Ahogy arról vasárnap beszámoltunk, a Pentagon-iratok legújabb csomagjából kiderül, az év elején Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról beszélt kollégái előtt, támadást kellene intézni a Barátság-kőolajvezeték ellen, hogy Magyarországot megbüntessék „oroszbarát politikája” miatt. A Magyar Nemzet utánajárt, hogyan érintené a magyar ipart egy ilyen támadás.
Óriási gondokat okozna, ha működésképtelenné válna a Barátság kőolajvezeték, a magyar ellátás nyolcvan százalékát tavaly is ezen a létesítményen keresztül biztosították. Észszerű keretek között Ukrajnának sem érné meg egy szabotázsakció, hiszen a Barátság működése után tetemes tranzitbevételhez jut – emlékeztetett a lap.
A történelmi visszatekintést tartalmazó írás emlékeztetett arra is, hogy az első ütem 148 kilométeres szakaszán, a csehszlovákiai Tupától Kápolnásnyékig terjedő vonalon, 1962-ben indult meg a szállítás. Egészen 1971-ig, a szőnyi leágazás megépüléséig, innen tartálykocsival vitték az olajat a Péti és a Komáromi Kőolajipari Vállalatnak. A csővezeték párját, a Barátság II.-t 1972-re építették meg, ami a mai Ukrajnán keresztül halad. Ezzel első ízben a százhalombattai Dunai Finomítót látták el, amit a szovjet importkőolaj feldolgozására hoztak létre.
Ahogy arra a Magyar Nemzet emlékeztetett, nem csak Magyarország ellátásában játszik fontos szerepet a Barátság kőolajvezeték. Az a hír, miszerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Barátság kőolajvezeték felrobbantásával akarta megbénítani Magyarország iparát, már csak azért is megdöbbentő, mert – észszerű keretek között – Ukrajnának sem állna érdekében a szabotázsakció.
A Magyar Nemzet március végén írt arról, hogy idén már másodszorra tervezi megemelni a tranzitdíját Ukrajna. Az oroszhirek.hu a Kommerszant című orosz lapra hivatkozva jelezte: a díjszabás tonnánként 27,2 euróra emelkedik. Kijev a tarifaemelést a katonai műveletek során megsemmisült olajszállítási infrastruktúra helyreállításának költségeivel magyarázza.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
