Varga Judit közölte, hétfőn a Mathias Corvinus Collegium – MCC (MCC Brussels), a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért gyermekvédelmi törvényről és a jogállamiságról szóló brüsszeli konferenciáján vett részt, ahol hangsúlyozta: a bizottság azt a törvényt támadja, amely védi a gyermekek születéskori nemük szerinti önazonossághoz való jogát, és kimondja, hogy az anya nő, az apa pedig férfi.
A miniszter – MTI/Mónus Márton
Magyarországon lesz a legszigorúbb gyermekvédelmi szabályozás Európában, mert „számunkra nincs kompromisszum a gyermekvédelemben” – írta Varga Judit igazságügyi miniszter kedden a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében, amely szerint ősszel további intézkedéseket terjesztenek az Országgyűlés elé.
A tárcavezető bejegyzése szerint az Európai Bizottság arra hivatkozva támadja a gyermekvédelmi törvényt, hogy az nem egyeztethető össze az uniós (audiovizuális és a szolgáltatások szabadságára vonatkozó) szabályokkal, „de jól tudjuk, hogy valójában Alaptörvényünk értékeit veszik célba”.
Varga Judit közölte, hétfőn a Mathias Corvinus Collegium – MCC (MCC Brussels), a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért gyermekvédelmi törvényről és a jogállamiságról szóló brüsszeli konferenciáján vett részt, ahol hangsúlyozta: a bizottság azt a törvényt támadja, amely védi a gyermekek születéskori nemük szerinti önazonossághoz való jogát, és kimondja, hogy az anya nő, az apa pedig férfi.
Sajnálatosnak tartja, hogy vezető európai politikusok már azelőtt véleményt formáltak a gyermekvédelmi törvényről, mielőtt érdemi párbeszédet folytattak volna a magyar hatóságokkal – írta a miniszter hozzátéve: az egyre nagyobb teret nyerő woke ideológiát üdvözlő erőknek sikerült 15 uniós tagállamot meggyőzniük, hogy lépjenek fel Magyarország ellen a folyamatban lévő uniós bírósági eljárásban. „De ezzel csak azt érték el, hogy nyilvánvalóvá vált az Európai Unión belüli mély megosztottság” – fogalmazott Varga Judit.
Mint írta, bár volt 15 olyan tagállam, amely csatlakozott a perhez, egy ilyen eljárásban nem a beavatkozók száma bír jelentőséggel, hanem az uniós jog helyes és korrekt értelmezése, például a nemzeti hatáskör és az uniós hatáskör szétválasztása.
Amellett, hogy a folyamatban lévő eljárásban Magyarország az Európai Unió Alapjogi Chartáján és az unió működéséről szóló szerződésén alapuló szilárd jogi érvekkel rendelkezik, a tavaly áprilisi népszavazáson 3,7 millió magyar ember fejezte ki támogatását a gyermekvédelmi törvény mellett.
„Ennek fényében fogunk cselekedni, és ősszel további intézkedéseket terjesztünk az Országgyűlés elé. Magyarországon lesz a legszigorúbb gyermekvédelmi szabályozás Európában, mert számunkra nincs kompromisszum a gyermekvédelemben” – írta Varga Judit.
Kitért arra is, mindezek mellett egyre több bizonyíték került napvilágra arról, hogy a magyar ellenzék négymilliárd forint értékű támogatást fogadott el „titokzatos” külföldi adományozóktól, hogy érdekeiket és politikájukat képviseljék Magyarországon.
De érdekes módon ez a botrány nem éri el az uniós politikusok jelentős csoportjának ingerküszöbét. Míg évek óta támadják a magyar alaptörvény egy ártatlan mondatát, egy ilyen példátlan, törvénytelen kampányfinanszírozásra csak hallgatással reagálnak – írta Varga Judit, aki úgy fogalmazott: „külföldi hatalmak érdekeit pénzért képviselni, egyenlő a demokrácia lábbal tiprásával, a választások tisztaságának befolyásolásával és egy szuverén ország belügyeibe való beavatkozással.
Közölte, ezért az ügyben Vera Jourovához, átláthatóságért és értékekért felelős uniós biztoshoz fordult, akit levélben tájékoztatott arról, hogy az egyesült ellenzéki pártok választási kampánya jelentős összegű külföldi – az Európai Unión kívüli – hozzájárulást kapott az Action for Democracy nevű szervezettől, és hogy e támogatás célja a választások befolyásolása volt.
Ez az ügy nemcsak a magyarok, hanem az európai polgárok számára is nagy jelentőséggel bír, mert a tagállamok hatáskörének megnyirbálása és az azokba való beavatkozás – különösen a demokratikus választások lebonyolításával és intézményi kereteivel kapcsolatban – nem demokratikus részvétel, hanem a demokrácia kiszervezése – írta Varga Judit.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
