A nyelvhasználat ne arról szóljon, hogy ki az erősebb Száz Ildikó2023. 05. 21., v – 07:13 Érsekújvár |
Követendő példákra, de máig megoldatlan problémákra is rámutattak a Közös ország elnevezésű fórum résztvevői, akik elsősorban a regionális fejlesztésről és a kisebbségekről fejtették ki véleményüket. A két egymást követő panelbeszélgetést a Castle Café kávézóban tartották, az est házigazdája Ravasz Ábel, a Bél Mátyás Intézet igazgatója volt.
„Olyan személyeket hívtunk meg, akik sikeresek, és úgy érezzük, van mondanivalójuk a nyilvánosság számára. Egy hete hasonló vitafórumot tartottunk Rozsnyón. A beszélgetések sorozatából elemzések készülnek, amelyeket eljuttatunk a hivatalnokkormányhoz is” – hangsúlyozta Ravasz Ábel.
Hatékonyabb együttműködés
A vita első részében Peter Straňák, Nyitraszőlős polgármestere, Anton Marcinčin volt kormánybiztos, a Régiófejlesztés most kezdeményezés képviselője és Klára Orgovánová klinikai pszichológus, a Roma Intézet vezetője fejtette ki véleményét. Straňák rámutatott arra, hogy a kisebb községek számára jelentős kiadást jelent egy-egy projekt kidolgozása. Klára Orgovánová elmondta, hat éven át dolgozott azon, hogy a romák lakta községeknek egy nemzetközi program keretében ingyenes asszisztenciát nyújtsanak a régiófejlesztési pályázatokhoz. Amikor Szlovákia belépett az EU-ba, az egyik lényeges kritérium a roma kérdés megoldása volt. Akadtak projektek, amelyeket szlovákiai viszonylatban nem tudtak megvalósíthatni. Hogyan építsenek ki szennyvízcsatorna-hálózatot egy községben, ha az ott élőknek nincsenek házaknak nevezhető lakhelyeik? A projektek egy része az infrastruktúra fejlesztését célozta meg. A fórumon elhangzott, hogy a jelenlegi programozási időszakban 900 millió euró van elkülönítve a roma közösségek számára, de félő, hogy nem lesz elég hatékony az európai uniós források felhasználása. Több hónapos tárgyalások eredményeként 400 millió euró van a roma kormánybiztosnál, a támogatás többi része minisztériumokhoz kerül, 250 millió euró a munkahivatalhoz, hogy terepmunkát végezzenek és közösségi központokat építsenek. Peter Straňák az önkormányzatok gondjairól, többek közt a helyi akciócsoportról (MAS) szólt, amelynek jelenleg az elnöke. A 11 községet egyesítő csoportosulás sem az előző, sem az azt megelőző kormányidőszakban nem működött rendesen. Az éves 1700 euró tagsági díjat már-már felesleges kiadásnak tartják. Ugyanebből a nyitrai járásbeli községből érkezett a találkozóra Vladimír Špánik a Szlovákiai Városok és Falvak Társulsának korábbi elnöke, aki helyi aktivistaként a zsidó temető felújítási munkálataiba bevonta a nyitraszőlősi roma fiatalokat.
Mire büszkék?
A nemzeti kisebbségekről szólt a második panelbeszélgetés, és Ravasz Ábel kérdésére, hogy mire büszkék a vendégei az utóbbi időszakból, Nyustin Antal Ágnes, a lévai járásbeli Ipolyvisk polgármestere, Ivan Rác, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Romológiai tanulmányok intézetének tanára, Zbehy község képviselője és Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos válaszoltak. Bukovszky László elmondta, amikor 2016-ban elfogadta ezt a funkciót, már akkor hangsúlyozta, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy ez ne legyen a napi politika témája.
„Másrészt ami a munkát illeti, többen is felróják, hogy keveset szerepelek a sajtóban, keveset hallani rólam, de ennek örülök, mert folyamatosan végzem az aprólékos munkát. Egy komplex kisebbségi törvény elfogadásának második stádiumában vagyunk”
– mondta Bukovszky. Fontos eredménynek tartja, hogy a legutóbbi népszámláláskor sikerült megtartani a két kérdést. Nem csak az számított a valamelyik nemzetiséghez tartozónak, aki a népszámláláson ezt az első kérdésben megjelölte, hanem az is, aki második nemzetiségként vallotta meg magyar, roma vagy ruszin származását. A kormány első alkalommal véleményezte a népszámlálás eredményeit és deklarálta, hogy a két adatot össze kell számolni, így több helyen is megugrották a nyelvhasználati küszöböt. Ennek Bukovszky elmondása szerint a roma és a ruszin kisebbség számára volt nagy jelentősége. Ivan Rác, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Romológiai Tanulmányok Intézetének tanára már a negyedik választási időszakban dolgozik képviselőként az önkormányzatban. Zbehy 2300 lakosú község, ahol mintegy 200 roma lakos él. Egy nagyszabású nemzeti projektben vettek részt Esély a visszatéréshez elnevezéssel, az elítéltek börtönből való hazatérését, az új életre való felkészítését vállalva.
