A szobi plébánián rendezték meg április 22-én Az Észak-Dunamenti Nagyboldogasszony Közösség tavaszi találkozóját. Tizennyolc településről közel hatvan fiatal gyűlt össze. Az eseményről készült, a Váci Egyházmegye honlapján megjelent beszámolóból közlünk részleteket, szerkesztett formában.
A délelőtt folyamán a résztvevők azokról a kihívásokról hallhattak előadást, amelyek keresztény fiatalként érik őket napjainkban. A jó hír azonban az, hogy nem vagyunk egyedül a küzdelemben: nagyon sok hiteles emberrel találkozhatunk, a szentekben megláthatjuk a követendő példát, megtapasztalhatjuk a közösségek megtartó erejét – hangzott el a találkozón. – Az Eucharisztiában Jézus önmagát adja nekünk, az életünk részévé akar válni, hogy mi is az Ő életének részévé válhassunk.
Az előadás után kisebb csoportokban foglalkoztak tovább a témával, megosztva egymással gondolataikat, kérdéseiket.
Az egyik részt vevő így vélekedett a témaválasztásról: „ez egy nagyon komoly és sürgető probléma. Alapvetően a Szentírásban egy korabeli helyzet van leírva az ókeresztény közösségekről, hogy abban az időszakban hogyan tudták azok az emberek megélni a Jézusba vetett hitüket, hogyan tudták Őt követni. Akkor is nagyon nehéz lehetett, de nekünk most máshogy nehéz. Akkor nyíltan szembeszálltak velük, de tudták, mi ellen kell harcolniuk; a mi korunkban azonban, a 21. században a gonosz lappangóan van jelen, meg akarja téveszteni a keresztényeket, és az a legnagyobb fegyvere, hogy elhiteti, hogy nem is létezik. Folyamatosan kényelmesedünk el: persze, hiszünk Jézusban, keresztények vagyunk, elmegyünk minden vasárnap a templomba, de közben lehet, hogy teljesen képmutató életet élünk, és ezzel elveszítjük azoknak az embereknek a bizalmát és a tiszteletét, akik felnéztek volna ránk, hogyha mi úgy éljük meg a hitünket, hogy az méltó legyen…”
Gyönyörű idő volt, így semmi akadálya nem volt, hogy egy kisebb túra során felfedezzék a Börzsöny és a Dunakanyar szépségeit. A kálvárián kalandos számháborúban vehettek részt, miközben a fáradtabbak megpihenhettek az árnyékban, beszélgetve a régi és új barátokkal.
„…nagyon jó a közösség, nagyon aranyos emberek vannak, akik próbálnak figyelni mindenkire és bevonni mindenkit. Itt minden arról szól, hogy a közösséget építsük” – írta Lili, az egyik résztvevő.
A találkozó zárásaként Márianosztrán szentmisén vettek részt a helyi hívekkel együtt. A Mária-kegyhelyen „letehettük minden terhünket, bánatunkat Jézus lábai elé, Mária oltalmába. Az emmauszi tanítványokhoz hasonlóan mi is felismerhettük, magunkhoz vehettük Őt a szentáldozásban, így örömmel, újult erővel, lelkileg feltöltődve indulhattunk haza – írta beszámolójában Vigh Viktória. – Újra és újra felfedezhetjük a közösség hatalmas, megtartó és felemelő erejét, hozzánk hasonló fiatalokkal találkozhatunk, akik komolyan veszik a hitüket, és igyekeznek hitelesen megélni a kereszténységet a hétköznapokban.”
Forrás és fotó: Váci Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
