Több ponton módosult a római katolikus szentmise hívők által megszokott rendje. A liturgikus szövegeket érintő változás célja, hogy a szentmisén elhangzó magyar szövegek jobban idomuljanak az eredeti latin szövegekhez.
A hétvégén, pünkösd vasárnap jelentették be és vezették be a magyar katolikus egyházban a szentmise rendjének kisebb változásait – számolt be róla a mandiner. Ahogy azt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia hivatalos lapja, a Magyar Kurír megírta: az MKPK 2022-es téli rendes ülésén hozott döntése alapján
Magyarország valamennyi egyházmegyéjében 2023 pünkösdjétől vezetik be hivatalosan a Római misekönyv új magyar nyelvű kiadását.
Mint írják, az elmúlt három évtizedben többeket boldoggá, illetve szentté avattak, így bővült a kiadás. Ráadásul a Kárpát-medencében élő magyarság körében ünnepelt szentekhez, boldogokhoz kapcsolódó szövegek is a kiadványba kerültek. A misekönyv használatához hozzájárultak a környező országok püspöki konferenciái is. Kifejtik azt, is, hogy most az eredeti latin kiadáshoz igazodik a misekönyv magyar szövege, azaz pontosították a fordításokat. A közgyónás is jobban követi majd a latin eredetit, így „Kérem ezért a boldogságos mindenkor Szűz Máriát” lesz az imádság szövege, azaz kimarad a szeplőtelen jelző, mivel az a latin eredetiben nem szerepel.
A miséző felhívása három helyen változik – írja a portál.
Az Eucharisztia liturgiájában ez fog felhangozni: „Imádkozzatok testvéreim, hogy az én áldozatom és a tiétek kedves legyen a mindenható Atyaisten előtt.” A szentáldozás szertartása további két helyen módosul: a békefelhívásban ezentúl a következőt mondja a pap: „Engesztelődjetek ki szívből egymással!” (ahelyett, hogy „Köszöntsétek egymást a béke jelével!”, illetve: „Íme, az Isten Báránya, íme, aki elveszi a világ bűneit. Boldogok, akik meghívást kaptak a Bárány lakomájára.” (Ahelyett, hogy „Boldogok, akiket meghív asztalához Jézus, az Isten Báránya.”)
A nagyböjti szentidőben vasárnaponként kötelező, míg hétköznapokban választható egy záró áldó könyörgés a népért.
A római misekönyv szerint a liturgia nyelve alapvetően a latin, azonban a pap dönthet úgy, hogy népnyelven misézik – emlékeztetett a Mandiner.
Emellett pedig a szertartást a misekönyv feltételezése szerint kelet felé, a híveknek „háttal” végzik, de engedélyezve van a nép felé fordulva való misézés.
Veres András győri püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a Magyar Kurírnak 2022 februárjában azt nyilatkozta:
„Nagyon fontos volt számunkra, hogy a határon túli püspökök kérését is figyelembe vegyük, és a területükön élt magyar boldogokat, az emléknapjaikat is belevegyük a misekönyvbe. Bele is dolgoztuk őket. A kongregáció több ellenvetést is tett ezzel kapcsolatban, de hosszú tárgyalások során sikerült elérni, hogy végül megértették, ez egy magyar nyelvű misekönyv, és a határainkon túl is jelentős számú magyarság él. Szeretnénk, hogy a misekönyvünk az összmagyarságnak szóljon, és ez az elv érvényesülhessen nálunk is, ugyanúgy, ahogyan a német vagy az angol misekönyv esetében.”
A folyamat még XVI. Benedek pápa alatt kezdődött el, aki a pontos latin fordítások híve volt. Ő cserélte ki a mindenkiért szót sokakért-ra is a római rítusú szentmise szövegében.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
