Magyar falvak messze Magyarországtól? Igen, és néha egészen elképesztően izgalmas sztorikról van szó, amelyek nem csak légbőlkapottak, ilyen például az afrikai magyarok története, illetve egy kis tenger melletti falu története, ahol tényleg magyarul beszélnek az emberek.
youtube
Van azoban egy olyan legenda, amelyet jóval kevesebben ismernek, ez pedig egy eldugott svájci völgy sztorija, amellyel nagyon sok magyar szakértő is foglalkozott az elmúlt évszáazdokban. A rejtélyes svájci völgyben pár ezren lakhatnak, és az a külvilágtól elzárva helyezkedik el, így megőrizte sajátos kultúráját is. A faházak építésmódja pedig megegyezik a székelyekével egyes elméletek szerint.
Az eredetükre vonatkozóan pedig nagyon kevés emlék áll rendelkezésünkre, a 18. században már írnak róluk, méghozzá úgy, hogy meglehetősen sajátos kultúrájuk van a hegyek között eldugva. Sőt, egyes kutatók feltételezése szerint a falvak alapítói hunok, akik elkalandoztak a hadseregtől, és biztos helyet kerestek a megtelepedésre.
Egyes írások néhány hun katonáról írnak, akik itt telepedtek le.
Sok neves kutató is járt itt Magyarországról, közülük a történész Horváth Mihály azt írja, hogy fura módon az ittlakók, eltérően más európai népektől előre írják a családnevüket, mint a magyarok. A kutató rovásírás nyomairól ír, illetve a magyarral hasonló nyelvjárásról is. A völgy neve amúgy Val d’Annivers, a Svájci-Alpokban található, a Hunok völgyének is hívják.
Természetesen a hun-magyar rokonság kérdése az elmúlt évszázadokban nagyon foglalkoztatta a tudományos világot, ennek ellenére egzakt válaszaink nincsenek, hiszen a rokonság kérdése nagyon összetett kérdés, számtalan tudományág más és más választ adhat rá. A közös származás tudata viszont már a középkorban is gyökeret vert a Magyar Királyság területén.
A Hunok völgyének legendája valószínűleg örök legenda marad, válaszaink nem lesznek, csupán kérdéseink, az biztos, hogy egy kultúrájában egészen elkülönült lakosságú területről van szó, származásuk pedig így a legendá ködébe vész.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
