A soha nem szűnő háborúkban elpukkasztott gránátok, aknák, kézifegyverek, rakéták, repülőbombák óriási tömegét nem említi senki, pedig azok az “égéstermékek” sem kímélik levegőnk tisztaságát. Csak Vietnám és Laosz több bombát kapott, mint amennyit a második világháborúban felhasznált az USA – emlékeztet Magyaródy Szabolcs Európa-érmes újságíró.
euronews
Derék amerikai politikusaink szerint éghajlat változás megy végbe napjainkban. Ennek okozói természetesen mi vagyunk, mert rengeteg benzint, olajat, földgázt, tevetrágyát, fát és szenet égetünk. Ezt az állítást kitűnő tudósaink nagy része is bizonygatja. Napszámban, húzzák a vészharangot a rövidesen jelentkező katasztrófa ígéretével. Főként a Föld vészes felmelegedése veszélyével támogatják a kormányok újabb adókivetési igyekezetét. “Lejárt” politikusok is (Al Gore?) ragyogóan kezdtek megélni a harangkongatásból. Ennek nyomán a kormányok nyaktörő sebességgel róttak ki új adókat (Carbon tax). Ugyanakkor nem támogatták kellően a nap- és más nem szennyező energia források hadrendbe állítását.
Ami a klímaváltozást illeti, úgy rémlik, mintha a középiskolában emlegették volna a jégkorszak ciklikus voltát. Mostanában még mindig kifelé jövünk az utolsó jégkorszakból. Ennek tetejében még közbeeső, ”mini” jégkorszakok vannak, mint 1250 utáni, amikor a globális hőmérséklet egy celzius fokkal csökkent. Ezek a ciklusok hatalmas éhinségeket okoztak a jó öreg Európában. Tehát nyugodtan állíthatjuk, a Föld felmelegedése a természet műve, nem a miénk. Mi is besegíthetünk egy kicsit, de nem lényeges mértékbhen. A természet teszi a dolgát, akár tetszik nekünk, akár nem. Tehát ha egy jégkorszakból jövünk kifelé, nyilván emelkedni fog a sárgolyónk hőmérséklete és a tengerek szintje is.
Az írott történelmünk olyan szárazságokról is megemlékezik, az egyébként többnyire “irányított” és hamis, hazug történelem, amikor a kisebb folyók, tavak teljesen kiszáradtak amelyek szintén éhinségekkel, tömeghalállal jártak. Persze India és Afrika is hasonlókkal dicsekedhetne. De “özönvizekről” is szól a történelem és hatalmas esőzésekről is. A földkéreg is mozgásba jön idönként, ismert területeket sülyeszt el, semmisít meg (MU és Atlantisz), emel fel.
Igaz, mi rengeteg energiát fogyasztunk és szeméthegyek sokaságát emeljük világszerte, mérgezzük tengereinket, civilizációnk nagyobb dicsőségére. Ez volna a fő baj, nem a levegő széndioxid tartalma. Ugyanis ezen a téren az anyatermészet messze felülmúlja az emberiséget. Például:
Krakatoa (németül Krakatau) vulkán 1880-ban tört ki, kb többszáz megatonnás nukleáris bomba erejével. Ez a borzalmas robbanás több mint százezer embert pusztított el Szumatra közelében. Óriási mennyiségű port, kéndioxidot lövelt a Föld teljes légkörébe.. Savas eső hullott az egész sárgolyón. Hatamas viharok voltak, a por és gázfelhők csak három év után ülepedtek le a földre. A napfény ereje erősen csökkent, ez a mezőgazdaságban hatalmas károkat okozott. A Föld hőmérséklete 1.2 C fokkal csökkent. A robbanás hangja 4800 kilométerre is hallható volt.
Földünkön kb. 1500 aktív tűzhányó van, nem említvén a tengeralattiakat. Ezek mind szennyezik levegőnket és tengereinket, ha nem is Krakatoa méreteivel.
Az utolsó évszázadban is volt olyan tűzhányó-kitörés, amely 7 000 000 (hétmillió) tonna port és gázokat lövelt a levegőbe (El Chichon). Tessék csak a Google-hoz fordulni félelmetes adatokért: https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_large_volcanic_eruptions_of_the_20th_century.
Ami a széndioxidot illeti, a természet itt is túlteljesít minket. Például: az olajforrások közül nemcsak a mi fúrt kutaink szivárognak, hanem tengeralattiak is szorgalmasan mocskolják a tengerek vizét. Ha már itt tartunk említsük meg a háborúk alatt elsülyesztett hajók olaját, a megtorpedózótt tankerekkel együtt.
