A magyarok és milliók világszerte a béke emberét látják Ferenc pápában – hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök a katolikus egyházfőt köszöntő beszédében pénteken Budapesten, a Karmelita kolostorban, ahol Szentatya az állami hatóságok, a társadalmi élet és a diplomáciai testület képviselőivel találkozott.
Reményét fejezte ki, hogy a pápa beszélni tud Kijevvel és Moszkvával, Washingtonnal, Brüsszellel, Budapesttel és mindenkivel, aki nélkül nem lehet béke.
Itt, Budapesten azt kérjük Öntől, hogy járjon el személyesen a mielőbbi igazságos béke érdekében”
– mondta az egyházfőhöz fordulva a köztársasági elnök.
Úgy fogalmazott, „hisszük”, hogy a Szentatya érkezése Magyarországra nem véletlen, hanem az éppen alkalmas pillanat és hely a találkozásra, a harangok megkondítására, az igazságos béke meghirdetésére. Isten megfelelő időben összehozza, és erővel vértezi fel azokat, akik bíznak a szeretet, az összefogás és a béke erejében – fűzte hozzá Novák Katalin.
A köztársasági elnök elmondta: a magyarok abba a magasságba akarnak felemelkedni, ahol Krisztus híveinek és különbség nélkül minden jóakaratú, békét kereső embernek a magától értetődő összetartozását megtalálják, ahol „az életünk megújulása vár ránk”.
Novák Katalin emlékeztetett Mindszenty József egykori hercegprímás szavaira, amelyek szerint
egy nemzet felemelkedése mindig a mai napon kezdődik, a fásultakban is van parázs a hamu alatt, csak a tűzre várnak”.
Az államfő kiemelte: „szeretnénk”, ha a Szentatya magyarországi látogatása elrugaszkodás lehetne ehhez a felemelkedéshez, egy olyan magaslat, ahonnan „rálátunk” a szellemi-lelki megújuláshoz és a békéhez vezető útra.
Hozzátette: a megfelelő úton „maradnunk már nekünk kell”, magyaroknak, európaiaknak. Ehhez bátorítást, iránymutatást, megerősítést
várhatunk, de csak mi, európai emberek és vezetők élhetünk úgy a ránk ruházott szabad akarattal”, hogy az békésebb, demokratikusabb, erősebb Európához vezessen
– fűzte hozzá.
Novák Katalin felidézte, hogy Szent II. János Pál akkor jött Magyarországra, amikor erre a legnagyobb szükség volt, a kommunizmus bukása utáni újrakezdéskor. A mai látogatásra is ugyanez igaz, Ferenc pápa akkor jött, amikor arra a legnagyobb szüksége van Magyarországnak és Európának – fűzte hozzá.
Szentséged most megerősít minket abban, hogy a keresztény értékeken nyugvó életnek van alapja, értelme és jövője a 21. században is. És mi is ebben erősítjük Szentségedet. Ezt adjuk kölcsönösen egymásnak: az emberi élet, a család védelmét, a keresztény hit megtartó erejét”
– hangsúlyozta Novák Katalin, hozzátéve: „szövetségesek vagyunk, együtt védjük az emberi életet, a nőt és a férfit, az üldözött keresztény testvéreinket, valamint a másként gondolkodók és másként élők szabadságát is”.
Az államfő rámutatott, ennek a szövetségnek súlyos, tragikus időszerűséget ad a közvetlen szomszédunkban dúló véres háború. Elmondta, hogy példamutató összefogással segítjük az Ukrajnából felénk menekülő másfél millió embert, látjuk a szétszakított családok fájdalmát.
De mi, édesanyák, elsősorban a békét akarjuk megnyerni, nem a háborút. Nem akarjuk a fiainkat, a férjeinket a frontra küldeni”
– hangsúlyozta.
Novák Katalin Magyarország első női köztársasági elnökeként köszönetet mondott Ferenc pápának azért, hogy bátorítja és megerősíti a nőket a családalapításban, a gyermeknevelésben és a közösségek élén betöltött vezető szerepekben is.
A háború szólistái utat törnek maguknak
Ferenc pápa beszédében úgy fogalmazott, abban a világban, amelyben élünk, végig kell néznünk, ahogy a béke álmát éneklő kórusnak sajnálatosan leáldozik, miközben a háború szólistái törnek utat maguknak.
A katolikus egyházfő hangsúlyozta: a béke soha nem a stratégiai érdekek követéséből fog fakadni, hanem olyan politikából, amely képes mindenki érdekeit szem előtt tartani, odafigyelve az emberekre, a szegényekre és a jövőre – jelentette ki.
Robert Schuman, az Európai Unió egyik alapítójának szavait idézve rámutatott: a
világbékét csak úgy lehet megőrizni, ha az azt fenyegető veszélyekkel arányban álló kreatív erőfeszítéseket teszünk”.
A jelenkor történelmi időszakában számtalan veszély leselkedik ránk, de vajon hol vannak a békét szolgáló kreatív erőfeszítések? – tette fel a kérdést Ukrajnára utalva az egyházfő.
Kitért arra is: a huszonhét nemzetet tömörítő Európában olyan harmóniára, olyan egészre van szükség, amely
nem nyomja agyon a részeket, és olyan részekre, amelyek jól illeszkednek az egészbe”.
Ebben a tekintetben jelzésértékűnek nevezte a magyar Alaptörvény megfogalmazásait: „Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki”, illetve:
Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez”
– idézte.
„Olyan Európára gondolok – folytatta, amely nem válik a részeinek túszává és az önmagára hivatkozó populizmus áldozatává, de nem is válik cseppfolyós, sőt gáznemű dologgá, egyfajta absztrakt szupranacionalizmus képviselőjévé, amely nem vesz tudomást a népek életéről”.
Ez az „ideológiai gyarmatosítás” alantas útja, amely eltünteti a különbségeket, mint az úgynevezett gender-kultúra, vagy a szabadság beszűkített fogalmait helyezi az élet valósága elé, vívmányként dicsekedve például az abortuszhoz való joggal.
Ehelyett személy- és emberközpontú Európára van szükség, ahol hatékony születés- és családpolitika működik – mondta, méltatva Magyarország „gondosan művelt” családpolitikáját.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
