplája vesz részt idén a Jókai Napokon. Elmondása szerint a színjátszás a közösségteremtés legősibb formája, nekünk, felvidéki magyaroknak pedig a megmaradásunk egyik kulcsa.
Busánszky Máté a Galántai Kodály Zoltán Gimnázium tanulója, akik a tegnapi nap adták elő a Semmi sem az, ami című előadásukat, már a zsűri kritikáját is meghallgatták, ami az állásfoglalást hiányolta. Máté egyike azon tanulóknak, aki a Jókai Napok mellett a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny országos döntőjén is megméretteti magát. Így, hogy idén a két rendezvény fedi egymást, kihívás elé állítja a tanulókat, de találtak megoldást arra, hogy mindkét helyen ott legyenek.
Hizsnyan Géza, a zsűri elnöke elmondta, milyen szempontok alapján értékelik az előadott darabokat. Úgy véli, mint minden művészet, az amatőr színjátszás is megerősítésre szorul, ezért mindenkit arra biztat, hogy próbálja ki a színjátszást.
Kantár Máté és Pollák Zsófia a Marianum Gimnázium Meg+ színjátszócsoportját erősítik, akik idén egy rendhagyó előadással készültek. Az egyik komáromi erőd szolgál előadásuk színteréül, hogy a király halála utáni örökösödési kérdésbe bepillantást engedjenek a nézőknek.
Gyetván Attila a komáromi GIMISz Diákszínpad tagja, akit közvetlenül az előadásuk után csíptünk el, hogy elmondja, milyen érzések vannak a csapatban és mennyire elégedettek a teljesítményükkel és a közönség reakciójával.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
