Ma van a Sette Giugno, azaz a Június Hetedike – vagyis Málta (egyik) nemzeti ünnepe. Ma is magyar témával foglalkozunk, csak ezúttal Málta ürügyén. Aki emlékszik rá, régen a mentőautók jelképe a vöröskereszt volt, meg (ha éppen szolgálatban volt) a tetején egy piros zászló, az úgynevezett esetzászló. Időközben mindkettő nyomtalanul eltűnt, s a mai mentők oldalán máltai keresztet láthatunk. A kérdés magától adódik: hová tűnt a piros esetzászló és a vöröskereszt, s van-e köze Máltának a máltai kereszthez?
Ma van a Sette Giugno, azaz a Június Hetedike – vagyis Málta (egyik) nemzeti ünnepe. Ma is magyar témával foglalkozunk, csak ezúttal Málta ürügyén. Aki emlékszik rá, régen a mentőautók jelképe a vöröskereszt volt, meg (ha éppen szolgálatban volt) a tetején egy piros zászló, az úgynevezett esetzászló. Időközben mindkettő nyomtalanul eltűnt, s a mai mentők oldalán máltai keresztet láthatunk. A kérdés magától adódik: hová tűnt a piros esetzászló és a vöröskereszt, s van-e köze Máltának a máltai kereszthez?
Kezdjük az esetzászlóval. Pontosan ugyan nem sikerült kideríteni, de gyanítható, hogy a rohamkocsikon e jelzésnek katonai hagyományai lehettek: rögtön láthatta mindenki, barát és ellenség egyaránt, hogy sebesültet szállítanak, nem illő hát megtámadni. A zászló eltűnése praktikus okokra vezethető vissza: ma már nincs jelentősége – a nagy forgalomban a kutya sem veszi észre, feltűnéskeltésnek ott van a kocsi rikító színe meg a villogó és persze a sziréna. A vöröskereszt jelképként logikusnak látszik, hisz ez 1863 óta ez utal a humanitárius mozgalomra, a segítségre.
Maga a vörös kereszt voltaképpen a svájci zászló – piros alapon fehér kereszt – inverze (fordítottja), így jelezve, hogy a mozgalmat svájci állampolgárságú emberek kezdeményezték. (Néhány éve a Vöröskereszt a jelképet levédette, így ma már nem is szabadna használni csak akkor, ha svájci székhelyű központ külön engedélyezi.)
Az 1954. március 29-én indított rohamkocsi-szolgálat első típusai a keletnémet IFA Phänomen, az amerikai International, IFA Garant volt. A szabadságharc leverését követően, 1957-ben a Nemzetközi Vöröskereszt adományaként érkezett 2 db Dodge Job Rated és 1 db Opel Blitz gépkocsikkal sikerült modernizálni a roham járműparkot. Az 1953-ban gyártott, 6 hengeres, benzinüzemű, 3,2 tonnás 3800 köbcentiméteres, 92 LE-s, 3 sebességes gépkocsik a Mentőszolgálat országszerte csodált darabjai lettek. A korábban 4 hordággyal felszerelt, eredetileg betegszállításra használt járművek betegterét a Mentőszolgálat munkatársai házilag alakították át, így váltak alkalmassá mentőfeladatok ellátására. A két Dodge végső átalakítása 1959-ben történt. Az egyik jármű karambolját követően Orovecz Béla főigazgató, Rados Endre főmérnök és Felkai Tamás főorvos tervei alapján valósult meg új betegterük, mintául az 1957-ben indított kölni rohamkocsi szolgált. Az átalakítás kitűnően sikerült, az egyikbe billenős hordágybölcsős, a másikba hidraulikás hordágyat szereltek, a vezetőfülke háta mögött kiépített polcos, fiókos szekrényben még porcelán kézmosó is helyet kapott. Figyelemre méltó, hogy a fenti kocsin látható az esetzászló, de nincs rajta sem vörös-, sem máltai kereszt…
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat fokozatosan épült be a hazai egészségügyi rendszerbe, különös tekintettel arra, hogy mentőszolgálatot is fenntart. Ez eredetileg 1991 márciusában a Magyar Máltai Lovagok Szövetsége és az Országos Mentőszolgálat együttműködésével alakult egy autóval. Aztán a következő évben a Csilla von Boeselager által adományozott három rohamkocsival a Szeretetszolgálat is megkezdte a mentést, majd 1993 októberében a két szolgálat egyesült és létrejött a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálata, mint nonprofit egészségügyi szervezet. Az Országos Mentőszolgálat riasztási rendjébe kapcsolódva működik, rohamkocsi szolgálata a kezdetektől van, betegszállítást 1996-tól vállal. (2001 szeptemberétől orvos nélküli esetkocsit is fenntart.) Nos, ezeken az autókon láthatjuk a máltai keresztet, s csak csendben jelezzük, hogy ez nem Málta jelképe. Olyannyira nem, hogy Málta zászlaján nem is ez, hanem egy György-kereszt látható.
Málta és a nevéhez kötődö szeretetszolgálat között nem kell feltétlenül szoros összefüggést keresni. A Johanniták (vagy Jeruzsálemi, Rodoszi és Máltai Szent János Szuverén Ispotályos Rend, Szent János Rend, Máltai Lovagrend és Máltai Lovagok) egy keresztény szervezet, egyházi lovagrend, amely amalfi ispotályként kezdte működését Jeruzsálemben 1080 körül, hogy a szegény, beteg és sebesült keresztes lovagokat ápolja, gyógyítsa. Miután az első keresztes hadjárat megindult, vallási-katonai renddé alakult, saját regulával. Azt követően, hogy az iszlám erők visszafoglalták a Szentföldet, a rend Rodosz szigetére került, majd később Máltára – valójában ez az összekötő kapocs.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat magyar katolikus jótékonysági hálózat, kiemelkedően közhasznú szervezet, amelynek küldetése “a hit védelme és a szegények szolgálata” (latin jelmondatuk szerint “tuitio fidei et obsequium pauperum”). A Magyar Máltai Szeretetszolgálat a Szuverén Máltai Lovagrend nemzetközi családjának tagja, lovagrendi felügyeletét a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének ispotályosa látja el. A szervezet itthon és a térség nagy politikai viharai közepette külföldön is segítette a rászorulókat az 1980-as évek vége óta. Jelképe a nyolcágú máltai kereszt. Területi szervezetei 2-3 megyényi régiót fognak át – munkáját a régió kormányzataival és társadalmi szervezeteivel partnerségben végzi.
Hunhír.info
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
