A műholdas jeladója alapján a legnagyobb elért magassága 8795 méter volt. Ha ez az adat a későbbiek során megerősítést nyer, akkor elmondható lesz, hogy Suhajda Szilárd az első magyar mászó, aki pótlólagos oxigén nélkül ilyen magasságba jutott.
A magyar hegymászó hős – facebook/Suhajda Szilárd
Szívszorító dráma zajlott le szombaton a Mount Everesten. Az eltűnt magyar hegymászót, Suhajda Szilárdot kereső nepáli mentőcsoport azt jelentette, hogy fel kell adniuk a keresést, mert reménytelen megtalálni a magyart. Ezzel a földi keresés szakasza lezárult, borzalmas véget ért Suhajda és családja számára az expedíció.
Szerda óta egész Magyarország Suhajda Szilárdért izgult, aggódott, sőt a nemzetközi hegymászó társadalom is a magyar hegymászóról érkező híreket figyelte. Röviden összefoglaljuk előbb az elmúlt napok történéseit.
A Kyocera Everest Expedíció 2023 keretében Suhajda Szilárd azt tűzte ki célul, hogy pótlólagos oxigén használata és magashegyi teherhordók alkalmazása nélkül ér fel a Mount Everestre. A csúcsmászó a tervek szerint vasárnap elérte a 6400 méteren lévő 2-es tábort, majd hétfőn a 7200 méteren lévő 3-as táborban éjszakázott. Innen kedden kora hajnalban mászott fel a 7950 méteren lévő 4-es táborba, ahol felállította egyszemélyes sátrát.
A csúcsra kedd este, nepáli idő szerint 21:05-kor indult el, tökéletes időjárási körülmények között. A hegymászó GPS nyomkövetője a beállított tízperces intervallumok helyett azonban csak szórványosan küldött jeleket, esetenként akár négy órán át nem érkezett friss pozíciómeghatározás.
Műholdas telefonján viszont kétszer is bejelentkezett. Először nepáli idő szerint szerdán reggel 8 órakor, az úgynevezett Balcony tetejéről, 8450 méterről hívta a háttércsapatot. Lassan, de stabilan haladt. Másodszor a Déli-csúcs lábától, 8630 méterről telefonált, nepáli idő szerint szerdán 13:30-kor. Itt elmondta, hogy fizikailag jól van, de a mászás nehéz, és hogy elég késő van. Ugyanakkor határozottan teljesíthetőnek tartotta a csúcs elérését és a 4-es táborba történő biztonságos visszatérést.
Hangkapcsolat ezután már nem jött létre a mászóval – írták.
A műholdas jeladója alapján a legnagyobb elért magassága 8795 méter volt. Amennyiben ez az adat a későbbiek során megerősítést nyer, akkor elmondható lesz, hogy
Suhajda Szilárd az első magyar mászó, aki pótlólagos oxigén nélkül ilyen magasságba jutott.
Suhajda Szilárd, háta mögött a Mount Everest 8848 méteres csúcsával – fb/SUHAJDA SZILÁRD
Négy órával később a nyomkövetője 8720 méterről küldött jelet. Az eltelt időből és a magasságból nem lehetett egyértelmű következtetést levonni haladásáról.
A legközelebbi jel azonban két órával később, nepáli idő szerint 19:30-kor, még magasabbról, 8795 méterről érkezett.
Ez a Hillary-lépcső magassága. A csúcs innen mindössze 53 méter szintkülönbségre, a mászó addigi mozgása alapján körülbelül másfél órányi mászásra van. Ez volt az utolsó lokáció, a jeladó több pozíciót nem küldött.
A műholdas jeladója alapján a legnagyobb elért magassága 8795 méter volt. Amennyiben ez az adat a későbbiek során megerősítést nyer, akkor elmondható lesz, hogy
Suhajda Szilárd az első magyar mászó, aki pótlólagos oxigén nélkül ilyen magasságba jutott.
A tájékoztatás szerint a magyar háttércsapat – akik azóta megfeszített erőkkel dolgoztak a hegymászó felkutatásán és támogatásának megszervezésén –
csütörtök reggel értesült róla, hogy Suhajda Szilárd körülbelül 8780 méteren, a Hillary-lépcső aljában van.
Az őt észlelő csapat elmondta: ruházata alapján egyértelműen beazonosítható volt. Amikor elhaladtak mellette, életjeleket mutatott, de fagyási sérülések nyomai és a magashegyi agyödéma jelei látszottak rajta.
Felmerül a kérdés, hogy a lefelé ereszkedő csapat miért nem segített a bajba jutott magyar mászón. A magashegyek, és különösen a 8000-esek világa más szabályok szerint működik, az Everest pedig talán még ezen a csoporton belül is egy külön világ. A Suhajdát észlelő csapat serpákból és kereskedelmi mászókból (ún. kliensekből, azaz ügyfelekből) állt. A kliensek túlnyomó részben az átlagosnál valamivel jobb fizikummal, de többnyire minimális, vagy éppen semmilyen hegymászó tapasztalattal nem bíró „civilek”.
A serpa ilyenkor csak a klienséért felel, hiszen rajta múlik a fizető ügyfél élete.
