Lengyel külügyminiszter-helyettes: problémakeltés helyett Kijev támogatására kell összpontosítani a lengyel-ukrán kapcsolatokban Mészáros Richárd2023. 05. 21., v – 10:45
Problémakeltés helyett Kijev támogatására kell összpontosítani a lengyel-ukrán kapcsolatokban – jelentette ki Piotr Wawrzyk lengyel külügyminiszter-helyettes vasárnap, kommentálva a tárca szóvivője és a varsói ukrán nagykövet között előző nap lezajlott, a két ország történelmi viszonyát érintő szóváltást.
Wawrzyk a wpolityce.pl lengyel konzervatív hírportálnak nyilatkozott a témáról. A kétoldalú kapcsolatokban „nem kell most mindenáron problémákat keresni (…), fókuszáljunk inkább Ukrajna támogatására” – fogalmazott Wawrzyk, hozzátéve: az ilyen problémakeltés most „senkinek sem kedvez, kivéve Oroszországot”.
Szombaton Lukasz Jasina, a varsói külügyminisztérium szóvivője az onet.pl német tulajdonú lengyelországi hírportálnak adott interjúban a lengyel-ukrán történelmi kapcsolatok egyik nehéz fejezetéről, a Lengyelország által népirtásnak minősített 1943-as volhíniai mészárlás közeledő 80. évfordulójáról nyilatkozott.
A szóvivő leszögezte: az ukrán fél eddig nem kért bocsánatot a tragédiáért. „Ez még mindig nem a legfontosabb dolog az ukránok számára, még mindig túl kevéssé értik” – jelentette ki Jasina. Hozzáfűzve: bízik benne, hogy a vérengzés 80. évfordulója változást hoz e tekintetben. A szóvivő úgy ítélte meg: Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek bocsánatot kellene kérnie az évforduló alkalmából.
Jasina szavaira szombaton Vaszil Zvarics, Ukrajna varsói nagykövete reagált a Twitteren. Elfogadhatatlannak és szerencsétlennek nevezte azt, hogy az ukrán elnöknek, illetve Ukrajnának „akármilyen módon próbálják meg előírni, mit tegyen a közös jövő érdekében”. Zvarics „kiegyensúlyozott” nyilatkozatokra szólított fel, „különösen az emberirtó orosz agresszió nehéz valósága közepette”.
Vasárnap reggel azonban a nagykövet törölte a bejegyzést, egy újban pedig megírta: szombaton közvetlenül arra reagált, hogy Jasina „egyenes utasítást adott, mint tegyen (Zelenszkij) elnök”. „A kommunikáció ilyen módját helytelennek tartjuk” – fűzte hozzá Zvarics. Hangsúlyozta: „Készen állunk a párbeszédre, a történelmi ügyeket érintő együttműködésre, értjük ennek jelenőségét, tiszteljük az áldozatok emlékezetét. Együtt erősebbek vagyunk”.
Nyolcvan éve, 1943. július 11-én a mai nyugat-ukrajnai Volhínia, lengyelül Voliny területén fekvő mintegy 150 községben az egykori Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) és az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) mintegy 8 ezer lengyelt gyilkolt meg, ezzel tetőzött az ugyanazon év elején elindított, a térségben élő lengyelek ellen irányuló erőszakhullám, amely Volhíniában és az egykori Kelet-Galíciában összesen mintegy 100 ezer áldozatot követelt.
Varsó népirtásnak minősíti a történteket, az ukrán történészek viszont a második világháborús lengyel-ukrán fegyveres konfliktus következményének tekintik azt, és közös, arányos felelősségről beszélnek.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
