A több mint félszázból már csak egy tanú meghallgatása maradt hátra, s csütörtökön lényegében befejeződött a Fenyő-gyilkosságban felbujtással vádolt Gyárfás Tamás médiavállalkozó büntetőperének bizonyítási eljárása a Fővárosi Törvényszéken. A július tárgyalási napon elhangozhatnak a perbeszédek, majd megszülethet az elsőfokú ítélet a négy éve zajló, váratlan fordulatokban bővelkedő büntetőperben.
A törvényszék júliusra tűzte ki a következő tárgyalási napokat, a perbeszédekkel folytatódik a maratoni büntetőper
Az már a DNS-vizsgálat alapján ismert tény, hogy Fenyő János médiavállalkozót, a Vico-birodalom fejét 1998. február 11-én, Budapesten, a Margit utcában ölte meg a szlovák bérgyilkos, Jozef Rohác, aki már kiszabott jogerős szabadságvesztését tölti. A vádhatóság szerint Gyárfás Tamás, a Nap Tv tulajdonosa, vagyis Fenyő üzleti riválisa bízta meg az azóta már más alvilági leszámolásokban jogerősen elítélt Portik Tamást és Tasnádi Pétert a médiacézár megöletésével, és Portik meg is szervezte a gyilkosságot. Gyárfás és Portik egyaránt tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését.
A csütörtöki tárgyaláson az ügy bírája, Póta Péter számára az volt az egyik tisztázandó kérdés, hogy a Portik Tamás által titokban felvett, Gyárfással folytatott beszélgetésein elhangzott-e Portik részéről a gyilkosság felbujtására utaló kijelentés. Például, az hogy „letettük a fenyőfát”. Az 1-es számú, távmeghallgatáson kikérdezett tanú azzal D. István Andrással állt kapcsolatban, akinek vallomása szerint Portik feleségétől kapták meg a később a Farkasréti temetőben meglelt hangkazettákat. D. István András és társa, az 1-es számú tanú ezekből készített leiratot, kazettamásolatot, majd ezeket bedobták Gyárfás postaládájába. A médiavállalkozót kvázi megpróbálták zsarolni, pontosabban „tárolási díjat” kérni tőle.
A korábban már kihallgatott D. István András még a keddi tárgyaláson azt mondta a bíróságon, hogy az inkriminált szövegrész nem szerepelt abban az ötoldalas irományban, amelyet Gyárfás Tamásnak 2017. szeptember 17-én eljuttattak, de annak a kazettának a hangfelvételén sem volt ilyen közlés, amelyet 2017 novemberében bedobtak Gyárfás otthonának levélszekrényébe. D. István András társa, az 1-es számú védett tanú tegnap távmeghallgatás keretében azt állította, hogy amikor a kazettákat meghallgatták, annak tartalmából, a „Gyárfás és Portik között lezajlott beszélgetésekből arra lehetett következtetni, hogy a Fenyő úrral kapcsolatosan Portik vár valami ellentételezést, hálát”.
Az 1-es számú tanú egyébként a rendőrségi kihallgatásán arról is beszélt, hogy amikor D. István Andrással a kazettákat meghallgatták, a hallottakat Gyárfással szemben terhelő információként értelmeztek, kézzel egy papírra le is jegyezték. Amikor a bíró megkérdezte, hogy ezzel mi volt a céljuk, az 1-es számú tanú azt felelte, hogy „az az ember, aki eddig tárolta ezeket a kazettákat, kapja meg a tárolási díjat”. A bíró erre megkérdezte, hogy ez egy irodalmi megfogalmazása annak, hogy meg akarták zsarolni Gyárfás Tamást? „Én ilyet biztosan nem mondtam!” – mentegetőzött a tanú, aki a rendőrségen tett vallomására már szinte egyáltalán nem emlékezett. Feledékenységét azzal magyarázta, hogy amikor a rendőrségi vallomását tette, náluk aznap házkutatás volt, s eléggé össze volt zavarodva. Azt is mondta, hogy a rendőrségen adták a szájába, hogy a kazetták tartalmából „anyagi előnyt próbáltak kovácsolni”.
A 1. számú tanútól a tárgyaláson továbbá azt is megtudhattuk, hogy D. István András nehéz anyagi helyzetbe került, s a Gyárfással szembeni akciójuktól sok pénzt reméltek. A két említett tanúval szemben egyébként nem indult büntetőeljárás.
Július 6-án az ügyész vádbeszédével folytatódik a büntetőper.
A védelem érvei
Gyárfás védője, Zamecsnik Péter csütörtökön felvetette azt a kérdést: szerepelt-e az irományban, a hangszalagon, bárhol a szövegben, hogy „letettük a fenyőfát”? Mindez azért kapott jelentőséget a perben, mert a Nemzeti Nyomozó Irodán a Fenyő-gyilkosság nyomozásvezetője a 2018. január 6-i jelentésének összegzésében azt írta: „Portik Tamás vonatkozásában álláspontom szerint gyanúsítás közölhető, utalva a beszélgetésben tőle elhangzó »letettük a fenyőfát« szóösszefüggésre…” Ezt a megállapítást követte: „Gyárfás Tamás vonatkozásában tekintettel a bűncselekmény súlyára, illetve nyomozati taktikai szempontból is indokolt lenne az őrizetbevétel és az előzetes letartóztatás.”
A védelem rendelkezésére áll az ötoldalas iromány, amelyet a tanúk készítettek. 2018. december 6-án pedig a rendőrség a Farkasréti temetőben rátalált az eredeti hangfelvételekre. Egyikben sincs Portiktól idézett közlés. A védelem szerint Portik legnagyobb erőfeszítései ellenére Gyárfás utalást sem tesz arra, hogy bármely módon lépjen fel Fenyő János ellen.
Az 1. számú tanú elmondta, D. István András neki is beszélt arról, miképp jutott a hanganyagokhoz. Az első változat szerint azt Portik gyermekeinek édesanyjától, Bécsben, egy garázsban vette át. A második verzió az volt, hogy 2012-ben Portik gyerekeinek kinőtt ruháit kapta megőrzésre. Öt évvel később ebben tapogatták ki az ezekbe varrt hanghordozókat.
Bán Károly
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