Irak felgyújtott olajkútjaira már nem emlékszünk?
A hatalmas területen található tűlevelű erdeink ezer és ezer tonna terpentint juttatnak a levegőbe, tüdeink ártalmára. 2016-ban, csak Kanadában akkora területű erdők égtek le, mint fél Dunántúl. Ebben az évben, csak Kanadában, Alberta tarományben 500 000 (félmillió) hektár erdő égett le. Az orosz Szibéria erdei még jobban égnek, mert az oltás ott nincs még jól megszervezve. 2021 első felében csak Észak-Amerika területén 1,5 millió hektár erdő égett le. Ehhez jönnek Szibéria, Spanyolország, Szardinia erdőtüzei. Ugyancsak meg kell emlékeznünk Hamburg, Drezda, Tokió, Nagaszaki és Hirosima, városok, falvak ezreinek égéséről, amelyek Isten tudja, milyen káros gázokat,gőzöket juttattak ezer tonna számra a levegőbe, a széndioxidon kívül..Persze a gyujtogatásra használt sok, sok tonna foszfor sem volt természet- és tűdőbarát.
A soha nem szűnő háborúkban elpukkasztott gránátok, aknák, kézifegyverek, rakéták, repülőbombák óriási tömegét nem említi senki, pedig azok az “égéstermékek” sem kímélik levegőnk tisztaságát. Csak Vietnám és Laosz több bombát kapott, mint amennyit a második világháborúban felhasznált az USA.
Azóta sorra került Afganisztán, Irak, Libia, Szíria, most pedig Ukrajna. Azok égéstermékei pedig csak részben hasonlítanak az aránylag ártalmatlan, a növények által felhasznált széndioxidhoz. Senki nem említi az űrhajók kilövéséhez használ tiokol szívet melegítően gyönyörű fehér fehőit, amelyek lelkesen hozzájárulnak a kénsavas esők képzéséhez.
Ha valaki előveszi a 18. és a 19. század elején készült városi fényképeket. furcsa sötét foltok tömegét láthatja az utakon. Ne törjék a fejüket rajta, elárulom. Azok bizony az akkori “lóerők” anyagcsere termékei voltak, magyarul lótrágya. Ugyan a köztisztasági hivatal emberei hősiesen közdöttek az utak tisztaságát visszaállítandó, de csak naponta egyszer voltak sikeresek.
No, tessék elképzelni azt a bűzt, ami a nyári melegben lengedezett a városi levegőben, különösen a komflis, azaz a lovaskocsi állomások környékén, ahol a várakozó pacik unalmukban minden szükségletüket kielégítették. El ne felejtsük, a 18. század elején még a bölények milliói gyártották a metán gáz számolatlan köbmétereit.
Az egész világon fával, szénnel, faszénnel, tevetrágyával fűtöttek, sütöttek, főztek. Angliát télen állandó füstszmog borította, talán 1960-ig, amikor is befejezték a földgázra való áttérést és London, Birmingham, Manchester, stb újra élhető városok lettek.
Néhány évtizede a gőzmozdonyok ezrei húzták maguk után a sűrű füstfellegeket. Minden valamirevaló gyár maga állította elő a működéséhez szükséges energiát szénfűtéses kazánokkal. A még kevés földgáz lévén a lignitből gázt előállító gyárak is ontották a fűstöt tonnaszáma. Az ipari városok egét füstfelhők borították. A repülőgépek sem igényeltek széljárás jelentéseket, mert nappal látták a városok, vonatok, gyátak fűstjének irányát.
Az amerikai gépkocsik olajat kezdtek égetni általában az első 50,000 mérföld után. Persze már az első mérföldek után is hetente egy liter olajat égettek. A hideg motorok csodaszép kék füstöt húztak maguk után. Ez csak akkor szünt meg, amikor a kitűnő japán gépkocsik tömegesen kezdtek feltünni a Ford, GM és Chrysler autógyárak parkolóiban…
A levegő még tisztább lesz az electromos autók folyamatban lévő, gyors térnyerésével. A nap és szélenergia használata is rohamosan terjed, nem is beszélve a tóriummal működó reaktorok fokozott iramú térhódításáról. 15-25 éven belül sikerül üzembe helyezni az első “hideg fúziós” reaktort, ami az olaj, szén uralmát végleg megdönti, ha az olajbárók és államok hagyják…
Légszennyezés valóban probléma ahol nagy a népsürúség és az ipar is fejlett, mint például Kínában, de pont ők tesznek a legtöbbet ellene. Fokozatosan, de nagy iramban helyezik üzembe a modern atomreaktorjaikat, naperőműveket, füstgáz konvertereket. Világelsők elektromos autókban és akkumlátorfejlesztésben. Kénytelenek, mert nincs elegendő olajuk.