„Nehezményezem, hogy a romákat a múlt század hetvenes éveitől egyfajta szociális csoportként jellemzik, holott 1991-ben hivatalosan is nemzeti kisebbségnek nyilvánítottak bennünket. 2008-ban kodifikálták a roma nyelvet, lehetőségünk van roma nyelven művelődni, kérdés, hogy ez milyen szinten valósul meg”
– tette hozzá Ivan Rác. Bukovszky László szerint Szlovákia egy standard demokratikus ország a nemzeti kisebbségek jogait tekintve, megütközik viszont azon, hogy a médiában, de a társadalomban is a kisebbségi kérdésre inkább az antiszemitizmus és a roma kisebbség szociális problémáin keresztül mutatnak rá. Holott folyamatosan deklaráljuk a sokrétűség, sokszínűség szépségét. A vitában utalva a nemrég kinevezett Ódor Lajosra azt is hangsúlyozta, van ok a derűlátásra, mert magyarként is válhat valaki kormányfővé.
Ipolyviski jó példa
A résztvevők érdeklődését felkeltette Nyustin Antal Ágnes beszámolója az ipolyviski sikereikről, elsősorban a helyi kisiskoláról. „Az Ipolyvisken élő 700 lakos 58 százaléka magyar, ugyanakkor csehek és szlovákok is élnek itt. A roma lakosok arányát százalékban nem tudnám kifejezni, úgy 150 lakosról van szó, de többségük szlováknak vallja magát. Gondjaink vannak az információk kétnyelvű nyilvánosságra hozatalával. Hivatalosan a roma lakosok aránya nem éri el a 15 százalékot, de ha így lenne, el sem tudom képzelni, milyen adminisztratív munkaerőt találnák, aki magyarul, szlovákul és roma nyelven is tud, és eljön hozzám dolgozni 6-700 euróért” – hangsúlyozta Nyustin Antal Ágnes. Bukovszky László úgy reagált, hogy minden két évben jelentést dolgoz ki a kormánynak a nemzeti kisebbségek helyzetéről, több mint hatvan kérdést a hivatalos kommunikációról, feliratokról.
„Az első jelentést 2012-ben dolgoztuk ki, akkor a magyar községekben 12 százalékban voltak kétnyelvű forma nyomtatványok, most 60-70 százalék között tartunk. Egyfajta mumus vagyok, de az elmúlt 7 évben még senki nem kapott semmilyen büntetést. Ami a formanyomtatványokat illeti, a községek automatikusan átvehetik őket, csak a fejlécet cserélik le. Nem a kommunikációval van gond, roma településeken mindig akad valaki, aki tud beszélni a roma ügyféllel. Értem, hogy többletmunkáról van, de erre van itt a hivatalunk. 5 nyelvi munkacsoportunk van, amennyiben segítséget kér az önkormányzat”
– mondta Bukovszky. Nyustin Antal Ágnes a legbüszkébb az iskola és az óvoda megmentésére a településen. „Kisiskolánkban 25 tanulónk van két osztályban, az egyik magyar osztály 11 tanulóval 1-3 évfolyammal, a szlovák osztályban 14 szlovák és roma tanulónk van. Többségében olyan romák, akik nem értik a szlovák nyelvet sem, de közelebb áll hozzájuk, mint a magyar. Kezdetben 15 tanulónk volt a magyar osztályban 14 roma tanulóval, akik nem értették a magyar nyelvet, de magyar könyvekből tanítottuk őket. Sorozatosan megbuktak, mert nem voltak alapszintű nyelvismereteik. Ezért nyitottunk nekik szlovák osztályt. Multikulturális környezetünk van. Egyedülálló, hogy zenei foglalkozásokat is tartunk, reggel hangulatfelmérő beszélgetésekkel indítunk” – mondta Nyustin Antal Ágnes.
Az érsekújvári fórum végén elhangzott: a nyelvhasználatnak nem szabadna arról szólni, hogy ki az erősebb. A kisebbségben élők többsége sem minden esetben elfogadó más kisebbségben lévőkkel szemben.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