Az elmondottak alapján Suhajda nem a rögzített kötelek mentén kialakított nyomvonal mellett, hanem attól távolabb feküdt egy sziklán, a megközelítése az adott körülmények között nem csupán lehetetlen, de életveszélyes is volt. A csoport rögzítette, hol látta a magyar mászót, majd folytatta útját lefelé az elgyötört amatőröket segítve.
A háttércsapat az esti órákban megállapodott a Suhajda Szilárd alaptábori hátterét biztosító nepáli ügynökséggel abban, hogy csütörtök reggel megkísérelnek helikopterrel felrepülni olyan magasságba, ahonnan láthatják a magyar mászót. Ezzel egy időben három serpát elindítanak, akik optimális esetben már csütörtökön, a késői órákban felérhetnek hozzá.
A realitást nézve már nagyon kis esélye van annak, hogy Szilárdot életben találják abban a magasságban, azonban én teljes mértékig bízom Szilárdban és hiszek a csodákban – mondta már csütörtökön este Legindi Tímea, az expedíció kommunikációs munkatársa, Suhajda Szilárd felesége.
A kutatócsapat ettől függetlenül természetesen elindult. A háromfős csapatot a serpák között is világklasszisnak számító mászók alkották. A serpa egy nepáli népcsoport elnevezése, akik miután 5000 méteres magasságban élik a mindennapjaikat, tökéletesen alkalmazkodtak a magas hegyekhez, szervezetük sokkal jobban tolerálja az oxigénhiányt. Emellett páratlan hely- és hegyismerettel bírnak, ők adják az Everesten (és más nepáli 8000-eseken) az alaptábori szolgáltatást, segítik a klienseket, és azokat a profi mászókat, akik teherhordó segítségét veszik igénybe egy-egy expedícióhoz. Suhajda csak az 5400 méteren lévő alaptáborban vette igénybe a serpák nyújtotta szolgáltatást, minden másról maga gondoskodott.
A serpák 6400 méterig helikopterrel mentek fel, az ott lévő kettes táborból hét óra alatt elérték a 7950 méteren lévő négyes tábort.
Ez az út egy átlagos mászónak két napra elosztva ennek az időnek a háromszorosa.
Itt egy negyedik serpa és egy segítő várta őket sátorban. Rövid pihenőt követően, a szél csitulása után, mindössze két órával felérkezésük után, nepáli idő szerint 19:15-kor a háromfős csapat elindult a Hillary-lépcső irányába. Egész éjjel másztak, a megadott helyen azonban nem találták Suhajda Szilárdot,
ezért elkezdték átkutatni a területet a csúcsig, majd vissza a Hillary-lépcsőhöz. A Hillary-lépcső környékét tüzetesen átvizsgálták, minden lehetséges esésvonalat az úttól jobbra és balra, a nepáli és a tibeti oldalon is, ameddig csak le tudtak ereszkedni a rögzített kötelektől.
Ezután a lépcső alatti, 8750 méternél lévő Déli-csúcsig vezető szakaszt és annak belátható környékét vizsgálták át, de nem találták meg a hegymászót. Ekkor a háttércsapattal történt egyeztetést követően közösen úgy döntöttek, hogy a keresést berekesztik.
Azt, hogy a serpák mindent megtettek Suhajda Szilárd megtalálásáért, senki nem vonhatja kétségbe. Ha valakik, ők biztosan megtalálták volna, ha a mondott helyen van.
Azonban a serpák bármilyen jó (sőt, szuper) hegymászók, a rögzített kötelektől ők sem távolodhatnak el akármeddig, pláne nem kapcsolódhatnak le róla, hiszen akkor könnyen kicsúszhatnak, azaz lezuhanhatnak a több száz méter mély szakadékok egyikébe. Ezt a kockázatot senki nem várhatja el egy mentőcsapattól, különösen akkor, ha a keresésre megadott helynél jóval nagyobb területet átvizsgálva sem találták meg a mászót.
Ugyanezt erősítette meg Pintér László hegymászó, Suhajda Szilárd magyarországi kommunikációs csapatának egyik tagja a Sportrádió Hazafutás című műsorában.
Fontos tudni, hogy ez nem az Alpok, itt nincs hegyimentő szolgálat, mindenki a saját életéért felel. Ha útközben bajban lévő mászót találnak, felmérik, hogy van-e lehetőség segíteni. Erre csak akkor van lehetőség, ha a bajba jutott mászó járóképes. Ha nem az, akkor tízből tízen ott hagyják. Ez kegyetlenül hangzik, de ezen a terepen egy rossz lépés a halált jelentheti.
És ugyancsak fontos, hogy nem egy csapat, hanem egy serpa látta meg, aki egy nagyon rossz állapotban lévő 60 éves kínai hölgyet kellett, hogy életben tartson és levigyen a hegyről.”
Suhajda Szilárd hegymászókörökben rendkívül felkészült és szívós mászónak számított, de 72 órát a halálzónában oxigén nélkül nem lehet túlélni. Ezzel a mászók és a keresőcsapat is tisztában van, ezért zárták le a további kutatást.
Ma azért még egy utolsó helikopteres repülést végeznek a hegy kettes tábora feletti oldalának átkutatására, hátha legalább a testet megtalálják. Ha nem, akkor Erőss Zsolthoz hasonlóan Suhajda Szilárd is örökre a Himalája egyik nyolcezresén marad.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
