A mátyusföldi Zsigárdon megemlékeztek a Petőfi bicentenáriumról. Egy a régióban meghirdetett rajzpályázat értékelése mellett Petőfi körtefáját is elültették. A zsigárdi Kaszás Attila tájház területe így újabb magyar nemzeti ékességgel gazdagodott.
A mátyusföldi Zsigárd falujában élőknek különleges kötődésük van a nagy magyar költő, Petőfi Sándor János vitéz című elbeszélő költeményéhez.
A múlt század 1935ös évében ugyanis a zsigárdi amatőr színjátszók saját jelmezes, egyúttal saját rendezésű előadásukkal nem csak a korabeli zsigárdi forgószínpadon, hanem többek közt Pozsonyban is nagy sikert arattak. Erre a mai napig emlékeznek az utódok, és a bicentenárium szép lehetőséget adott ahhoz, hogy leporolják Petőfi műremekét, és más költemények mellett felolvasást tartsanak belőle.
Mindennek keretet adott egy Petőfi rajzpályázat kiértékelése, amelyet a zsigárdiak, a helyi Csemadok és a Pro Traditione polgári társulás szervezésében hirdettek meg a széles régióban élő gyermekek számára.
A rajzokat korosztály szerint három kategóriában lehetett benyújtani: az ovisok témája az Anyám tyúkja, az alapiskola alsó tagozatosoké az Arany Lacinak, míg a felső tagozatosok részéről a Nemzeti Dal által ihletett rajzokat várt a háromtagú szakmai zsűri, melynek tagjai Botka Ildikó festőművész, valamint Meszár Andrea és Baranyay Karola pedagógusok voltak. A beérkezett pályaművek minőségére tekintettel az első három helyezett mellett minden kategóriában különdíjat is kiosztottak, ezen felül az összes résztvevő elismerő oklevélben részesült.
Emlékkönyvbe
Zsigárdon nagy eseménynek számított Petőfi körtefájának elültetése. A facsemete a Kaszás Attila tájház udvarán kapott otthont. A facsemetékhez a Magyar Kultúráért Alapítványnak köszönhetően a Petőfi emlékév alkalmából most a Kárpát-medence minden magyar közössége hozzájuthatott.
Az erdélyi Székelykeresztúron, a Gyárfás-kúria kertjében áll az a mára már kiszáradt, mintegy kétszáz éves körtefa, amely alatt a legenda szerint utolsó estéjét töltötte Petőfi, mielőtt másnap elindult volna a végzetes segesvári csatába. Az estét a költő a Gyárfás kúriában, illetve az azt bérlő Vargha Zsigmond családja körében töltötte, bivalytejes és túrós puliszkát vacsorázva. A vacsora végeztével Petőfi a házigazda lányának, Vargha Rozáliának kérésére elszavalta egyik költeményét, a legenda szerint az Egy gondolat bánt engemet címűt, majd később egy rövid, három szakaszos verset írt Vargha Rozália emlékkönyvébe. A versben a szíves vendéglátást, és a bivalytejes-puliszkás vacsorát magasztalta. A vacsora végeztével kimentek a kertbe, és az akkor még fiatal körtefa alatt álló padra telepedve beszélgettek, énekeltek a többi vendéggel egészen éjfélig. Július 31-én reggel fél hatkor indultak a honvédek Segesvár felé.
Haldoklik az öreg tanú
A körtefa mint utolsó élő tanú, még a 60-as években is élt, igaz vaspántokkal megerősítve. A fát bekerítették, a kerítésen márványtáblát helyeztek el, rajta Kányádi Sándor versével: „Haldoklik az öreg tanú, Petőfi vén körtefája. Azt beszélik, ő látta volt Verset írni utoljára.”
Annak ellenére, hogy az öreg körtefa kiszáradt, a keresztúriak kegyelettel őrizték és gondozták. 1989- ben tetőt emeltek föléje, hogy védjék az időjárás viszontagságaitól. A fa Székelykeresztúr egyik legbecsesebb történeti emlékévé, zarándokhelyévé vált. Maradványait évente sok ezren keresik fel. A város és környéke minden évben itt ünnepli március 15-ét és július 31-én, a költő halálának napján a testvérvárosok küldöttségei és a Petőfi hagyományőrzők a világ minden tájáról itt találkoznak, hogy kegyeletüket leróják a költő emléke előtt. 1969-ben, a szabadságharc 120. évfordulóján a Gyárfás-kúria kertjében ültettek ugyan egy körtefacsemetét, ám ez nem az eredeti leszármazottja volt.
És mégis, noha az öreg tanú, amely állítólag utoljára látta verset írni a nagy költőt, kipusztult egy hajtásával megajándékozott egy gondos atyafit, akinek köszönhetően tovább élt.
A Gyárfás-épületben ugyanis az 1950-es évek elején kórházat rendeztek be, ahol több alkalommal is kezeltette magát az ötvenes években a nagykedei Farkas Ferenc. Mint nagy Petőfi-rajongó, aki szívesen kertészkedett, oltóágat vett a Petőfi-körtefáról, és hazavitte, átörökítve és megmentve ezzel az utókornak a fa genetikai mintáját. Az ágat beoltotta egy már meglévő körtefába, amely most is ott áll nagykedei háza udvarán. Végül Hatos György, Székelykeresztúr város főkertészének kezdeményezésére 2017-ben a eredeti körtefa nagykedei leszármazottjait visszaültették a Gyárfás-kúria kertjébe. Az ismert pomológus, Kovács Gyula a nagykedei fáról oltványt vitt pórszombati Tündérkertjébe is. Az eredeti fáról újraszaporított oltványhoz pedig most, 2023-ban hozzáférhet minden Kárpát- medencei település és közösség, amely csatlakozott a Magyar Kultúráért Alapítvány a költő bicentenáriuma alkalmából meghirdetett felhívásához.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