Európábam és az USA-ba pedig szándékosan fékezik az átállást, helyette pedig “carbontax” bevezetésével a fogyasztókkal akarják megfizettetni a nagyüzemek légszennyezését.
Szóval, sok hű-hó semmiért. A technika folyamatos és ugrásszerű fejlődése hamarosan megszünteti a levegó – humán eredetű – szennyezését. Addig is talán a haladást mindenáron fékező, hátráltató nagyipart kellene rábeszélni lelkesebb közreműködésre. A széndioxidból üzemanyagot is lehet csinálni, versenyképes áron. Tehát nyugodtan égethetjük a szenet és olajat az áramfejlesztőkben, ha a füstgázből azonnal új üzemanyagot termelünk. Persze ehhez az olajmágnások belegyezése és közreműködése is szükséges volna, amire nem számíthatunk. Igaz, Kinában és másüt már csinálják http://gyartastrend.hu/muveltmernok/cikk/szen_dioxidbol_uzemanyag_olcson.
Ami a természetet illeti, arra semmiféle komoly befolyásunk nincs. Ha például a Csendes óceánt szegélyező tűzgyűrű, a nyugat Amerikai Szent András-törésvonal és a Földközi-tengeri kontinentális rétegek csússzannak egy átlagnál nagyobbat, minden gondunk megszakad jó időre.
A közelmúltban jelentek meg cikkek a Yellowstone suppervulcano várható közeli kitöréséről. Ha ez megtörténik, hosszú ideig nem lesznek napi széndioxid gondjaink, mert a Föld lakosságának jó része el fog pusztulni Trump Úrral és Hilaryval együtt (http://www.express.co.uk/news/science/768778/Yellowstone-eruption-Supervolcano-BRINK-of-erupting-increased-activity),
Addig is be kellene tiltani az Amazonas őserdő és más erdők irtását, égetését amelyek eddig szorgalmasan nyelték az általunk termelt széndioxid tonnáit.
Itt meg kell említenünk, hogy a föld oxigéntermelésének 50-85 százalékaát a tenger adja. Tehát a nagy erdőtűzek és minden más jelenség alig befolyásolja az oxigén mennyiségét. Erről szintén sokat lehet olvasni a Google lapjain. Itt egy példa: (https://earthsky.org/earth/how-much-do-oceans-add-to-worlds-oxygen)
SZEMÉT:: Az egész világon szeméthegyek díszelegnek, bűzlenek, ontják a gázokat. A háztartási szemetetet egyszerűen nem értem. Amióta osztályozni kell a szemetet. alig van. Kanadában az üveg, fém, plasztik a kék bödönbe megy, a papir a zöldbe. A szerveskönyha-hulladék pedig a komposztládába. Ha nincs kert, egy másik dobozba kerül. Valódi szemét alig akad néhány kilóra való. Akkor mi a probléma?
PLASZTIK: olajból készül. tehát olajat lehet gyártani belőle. Már az egész világon óriási, modern lepárlók tüntetik el a plasztik és gumi problémát. Még Afrikábam, Ázsiában a szegények házilag összetákolt lepárlókban gyártják az üzemanyagként használható energiahordozót.
Nagyüzem: Mhttps://www.dw.com/en/from-plastic-waste-to-fuel/av-50921954
Kis “üzem”: https://www.youtube.com/watch?v=_BfjaVbLb8I&t=5s
Tessék betétet kérni a plasztik üvegekért, dobozokért. A nagy üzletek állítsanak fel darálókat, amelyek automatikusan végzik a visszaváltott üres palackok, poharak feldolgozását. Az apróra őrölt műanyagot már könnyű zsákolni, szállítani és felhasználni.
