A Szlovák Nemzeti Bank jelenlegi alelnöke, Ódor Lajos, aki hamarosan miniszterelnök lesz az új hivatalnokkormányban, közgazdászként foglalkozott a nyugdíjrendszerrel is. Hosszú éveken át figyelmeztetett arra, hogy az emberek a második pillérben sok pénzt veszíthetnek.
Még 2019 novemberének végén egy tanulmányt is közzétett ezzel kapcsolatban „Első helyen a takarékoskodó. Hogyan reforműljuk meg a második nyugdíjpillért Szlovákiában?” címmel. Ebben a második pillér addigi 15 éves történetét elemzi. Ebbe küldik az emberek a járulékaik egy részét – pontosabban a nyugdíjkezelő társaságoknak, amelyek a takarékoskodók jövőbeni nyugdíját különböző alapokban, vagyis a pénzügyi piacokon kezelik, írja a pravda.sk portál.
Ódor a második pillér felállítását, illetve a politikusok gyakori beavatkozásait is bírálja.
Elméletileg jól működhetett volna a rendszer, de a gyakorlatban rosszul alakult – az emberek sokkal többet spórolhattak volna meg, mint jelenleg.
„Ha belenézünk a visszapillantóba, azt látjuk, hogy a második pillér elméletben nagyon jól működik, de a közép-európai valóságban messze elmarad a benne rejlő lehetőségektől.
Más szóval, míg a bevezetés során a fő szándékok nagyrészt helyesek voltak, a gyakorlatban a célok többsége nem teljesült”
– írja Ódor Pavlo Poval közgazdásszal közös elemzésében.
Az viszont tény, hogy Szlovákiában nem nagyon figyelnek a befektetésre, illetve nem értenek hozzá. Ezzel aztán a politikusok visszaélhetnek.
Éppen ezért a legérdekesebb az a rész, amely számszerűen kimutatja, mennyi pénzt veszítettek a takarékoskodók, ha részvény, illetve indexalapokban és nem kötvényalapokban takarékoskodtak.
Ódor és Povala azt is kiszámolták, mennyivel spórolhattak volna többet a nyugdíjasok, ha több megtakarításuk lett volna részvény- vagy indexalapokban.
Ha például a takarékoskodók életük során a megtakarításaik 60 százalékát részvényekbe, 40 százalékát kötvényekbe utalták volna, 2019 júniusában csaknem 5,3 milliárddal több megtakarításuk lenne.
Más szóval, a második pillérben a megtakarítások összértéke 60 százalékkal magasabb lenne a jelenlegi értékénél”
– állapították meg a közgazdászok a tanulmányukban. A számításaikból az is kiviláglik, hogy ha a takarékoskodók pénzük 80%-át részvényalapban tartanák, körülbelül 6 milliárddal többet keresnének. Ha minden megtakarításuk részvényalapban lett volna, a nyugdíjasok hozzávetőleg 8 milliárd euróval többet takarítottak volna meg.
„A második pillérnek a jelenlegi felállásban több hiányossága is van, de a legjobb nemzetközi tapasztalatokkal összevetve a legkiemelkedőbb probléma a megtakarítási szakaszban a rossz eszközallokáció, mégpedig a befektető kockázati profiljától függetlenül” – olvasható többek közt az értékelésben.
„A hosszú távú befektetéseknél megfelelő stratégiát is kell választanunk. Természetesen a részvények kockázatosak, de ha megnézzük bármelyik elmúlt 30 évet, még akkor is, amikor a részvénypiacok a legrosszabb helyzetben voltak, a részvények 8-9 százalékot hoztak vissza.
Ha nem teszünk semmit a második pillérrel, akkor a pénzt a pénzügyi piacokon hagyjuk, anélkül, hogy hasznot hoznának nekünk. Ez még annál is rosszabb, mintha kirabolnák bennünket”
– nyilatkozta Ódor korábban a Pravdának hozzátéve, a második pillérnek radikális változáson kell átmennie.
Szerencsére a munkaügyi tárca szakemberei meghallgatták a szakemberek felhívását, és alapvető változtatásokat vezettek be a megtakarítási nyugdíjrendszerben. A javaslatot tavaly év végén hagyták jóvá a képviselők, 2023-tól pedig fokozatosan elindulnak a változtatások.
A változtatások szerint a munkaerőpiacra újonnan belépő fiatalok automatikusan elkezdenek takarékoskodni a második pillérben.
Ráadásul az állam előírja majd, hogy hova kerüljön a pénzük – tőzsdeindex alapok lesznek, amelyek hosszú távon a legtöbb hasznot hozhatják az embereknek a pénzükért. Ráadásul azoknak, akiknek tíz éve kötvényalapokba helyezték át a megtakarításaikat, a nyugdíjkezelő társaságok a hosszabb távú perspektívát jelentő jövedelmezőbb alapokba viszik át azokat.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
