Példa nélküli, hogy Ferenc pápa rövid idő alatt kétszer is meglátogasson egy országot. Két éve a katolikus egyházfő Budapesten pontifikálta az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjét, s ennek előtte 2019-ben részt vett a csíksomlyói búcsún is. Pár év leforgása alatt a hétvégi apostoli országlátogatással együtt háromszor találkozott a magyar emberekkel. Ilyenre egyetlen ország esetében sem került sor.
Lapozzunk vissza a 2021-es látogatás nemzetközi sajtóvisszhangjára.
Nem azért, hogy ünneprontók legyünk, vagy a mainstream sajtót minősítsük, hiszen annak a hazugságait, bár néha nehéz elviselni, megszokhattuk. De látnunk kell, kik vesznek körül bennünket.
Washington Post (USA): „Ferenc pápa számára elkerülhetetlen protokolláris kötelezettség volt a magyar kormányfővel való találkozás, ugyanakkor a katolikus egyház feje óvatos, de világos kritikát fogalmazott meg az orbáni Magyarország migrációellenes politikájával szemben.”
New York Times (USA): „A Hősök terén vasárnap sokan érezték, milyen ellentétek vannak az egyházfő és a magyar vezető között. Illetve hogy nem tudják, hová álljanak a kettő között.”
Liberation (Franciaország): „A nacionalista Orbán és a humanista pápa ellentéte és a politikai kereszténység teljesen összezavarja a híveket, sok katolikus beismeri, hogy nem tudja, hová tegye Ferenc pápa véleményét.”
Al Jazeera (Katar): „Ferenc pápa a migrációellenes Orbán Viktorral egy kurta vizit erejéig találkozott, amely során sokkal nagyobb nyitottságra kérte a magyar kormányfőt.”
Der Standard (Ausztria): „Kibékíthetetlen ellentét van a kitaszítottakért, melegekért és menekültekért szót emelő Ferenc pápa és a magyar kormányfő között.”
Azt is tudjuk, hogy ebben a megbolondult, fegyvercsörgető világban Ferenc pápa és Orbán Viktor a békepárti kiállásával a stabilitást és a reményt képviseli Európa népei (s nem korrupt, gyáva és ostoba vezetői) számára. Olyan országok vezetői bírálják Magyarországot, ahol már üresek a templomok, és nem értik, hogy miért él Magyarországon az egyház. Akik az önfelszámolás útjára léptek, ezt nem is érthetik.
Ez a tény is azt tükrözi, hogy talán soha nem volt akkora szükség a békepártiak összefogására a héják ellenében, akik egyre többen vannak, és egyre erősebben fújják a végítélet harsonáit. Most jelképes üzenetet kapott a világ: míg a szomszédban ropognak a fegyverek, Budapestről a közös imádság hangjait vitte a szél a Duna mentén és a világ négy égtája felé.
Ferenc pápa természetesen nem csak azért járt Magyarországon, mert a szomszédban háború van. Az apostoli látogatást már 2021-ben eldöntötte, amikor az Eucharisztikus Kongresszus után hazatérőben azt mondta, újra szeretne eljönni Magyarországra. A Szentatya döntése tehát a háború kitörése előtt megfogalmazódott, mert érezte a magyar népnek a felé áradó szeretetét. Nem kell ezt sem kisebbíteni, sem eltúlozni.
Az is köztudott, hogy Magyarország volt az első európai ország, amely Szűz Mária oltalmába ajánlotta magát. Most pedig abban első, hogy békét akar. Ennyi „véletlen” a bécsi, washingtoni, párizsi lapokat meg kéne hogy szégyenítse. Persze, tudjuk, hogy nem fogja. Néhány vadember már az apostoli látogatás alatt próbálta elsütni ócska élceit, és megpróbálta félremagyarázni a pápa által mondottakat. Például a menekültek befogadásáról, ami nem azonos a migrációval.
Bármennyire is prüszkölnek a neoliberális elitek, és gyártják a tőlük megszokott konspirációs hazugságokat, ez az apostoli látogatás több volt a hívő emberekkel, papokkal, egyházi méltóságokkal és államvezetőkkel való találkozásnál.
Ez a magyarságnak szólt, amely ezer esztendeje védőbástyája a keresztény Európának. A múlt hét végén Budapest olyan volt, mint a tornádó szeme, és ez nem szorul magyarázatra.
Megjelent a Magyar7 2023/18. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