Szemétégetők: Már készültek nagyteljesítményű szenétégetők, melyek energiát, meleg fűtő vizet termelnek nagy haszonnal, kevés káros anyag kibocsájtásával. Ha összevetjük a szénégető hasznát a szemét szállításának, tárolásának költségeivel és károsanyag kibocsájtásának kárával, Gyorsan felépítjük a szénégetőket., https://energynews.us/2013/10/17/midwest/is-burning-garbage-green-in-sweden-theres-little-debate/
Ha már belátjuk a kapkodás sikertelenségét, fel kell készülni a felmelegedésre. Először is a vizet kell takarékosan használnunk s a tenger vizét kell óriási mennyiségben sótalanítanunk. A technika rendelkezésünkre áll, legfeljebb kevesebb okosbombát, tankot és repülőgépanyahajót kell gyártanunk. Például egy vadászrepülőgép árából egy várost tudnánk ellátni sótlanított tengervízzel. Talán a Marsra sem kellene röppentyűket küldözgetni. .
HAJÓK égetik a legszennyezőbb olajat (pakura). Naponto sok tizezer hajó lebeg az óceánokon, de ezek miatt nem nyivákol senki.
REPŰLŐGÉPEK: Csak az USA terűletén hétezer (7000) mindenfajta gép van a levegőben óránként. A világ minden táján tízezrével röpködnek a jet (lökös) gépek minden percben. Számítsuk ki, hány tonna kerozint égetnek az utasszállító gépek, naponta. Ez sem csípi senkinek a szemét.
HAARP: Nemcsak egy összeesküvés-elmélet hívei aggódnak a HAARP miatt, hanem az EU is megszavazott egy határozatot, amely további információt kér az egészségi és környezeti veszélyekről. Az aggódás elenére a HAARP vezetői ragaszkodnak ahhoz, hogy a HAARP nem károsabb, mint egy rádiókutatási project – Idézet a Canadian Broadcasting Corporation (CBC) egy HAARPról készült TV dokumentumából.
HAARP ( High Frequency Active Auroral Research Program, azaz Magas Rezgésszámú Aktív Sarkifény Kutatási Program) egy alig ismert, de kritikusan fontos US katonai védelmi program, ami évek óta igen sok vitát okozott bizonyos körökben. Az illetékes HAARP-vezetők nyilatkozatai ellenére, néhány elismert kutató állítja, hogy a HAARP adta titkos elektromagnetikus hadviselés lehetősége segítené az US haderejének célját, a teljes spectrum dominenciáját.
Mások állításaikkal elmennek addig a vádig, hogy a HAARP–ot már felhasználták időjárás változtatásra, földrengések, tengerárak előidézésére valamint a világ elektronikus kommunikációjának megzavarására.
Yellowstone-tól ÉS A HAARP-tól eltekintve, pillanatnyilag sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a vizeink rettenetes szennyeződése és a termőföldjeink mérgezése, kimerítése, nyomelemek teljes hiánya, amely már visszafordíthatatlannak látszik, de arról majd máskor.
Amint említettük, a világ oxigénkészletét a tengerek adják. Az Amazon erdei aránylag nagyon keveset.
1922-ben is olvadtak a glecserek s nagy melegek voltak világszerte. (https://www.snopes.com/fact-check/warm-welcome/ . Akkor is a világvégét várták, de nem voltak szerencsések. Most pedig jó volna abbahagyni jajveszékelést, nyivákolást. Aki most is a klimaváltozásról óbégat, nyilván tájlkozatlan, fogalma sincs a föld közelmúltjáról, pedig minden adat a rendelkezésére áll, csak keresni kell egy kicsit.
Tehát ami van, az egy természetes folyamat, amihez alig van közünk. Viszont közünk van a metángáz-szivárgásokhoz, melyek az elhagyott gáz- és olajkutakból kerül a levegőbe. A Földön kb. egy millió kút van, ebből kb 750,000. már régen lezárt, mert nem volt kifizető az üzembentartásuk. Ezek szépen elrozsdásodtak és szivárogtatják a klimára rendkívül ártalmas gázt, ami a földgáz fő komponense. Az íjesztő adatokat ebben a ritka jelentésben láthatjuk: https://www.youtube.com/watch?v=6c-WCg2Y7sE
Erről eddig még nem hallottunk semmit. Ideje volna behatoan foglalkozni vele.
Az embernek nevethetnéke támad, amikor olvassa, az Új Zélandi törvénytervezetet, mely meg akarja adóztatni a szarvasmarhák böfögését és pisilését, mert azok káros gázokat tartalmaznak.
Van határa az emberi (politikusi) butaságnak?
Magyaródy Szabolcs
Európa-érmes újságíró
[email protected],
Hamilton, ON., Canada
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
