Sokan az 52 éves, pénzügyi végzettségű jogász Soros Jonatánt gondolták egyértelmű utódnak, ám ő hiába stabilizálta néhány éve a Soros-birodalom fedezeti alapját, egy összezördülés és szemléletváltás miatt, úgy tűnik, kiesett a kegyeltek sorából.
A magyar dollármilliárdos és fia – sputniknews
Miután decemberben átvette a 25 milliárd dollár értékű Soros-birodalom irányítását, Alexander Soros, vagyis Soros György 37 éves fia most egy interjút adott a The Wall Street Journal amerikai napilapnak, betekintést engedve a jövőbeli elképzeléseibe. Eszerint minden megy tovább ugyanúgy, csak még radikálisabban és hangosabban.
Mint fogalmazott: a célja apja liberális célkitűzéseinek bővítése, ám noha hasonlóan gondolkodnak, ő szeretne más ügyeket is felkarolni, mint a szavazati és abortuszjog, valamint a nemek közötti egyenlőség.
Tervei szerint a családi vagyont továbbra is arra használná, hogy baloldali amerikai politikusokat támogasson.
Egyesek kételkedtek abban, hogy a most 92 éves Soros György valaha is átadja birodalma vezető szerepét, amíg él. Ráadásul egy interjúban azt mondta: „Elvi okokból nem akartam, hogy az alapítványt valamelyik gyermekem vegye át. Úgy gondoltam, hogy olyasvalakinek kell irányítania, aki a legalkalmasabb rá.” Ám most már úgy fogalmazott, hogy fiatalabb fia kiérdemelte a helyet.
Sokan az 52 éves, pénzügyi végzettségű jogász Soros Jonatánt gondolták egyértelmű utódnak, ám ő hiába stabilizálta néhány éve a Soros-birodalom fedezeti alapját, egy összezördülés és szemléletváltás miatt, úgy tűnik, kiesett a kegyeltek sorából.
A Soros-birodalom a Nyílt Társadalom Alapítványán keresztül évi mintegy 1,5 milliárd dollárt irányít különböző támogatásokra, kutatásokra, egyetemeknek és emberi jogi célokra – ám ez az ő értelmezésük szerint olyan liberális elemeket is tartalmaz, mint a melegházasság és az LMBTQ-közösség igényeinek hirdetése. A Soros-féle Democracy PAC nevű szervezet olyan amerikai kerületi ügyészek és bűnüldöző tisztviselők választási kampányát támogatja, akik a bebörtönzési arányok és a faji előítéletek csökkentésére törekszenek.
A fiatalabb Soros nem rejtette véka alá az interjúban, hogy jobban érdekli a politika, mint az apját, és elmondta, hogy a közelmúltban találkozott a Biden-adminisztráció tisztviselőivel, Chuck Schumer demokrata szenátusi többségi vezetővel, valamint államfőkkel is, köztük Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnökkel és Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel.
Mint fogalmazott, mindezt azért, hogy a családi alapítványhoz kapcsolódó ügyek mellett érveljen – más szóval a céljaik szerint alakítsák a döntéshozók döntéseit.
Mint elmondta, aggasztja annak az esélye, hogy Donald Trump korábbi republikánus elnök visszatérhet a Fehér Házba, ezért arra is tett utalást a Wall Street Journalnek, hogy a 2024-es amerikai elnökválasztás során a Soros-pénzre továbbra is számíthatnak a demokraták.
Soros György az 1970-es és 80-as években fedezeti alapkezelőként építette fel vagyonát, spekulálva a gazdasági és politikai változásokra. Egyik legismertebb fogadása, a brit font 1992-es bedöntése volt, amely több mint egymilliárd dollár nyereséget hozott számára, míg nehézségeket a brit adófizetőknek. Amikor az ügy erkölcsi hátteréről kérdezték, közölte: „Azért csinálom, hogy pénzt keressek, nem tudok és nem is akarok foglalkozni a tetteim társadalmi következményeivel.”
Később, 2008-ban a magyar OTP-bankot nagy shortolásával (vagyis a részvények csökkenésére való fogadással és egy későbbi vásárlásának az ígéretével) pedig 675 ezer dollárt keresett. Az ügylethez kapcsolódva a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt felügyeleti eljárás is indult, és akkor a Soros Fund Management LLC-t 489 millió forint felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF).
A CBS-nek adott 1988-as interjújában, amikor Soros Györgyöt arról kérdezték, hogy nehezére esett-e segédkezni a magyarországi zsidók tulajdonának elkobzásában, úgy fogalmazott: egyáltalán nem, és nem érez bűntudatot. Az interjúban elhangzott, hogy nem vallásos, és szerinte Istent csak az ember teremtette.
Soros György Ukrajnában is felbukkant, 2015-ben Petro Porosenko államfővel is tárgyalt, sőt a Nemzetközi Reneszánsz Alapítványán keresztül a forradalomba torkollott majdani eseményekben is részt vett. Sőt egy interjúban azt is elmondta, hogy a tüntetőknek anyagi támogatást nyújtott. Nemrégiben pedig egy véleménycikkében arról értekezett, hogy nem számítanak az ukrán veszteségek, a háborút folytatni kell, a konfliktus vége pedig gyógyír lesz mindezekre.
A magyar származású üzletember a migránsok Amerikába való szervezésében is segédkezik, Ron Kovach, a Szövetség az Amerikai Bevándorlási Reformért (FAIR) sajtószóvivője egy interjúban arról beszélt: „Soros és árnyékszervezetei kéz a kézben dolgoztak a Biden-adminisztrációval, amióta Biden hivatalba lépett, hogy ne csak megvédjék a bevándorlókat, hanem még több illegális bevándorlót bátorítsanak arra, hogy az Egyesült Államokba érkezzen.”
Ám a fiatalabb Soros is fel-fel bukkant már konfliktusövezetekben. Nemrégiben a Magyar Nemzet is beszámolt arról, hogy Alexander Soros Edi Rama albán miniszterelnök találkozott nem sokkal azelőtt, hogy kitört volna a konfliktus Koszovóban a koszovói szerbek és a NATO KFOR-missziójának katonái között.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
