2005. december 6-án igazi különlegesség került kalapács alá az idén 250 éves BÁV ékszeraukcióján: Batthyány Lajos arany zsebórája.
„Az 1840-es évek elején forgalmazott, a liverpooli Roskell cégtől származó, tizennyolc karátos arannyal bevont tokban lévő, ma is működő svájci óra önmagában is kvalitásos darab” – nyilatkozta akkor az MTI-nek Dembitzné Szalóki Magdolna igazságügyi szakértő, a BÁV Rt. aukciósházának becsüse. Különösen értékessé viszont az tette az órát, hogy a tok alatti hátsó lapra vésett míves betűk tanúsága szerint „1849 évi Octob. 6-ig Gróf Battyány Lajos tulajdona” volt.
Azt nem sikerült ugyan kideríteni, hogy mikor és ki vésette bele – egyébként a mártírhalált halt miniszterelnök nevét kis hibával, h betű nélkül írva – a feliratot, de a történészek-muzeológusok is Batthyányénak tekintik az órát. Tíz évvel korábban ugyanis, amikor először bukkant fel a műtárgypiacon, védetté nyilvánították – annak ellenére, hogy megdönthetetlen bizonyítékot, például hagyatéki leltárt, nem sikerült fellelni.
„1995-ben egy idősebb hölgy vitte be az aranyórát a BÁV-hoz, és maga is meglepődött, amikor felfedeztem rajta a feliratot” – emlékezett vissza Dembitzné Szalóki Magdolna, aki valószínűleg hosszú évtizedek óta az első volt, aki meglátta a vésetet. A kikiáltási ár akkor 50 ezer forint volt. A Nemzeti Múzeum is szeretett volna hozzájutni a Batthyány-zsebórához, de nem tudott versenyre kelni a végül nyertes licitálóval, aki 300 ezer forintot fizetett érte.
A BÁV aukcióin sűrűn bukkannak fel különböző stílusú és kialakítású órák (illusztráció)
Radnóti Klára, a Magyar Nemzeti Múzeum főmuzeológusa a 2005-ös árverés előtt azt mondta, hogy a múzeum szeretné megszerezni a valódi Batthyány-ereklyének tekintett aranyórát – már csak azért is, mert a következő évben emlékeztünk meg az első felelős magyar kormány miniszterelnöke születésének 200. évfordulójáról.
A korabeli újságok, például a Napi Gazdaság is beszámoltak a különleges óráról
A múzeumnak, mint állami, költségvetési szervnek azonban korlátozottak voltak az anyagi lehetőségei. Bár elővásárlási joga is volt, vagyis leütési áron akkor is megvehette volna a védett tárgyat, ha más licitjénél koppant hármat a kalapács, a korabeli beszámolókban nincs nyoma annak, hogy ezzel végül éltek volna. 2005-ben az ezúttal 70 ezer forintról induló licit végül 750 ezer forintnál állt meg, de a sikeres licitáló személye névtelen maradt.
A BÁV aukcióin rendszeresen bukkannak fel történelmi jelentőségű tárgyak: nemrég a Tisza család hagyatékából származó nyolcdarabos étkészlet került kalapács alá, de az érdeklődők licitálhattak már a Rhédey család adománylevelére is. Így aztán a magyar történelmi ereklyék iránt érdeklődők jól teszik, ha figyelemmel követik a BÁV árveréseit, mert bármelyiken megjelenhet egy újabb páratlan ritkaság.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
